A világ legnagyobb fényképeként jellemezték

Szenzációra éhes korunkban jelentős érdeklődést keltenek a minden korábbinál nagyobb (pixelszámú digitális) fényképek készítését bejelentő hírek. Időről-időre a FotoAgóra oldalain is foglalkoztunk az érdekesebbekkel. Ezek formátuma rendszerint panorámakép, gyakran gigantikus panorámaként emlegetik. A nagyméretű képek lenyűgöző látványt nyújtanak. Természetes hát, hogy a filmes (analóg) technikával is készültek gigantikus panorámák. Az ilyen törekvések közül kiemelkedik a Kodak cég Colorama projektje: 1950-től pontosan 40 éven át, háromhetente egy-egy új gigantikus, 18 x 60 láb (5,5 x 18,3 m) méretű színes diapozitív (Colorama) készült, amelyek New York  Grand Central pályaudvara keleti balkonján voltak folyamatosan láthatók. A világ legnagyobb fényképeiként emlegetett Coloramákat a cég saját fotósai mellett kiemelkedő fotóművészek készítették. A panorámaképek nagyítása, összeillesztése és installálása természetesen kifinomult technológiával történt.

Régi törekvése a fényképezőgép gyártóknak, hogy az elkészült felvételt azonnal, maga a fényképezőgép, kidolgozott, bemutatható formában rendelkezésre bocsássa. A filmes fényképezés korában ez azt jelentette, hogy a gépből mintegy egy percen belül papírképet lehetett előcsalni (Polaroid technológia). Az összes digitális fényképezőgép bizonyos mértékig megfelel ennek a követelménynek,

Az elkészült felvétel azonnali megjelenítése a készítés helyszínén, Nikon COOLPIX S1000pj kompakt fényképezőgéppel

Egy műszaki gép és két PC objektív

Ha továbblép, a cikk rövid ismertetésével együtt megtalálja annak linkjét is!

Hagyományos színelmélet szerinti RYB szín-csillag

A közelmúltban a színekkel, azok érzékelésével, esztétikai hatásával foglalkozó két cikk fordítását publikáltuk a Fotó Agórán. Az első cikk megjelenését követően egyik látogató e-mailben kifogásolta a cikknek a levél zöld színe érzékelésével kapcsolatos magyarázatát, egyúttal a cikktől gyökeresen eltérő magyarázatot fogalmazott meg. Gondolatmenetét – a tudományos színelmélet alapján – alapvetően hibásnak találtam, ugyanakkor az a hagyományos színelmélet szóhasználatával összhangban volt. Az ellentmondás feloldását abban láttam, hogy a kétféle színelmélet ugyanazt a fogalmat – a kiegészítő színt – eltérő értelemben használja. A színelmélet kialakulás-történetének tanulmányozása során csak megerősödött a benyomásom, hogy gyakran nem pontosan tisztázott fogalmakkal élnek a színekkel foglalkozó ismertetők. Az egész kérdéskört

Tudományos színelmélet szerinti RGB szín-csillag

(Egy éves a Fotó Agóra: 2008. február 14-én hoztuk nyilvánosságra, kezdtük terjeszteni elérhetőségét)

A nyáron egyszerre volt nálam négy, nagymértékben különböző évjáratú és pixelszámú fényképezőgép (három kompakt és egy dSLR). Megragadtam a kínálkozó lehetőséget, hogy azonos körülmények között készített felvételeken összehasonlítsam a gépek felbontóképességét, azaz a képek részletgazdagságát. Az eredmény nem mindenben igazolta előzetes várakozásaimat, de így is tanulságos, megosztom az Agóra látogatóival. A cikkben közvetlen összehasonlításra alkalmas formában mutatom be a felvételeket. Ezek tüzetes megtekintése mindenkinek lehetőséget nyújt saját következtetések levonására. A teljesen tudománytalan vizsgálat alapján saját véleményemet is megfogalmazom a „megapixel-mítosz”-ról.

Akik érdekesnek találták a középformátumú digitális gépek (hátfalak) fejlesztésének tendenciáit ismertető, julius 4-én publikált cikket, talán a terület legfrissebb bejelentéseiről, azok hátteréről is szívesen tájékozódnak. Alig egy héttel az új, Phase One 645 középformátumú rendszer forgalmazásának megkezdését (2008. július 1.) követően a konkurrens cég, a Hasselblad bejelentette, hogy 2009. 1. negyedévében forgalomba hozza a világ legnagyobb felbontóképességű középformátumú gép/hátfal összeállítását, az 50 Mpixeles Kodak érzékelővel készülő H3DII-50-et. Mindössze egy hetet kellett várni az újabb szenzációs bejelentésre: július 14-én a Phase One sietve adta közre, hogy a Dalsa érzékelő-gyártóval közös fejlesztése eredményeként, 2008. 4. negyedévében 60 Mpixeles, teljes (full-frame, ebben világelső) 645 méretű érzékelős hátfalat hoz forgalomba, P65+ néven. A bejelentésekből megismerhető adatokon túl néhány háttérinformációt is megismerhet, ha itt kattint.

Az egy hónappal ezelőtt írt cikk témájában újabb, figyelemre méltó írások jelentek meg a Világhálón, méghozzá egy azon szerzőtől (akinek korábbi írására az előző cikkben is hivatkoztam).  Ezek alapján kiegészítettem a régebbit. Ezzel a rövid közleménnyel azok figyelmét kívánom felhívni a kiegészítésre, akik már olvasták a korábbi változatban. Itt olvashatja a kiegészítést. 

Minden digitális fényképezőgépben van egy (vagy több) processzor, gyakorlatilag egy mikroszámítógép. A gép működése, funkciói a gyárban beírt programnak köszönhetők, ami a gép kikapcsolt állapotában is megőrződik (firmware), bekapcsolásakor elindul, és  a gépen található kezelőszervekkel (gombok, kapcsolók, stb.) terelhető különböző irányba, a különböző feladatok megoldása érdekében. Ez a program új programrészekkel felülírva átalakítható. Maguk a gyártók néha új verziókat tesznek közzé (amit akár magunk is beírhatunk gépünkbe), ezzel kisebb-nagyobb programhibákat javítanak, esetleg új (rendszerint nem túl jelentős) funkciókkal bővítik a gép teljesítőképességét. Ügyes programozók ("hackerek") megfejtik egyes gépek firmware-ét, és nemhivatalos módosításokat írnak, amelyek esetleg jelentős új tudással bővítik. Mivel ezek feltöltése gépünkre átírja a firmware-t, ha a módosítás hibás, akár működésképtelenné is teheti azt. A CHDK projekt keretében készült program merőben másképp működik: nem írja át a firmware-t, csak a gép bekapcsolása után települ a (kikapcsoláskor törlődő) memóriába, igen jelentős új funkciókkal bővíti annak tudását, de a gép kikapcsolásakor nyomtalanul eltűnik. Feltöltésével nem kockáztatjuk gépünk működőképességét, garanciája érvényességét. Számos Canon kompakt fényképezőgéphez állnak rendelkezésre ilyen kiegészítő programok.

Ismét egy hír, ami kicsit részletesebb ismertetést igényel, következményei messzebb mutatnak, tehát talán hosszabb távon is érdeklődésre számíthat - cikk lett belőle. A hosszabb ideje megfigyelhető közeledési folyamat, miszerint számos digitális (kompakt) fényképezőgép egyre jobb videofelvételek, míg egyes videofelvevők egyre jobb állóképek készítésére is alkalmasak, újabb, és megkockáztatjuk, minőségileg más szakaszába lép napjainkban.  A fényképezőgépek oldalán ennek markáns képviselője a Casio EXLIM Pro EX-F1, szédületesen nagy sebességű (60 kép/s állókép 6 MPixel felbontással, RAW formátumban is) állókép-sorozat, illetve kiváló (FHD 1980x1080 pixel felbontással 60 fps, alacsonyabb felbontással akár 1200 fps) video felvétel képességével. A videofelvevők oldalán az újdonság talán leginkább a RED Digital Cinema Camera Company cég nevéhez kapcsolható, amely a korábbi professzionális berendezésekhez képest elfogadható áron, nagyfelbontású (12 MPixel) CMOS érzékelős videofelvevőt vezetett be, ráadásul a RAW-fájlok video-megfelelőjével. Érdemes kicsit többet megtudni róluk, alighanem forradalmi változások előhírnökei a képrögzítés területén.