Főoldal arrow Cikkek arrow Fotótechnikai csemegék
Fotótechnikai csemegék
Forradalmi változások a digitális fotótechnikában (3)
Írta: Nagy Sándor (nasa@http.hu)   
2012. február 21.
Forrás: http://www.finepix-x100.com/en/gallery/
FujiFilm FinePix X100: igazi retro - mint egy régi, jó filmes távmérős gép
Folytatjuk a közelmúltban megjelent, még kialakulási időszakban levő digitális fotótechnológia ténylegesen magáratalálását sejttető újdonságokat röviden bemutató cikksorozatot. Ezúttal egy különleges, innovatív kompakt (és a továbbfejlesztéseként megjelenő tükörnélküli rendszer (Fujifilm X100 és X-Pro1), és az egyik vezető fényképezőgép gyártó tükörnélküli rendszere (Nikon 1) kerül terítékre (rövid utalás történik a Canon új, nagy érzékelőt és zoom-optikát alkalmzó bridzs-gépére, a G 1X-re).
 
 
Tovább...
 
Forradalmi változások a digitális fotótechnikában (2)
Írta: Nagy Sándor (nasa@http.hu)   
2012. február 15.
Forrás: http://olympusamerica.com/cpg_section/product.asp?product=1583
Olympus OM-D E-5
Cikksorozatunk első, bevezető részében felvetettúk annak lehetőségét, hogy a digitális fényképezés technikájában a 21. század első és második évtizedének fordulója körüli években (azaz épp ezidőtájt) olyan újdonságok láttak/látnak napvilágot, amelyek eredményeként a mind ez ideig még kialakulási időszakban levő új technológia ténylegesen magára talál, fokozatosan egyre következetesebben kihasználja a digitális technika lehetőségeit. Az első rész végén felsoroltuk az általunk ilyen forradalminak vélt újdonságokat. A jelen cikkben ezek közül az első kettőt, a tükör nélküli, cserélhető objektíves rendszereket (MILC, CSC) és a lencsehibák fényképezőgépen belüli szoftveres korrigálását mutatjuk be.
 
 
Tovább...
 
Forradalmi változások a digitális fotótechnikában (1) (Kiegészítve 2012. 08. 09.)
Írta: Nagy Sándor (nasa@http.hu)   
2012. január 09.
Bár a digitális fényképezés előtörténete jó 40 éve kezdődött, az első digitális fényképezőgép mindössze 20 évvel ezelőtt került kereskedelmi forgalomba, széleskörű használata pedig nagyjából egy évtizedes múltat tudhat maga mögött. Tehát, az elektronikai iparág rendkívül gyors fejlődési ütemét figyelembe véve is leszögezhetjük: még csak kialakulásának, magára találásának időszakában van. Talán épp ezekben az években látnak napvilágot olyan újdonságok a digitális fotótechnikában, amelyek – a merőben új technika sajátosságait kihasználva – új irányokat nyitnak meg mind a fejlesztés, mind a mindennapi fotózás vonatkozásában. A jelen cikkben kísérletet teszünk ezeknek az előremutató, gyökeres változásokat sejttető újdonságoknak a számbavételére. Ezek egyik csoportja közvetlenül érinti, érintheti a gyakorló fotósok mindennapjait, míg más részük a fejlesztés kezdeti stádiumában van, egyelőre inkább tudományos érdekesség, és lehet, hogy örökre az is marad – de az sem kizárt, hogy néhány év, vagy évtized múlva megjelenhet a mindennapi gyakorlatban, vagy legalábbis a fényképezés valamelyik szűkebb, speciális alkalmazásaként. A témát többrészes cikksorozatban fejtjük ki. A cikksorozat írása közben további, témakörünkbe illeszkedő újdonságok kerültek látókörünkbe. Kigészítésképpen címsorokban beiktatjuk a jelen cikk végén olvasható újdonságok felsorolásába, részletesebben később fogjuk ismertetni azokat a sorozat 5a részeként.
Tovább...
 
Hosszú távú digitális adattárolásra mikrofilm?
Írta: Nagy Sándor (nasa@http.hu)   
2011. november 03.
Míg a fotózásból kezd kiveszni a filmes technológia, egy német kutatócsoport szerint a 100 éven túli biztonságos, digitális adattárolásnak ez lehet a jövője.
 
Néhány órával ezelőtt jeleztem, hogy Tomán Jánossal még valószínűleg találkoznak az Agóra látogatói. Máris felajánlotta számunkra egy eredetileg máshova szánt írását. Örömmel publikáljuk, hiszen a digitális adattárolás széleskörű, sokoldalú terjedése korában váratlan megállapítást tartalmaz, és ráadásul a hagyományos filmes fotóra alapozott, sok évtizede létező megoldást javasol a hosszú- (de legalábbis közép-) távú, megbízható szöveges adattárolásra.
 
 
Tovább...
 
Asztrofotó (Hold) olcsó teleszkóppal
Írta: Nagy Sándor (nasa@http.hu)   
2010. szeptember 05.
© Nagy Sándor (NaSa)Az asztrofotográfia (a csillagos égbolt fényképezése) nagyon nehéz, de rendkívül látványos képeket eredményező foglalatosság. Lehetőségeinek határait feszegető, magas színvonalú műveléséhez sok-sok tapasztalatra, türelemre, és meglehetősen költséges felszerelésre van szükség. Ennek a kihívásnak sokan nem tudnak ellenállni: megszállottként tökéletesítik tudásukat, „vadásszák” a kedvező légköri viszonyokat, egyre nagyobb teljesítőképességű felszerelések beszerzésével terhelik meg pénztárcájukat, és időnként elutaznak a különlegességeket kínáló földrajzi helyekre. Magam nem tartozom közéjük. Mindössze az átlagnál talán jobban érdekel a csillagos ég látványa. Jó évvel ezelőtt kölcsön kaptam egy teleszkópot, ami mellett eltöltöttem néhány fél éjszakát, és családom tagjainak is tartottam vele bemutatót. Talán ennek köszönhetem, hogy karácsonyra kaptam egy saját SkyWatcher távcsövet. Még egy Nikon bajonetthez illesztő gyűrűt is – fényképezzek vele. No, ez nem csak abból áll, hogy felcsavarjuk a Nikon vázat a teleszkóp végére, és kattintgatunk. De nem is reménytelen a dolog! Röviden leírom, mi mindennel kell „megküzdeni” annak, aki az asztrofotózásra vállalkozik, és bemutatom első eredményeimet. Hátha valakit érdekel.
 
Tovább...
 
Kodak Colorama: a filmes fotózás gigantikus panorámája
Írta: Nagy Sándor (nasa@http.hu)   
2010. július 21.

Forrás: http://www.kodak.com/US/en/corp/features/coloramas/colorama.html
A világ legnagyobb fényképeként jellemezték

Szenzációra éhes korunkban jelentős érdeklődést keltenek a minden korábbinál nagyobb (pixelszámú digitális) fényképek készítését bejelentő hírek. Időről-időre a FotoAgóra oldalain is foglalkoztunk az érdekesebbekkel. Ezek formátuma rendszerint panorámakép, gyakran gigantikus panorámaként emlegetik. A nagyméretű képek lenyűgöző látványt nyújtanak. Természetes hát, hogy a filmes (analóg) technikával is készültek gigantikus panorámák. Az ilyen törekvések közül kiemelkedik a Kodak cég Colorama projektje: 1950-től pontosan 40 éven át, háromhetente egy-egy új gigantikus, 18 x 60 láb (5,5 x 18,3 m) méretű színes diapozitív (Colorama) készült, amelyek New York  Grand Central pályaudvara keleti balkonján voltak folyamatosan láthatók. A világ legnagyobb fényképeiként emlegetett Coloramákat a cég saját fotósai mellett kiemelkedő fotóművészek készítették. A panorámaképek nagyítása, összeillesztése és installálása természetesen kifinomult technológiával történt.

 

Tovább...
 
Instant digitális fényképezőgépek (a Nikon COOLPIX S1000pj kompakt gép bejelentése kapcsán)
Írta: Nagy Sándor (nasa@http.hu)   
2009. augusztus 12.

Régi törekvése a fényképezőgép gyártóknak, hogy az elkészült felvételt azonnal, maga a fényképezőgép, kidolgozott, bemutatható formában rendelkezésre bocsássa. A filmes fényképezés korában ez azt jelentette, hogy a gépből mintegy egy percen belül papírképet lehetett előcsalni (Polaroid technológia). Az összes digitális fényképezőgép bizonyos mértékig megfelel ennek a követelménynek,

Forrás: http://www.nikon-coolpix.com/en/#/camera4
Az elkészült felvétel azonnali megjelenítése a készítés helyszínén, Nikon COOLPIX S1000pj kompakt fényképezőgéppel
hiszen a gép monitorán a felvétel elkészültét követő másodpercben megjeleníthető a kép. Ez a kép ugyan aprócska, de mégis alkalmas arra, hogy a fotós, és/vagy modellje, esetleg mások is, megnézzék. Ezt az általános megoldást mégsem tekinthetjük a „kidolgozott, bemutatható” kép azonnali elkészítését nyújtó szolgáltatásnak. Készültek olyan „azonnal kidolgozó” digitális gépek (ismét a Polaroid cég terméke), amelyik azonnal, ott helyben, a gépből, papírképet adnak. De a digitális felvételek bemutatására széles körben elterjedt alternatíva a papírkép készítése helyett a (nagyméretű) monitor, vagy TV képernyő, esetleg kivetítő (projektor) használata. E cikk megírásának az ad aktualitást, hogy a Nikon cég 2009. augusztus 4-én jelentette be a COOLPIX S1000pj kompakt fényképezőgépet, amely beépített kivetítőt, projektort is tartalmaz. Ha továbblép, rövid áttekintést olvashat az instant fényképezőgépek különböző megoldásairól.

Tovább...
 
Műszaki gépek vs. tilt-shift objektívek
Írta: Nagy Sándor (nasa@http.hu)   
2009. május 07.

Forrás: az alább idézett cikk
Egy műszaki gép és két PC objektív
Hosszú ideje tervezem, hogy írok egy cikket azokról az optikai korrekciókról (torzításokról), amelyeket a nagyformátumú lemezes gépekkel (view kamerákkal, műszaki gépekkel), illetve korlátozottabb mértékben az SLR-ek perspektíva-korrekciós (PC) objektívjeivel lehet elérni. Mivel ilyenekkel nem rendelkezem, csak olvasmányaim alapján tudtam volna megtenni, de még úgy is érdekesnek véltem (egyetemi előadásomban is foglalkozom velük röviden).  Most viszont bátran leveszem a napirendről, hiszen kitűnő, részletes (5 részes), szakszerű ismertetés jelent meg magyar nyelven, a témát gyakorlatban ismerő szerzőtől - ezúton ajánlom a FotoAgora látogatói figyelmébe.

Ha továbblép, a cikk rövid ismertetésével együtt megtalálja annak linkjét is!

 

Tovább...
 
Kiegészítő színek - hagyományos és tudományos színelmélet
Írta: Nagy Sándor (nasa@http.hu)   
2009. február 16.

Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/File:Color_star-en.svg
Hagyományos színelmélet szerinti RYB szín-csillag

A közelmúltban a színekkel, azok érzékelésével, esztétikai hatásával foglalkozó két cikk fordítását publikáltuk a Fotó Agórán. Az első cikk megjelenését követően egyik látogató e-mailben kifogásolta a cikknek a levél zöld színe érzékelésével kapcsolatos magyarázatát, egyúttal a cikktől gyökeresen eltérő magyarázatot fogalmazott meg. Gondolatmenetét – a tudományos színelmélet alapján – alapvetően hibásnak találtam, ugyanakkor az a hagyományos színelmélet szóhasználatával összhangban volt. Az ellentmondás feloldását abban láttam, hogy a kétféle színelmélet ugyanazt a fogalmat – a kiegészítő színt – eltérő értelemben használja. A színelmélet kialakulás-történetének tanulmányozása során csak megerősödött a benyomásom, hogy gyakran nem pontosan tisztázott fogalmakkal élnek a színekkel foglalkozó ismertetők. Az egész kérdéskört

Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/File:RBG_color_wheel.svg
Tudományos színelmélet szerinti RGB szín-csillag
cikksorozatban fogom bemutatni részletesen. Mindenekelőtt azonban azt a halvány, kevéssé valószínűnek tűnő aggályomat kívántam teljes bizonyossággal eloszlatni, hogy esetleg eltérően viselkednek (a kiegészítő színek szempontjából) a természetes fény (amelyben a fehérnek érzékelt fényt számos, rendszerint folytonosan változó hullámhosszúságú – színű – fény alkotja) és a digitális technikában előállított „mesterséges fény” (ebben minden színt, a fehéret is, mindössze három alapszín keverékével állítunk elő). A jelen cikkben ennek kísérleti vizsgálatát, és a vizsgálat eredményét ismertetem. Előre bocsátom a vizsgálat eredményét: a kétféle fény a kiegészítő színek tekintetében is teljesen azonosan viselkedik. A hagyományos és modern színelmélet között fogalmi eltérés van.

(Egy éves a Fotó Agóra: 2008. február 14-én hoztuk nyilvánosságra, kezdtük terjeszteni elérhetőségét)

 

Tovább...
 
Megapixel-mítosz közelről
Írta: Nagy Sándor (nasa@http.hu)   
2008. szeptember 19.

A nyáron egyszerre volt nálam négy, nagymértékben különböző évjáratú és pixelszámú fényképezőgép (három kompakt és egy dSLR). Megragadtam a kínálkozó lehetőséget, hogy azonos körülmények között készített felvételeken összehasonlítsam a gépek felbontóképességét, azaz a képek részletgazdagságát. Az eredmény nem mindenben igazolta előzetes várakozásaimat, de így is tanulságos, megosztom az Agóra látogatóival. A cikkben közvetlen összehasonlításra alkalmas formában mutatom be a felvételeket. Ezek tüzetes megtekintése mindenkinek lehetőséget nyújt saját következtetések levonására. A teljesen tudománytalan vizsgálat alapján saját véleményemet is megfogalmazom a „megapixel-mítosz”-ról.

Tovább...
 
Eredmények 11 - 20 / 26
Advertisement
Advertisement
Advertisement