Főoldal arrow Cikkek arrow Debreceni fotográfusok arrow Horváth István és Szabó Antónia
Horváth István és Szabó Antónia
Írta: Nagy Sándor (nasa@http.hu)   
2009. március 12.

© Horváth István
Horváth István, 2007.
© Szabó Antónia
Szabó Antónia, 2006.
A jeles debreceni fotográfusokat bemutató sorozatban ezúttal egy aligha mindennapi fotóművész-házaspárral ismerkedünk. Mindketten tagjai a Magyar Fotóművészek Szövetségének. Művészi önkifejezésük útkeresése során mindketten fokozatosan eltávolodtak a „tiszta” fotóművészettől – azt kezdetben egyéb technikákkal ötvözték, mára a képzőművészet más-más ágában teljesedett ki alkotó tevékenységük. Pályájuk alakulásában, művészi törekvéseikben sok a hasonlóság, a közös vonás (a népművészet gyökereit, formanyelvét kutatják, arra építkeznek), de a két öntörvényű alkotó végül igencsak eltérő formanyelvet talált gondolatai, érzelmei vizuális megjelenítésére. Mindezen párhuzamok és eltérések izgalmas felfedezésére teszek kísérletet a képzőművész-házaspárt együtt bemutató cikben.

 

Ezúttal sem hallgatom el (a figyelmes olvasó úgyis felfedezné), hogy Istvánnal távolabbról, Antóniával kissé közelebbről ismerjük egymást, pályájuk/pályánk kezdeti időszakából: az Atommagkutató Intézetben fizikus hallgatóként, majd vendégkutatóként dolgozván, Istvánnal is láttuk egymást, Antóniának pedig első munkahelye (KLTE Kísérleti Fizikai Tanszék) megegyezett az enyémmel.

Megkönnyítendő a tájékozódást a szokásosnál hosszabb cikkben (hiszen ezúttal két művészt mutat be), tartalomjegyzékkel kezdem.

Tartalom:

Horváth István életrajzi adatai
Szabó Antónia életrajzi adatai
Közös életrajzi adatok
Horváth István életútja, munkássága szubjektív ismertetése
Szabó Antónia életútja, munkássága szubjektív ismertetése
További képzőművészeti alkotásaik

Horváth István életrajzi adatai

© Horváth István
Horváth I: Totem 1967
1941. december 8-án született Debrecenben. A Tóth Árpád Gimnázium diákjaként már iskolai fotóriporteri megbízásokat teljesített. Az érettségit követően, 1960-tól 1973-ig az MTA Debreceni Atommagkutató Intézetében fényképész, és már az első évektől nemzetközi kiállításokon szerepel képeivel külföldön. 1973-tól szabadfoglalkozású fényképész, alkalmazott fotográfiai megbízásokat teljesít országos és debreceni cégeknek, közintézményeknek. Gimnazista kora óta tagja a Debreceni Fotóklubnak. A Magyar Fotóművészek Szövetsége és a Művészeti Alap 1975-ben fogadta tagjai sorába. 1980-ban Debrecen város művészeti ösztöndíjasa.

Jelentős a művészeti közéletben betöltött szerepe: nemcsak résztvevője, tagja, de egyik szervezője is volt a magyar fotóművészet történetében mérföldkőnek számító MŰHELY-67 című kiállításnak, amelyet 1967-ben rendeztek meg Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetem díszudvarán. 1975-ben, az országban elsőként megalapította a fiatal tehetségeket egy csoportba tömörítő Debreceni Fiatal Fotósok Stúdióját, annak művészeti vezetője volt. A Művészeti Alap (később Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete – MAOE) és a Magyar Fotóművészek Szövetsége tagjaként aktív résztvevője, szervezője volt a város kulturális és művészeti életének. A felnövekvő fiatal nemzedék szélesebb körének vizuális nevelésébe, művészeti látásmódjának fejlesztésébe is bekapcsolódott, 2000-2006 között tanított a Kós Károly Művészeti Szakiskolában, számítógép-grafikusoknak fotó és videó elméletet és gyakorlatot, textileseknek szitanyomást.

Művészi törekvéseiben eleinte egyértelműen a fotóművészet volt a meghatározó, de annak a képzőművészet más ágaival történő ötvözése

© Horváth István
Horváth I: Születés 1967 (fotogram)
a kezdetektől érdekelte. Foglalkoztatta a kollázs, a montázs, a szitanyomás és a fotóplasztika, de kísérletezett festészettel, plasztikával is. A ’60-as évek végétől bikromátos emulziós technikával különböző anyagokra (farost, merített papír, alumínium, textil és kerámia) készített alkotásokat. A ’70-es években kezdte együttesen alkalmazni a fotográfiát és az amerikai retuspisztolyt (sűritett levegővel működő, a festéket nagyon finoman porlasztó eszköz), eredményeit a „Kapuk és falak” c. kiállításában foglalta össze (Duna Galéria – a Művészeti Alap bemutatóterme, Budapest, 1982.). 1980-ban „Az anyag és forma fotografikus megközelítése” című tanulmányát a „Vizuális kísérletek, formai tapasztalatok” c. kötetben közölte a Népművelési Intézet. Közben az avantgárd irányzatokkal kacérkodó útkereséstől, az emberábrázolás drámai szituációin át eljutott a néprajzi tárgyak és népi építészeti elemek ábrázolásáig.

© Horváth István
Horváth I: In memoriam Kassák 1968 (részlet)

Ez a sajátos fejlődés, folyamatos átalakulás fokozatosan elvezette a táblaképekig. Alkotásain egyre több a „festék”, és egyre kevesebb a fotó, míg ez utóbbi használata a ’90-es évek közepétől végképp elmarad. Azóta teljes egészében a festészet és a plasztika területén fejti ki képzőművészeti alkotó tevékenységét.

Jelentősebb önálló és csoportos kiállítások:

1960 – Amerikai Egyesült Államok (Pittsburg)
1961 – International Salon of Photography (Katovice, Lengyelország)
1962 – XXXVIII. Salon Internacional de Fotografia Artistica (Zaragoza);  I. Salon Européen DART PHOTO GRAPHIQUE Le HAVRE (Franciaország)
1963 – Debrecen, Budapest (önállók); International Photography Melbourn
1967 – MŰHELY ’67, Debrecen; Debrecen (önálló); 17e Salon International d’ art photographique, Bordeaux
1969 – Pécs (önálló)
1980 – Debrecen, Hajdúnánás, Kecskemét, Hajdúböszörmény (önállók)

© Horváth István
Horváth I: Kapuk és falak c. kiállítás egyik képe (1982)

1981 – Debrecen, Nyíregyháza, Vásárosnamény, Sumen (Bulgária) (önállók)
1982 – Kapuk és falak, Duna galéria, Budapest (önálló)
1983 – Vilnius és Kaunas (Litvánia) (önállók)
1984 – Debrecen, Lublin (Lengyelország) (önállók)
1987 – Kőszeg (önálló)
1991 – Padova (Olaszország)
1996 – Hajdúszoboszló (Francia-magyar fotósok kiállítása); „Ezüst négyszög” II. Nemzetközi Festészeti Biennálé (Lengyelország)
1997 – Debrecen (önálló)
1998 – „Ezüst négyszög” II. Nemzetközi Festészeti Triennálé (Lengyelország)
1998 – MAG kiállítás, MŰ-TEREM Galéria, Debrecen;  Hajdúszoboszló, Hajdúböszörmény (önálló)
1999 – Debrecen (közös kiállítás Szabó Antónia és Horváth Bíbor képzőművészekkel)
2001 – Hajdúszoboszló (önálló)
2002 – Debrecen (Dél-kóreai, japán, kínai és magyar résztvevőkkel nemzetközi vándorkiáll.)
2003 – „Ezüst négyszög” Nemzetközi Festészeti Triennálé (Lengyelország, Románia, Ukrajna, Szlovákia, Magyarország
2004 – Kína (Nemzetközi Vándorkiállítás);
 „XII. Incitatio” Nemzetközi Művésztelep kiállítása, Kézdivűásárhely (Románia);
 LE PONT-HÍD nemzetközi képzőművészeti kiállítás (Budapest-Szentendre);
 „Attila a képzőművészetben”, Kecskemét, Cifrapalota;
 „Szkíta kincsek nyomában” országos képzőművészeti kiállítás, Debrecen;
 „Organikus Művészet I.” országos képzőművészeti kiállítás, Budapest
2005 – Debrecen, MŰ-TEREM Galéria (önálló);
 Toyama (Japán)
2006 – „Organikus Művészet II.” országos képzőművészeti kiállítás, Budapest, Várnegyed Galéria;
 Debrecen, DOTE Galéria (közös kiállítás Szabó Antónia és Horváth Bíbor képzőművészekkel);
 5. Nemzetközi Képzőművészeti Kiállítás (Japán, Kína, Magyarország részvételével, Debrecen, Medgyessy Múzeum;
 Csoport-Kép, Debreceni fotóművészek kiállítása, Debrecen, Mű-Terem Galéria;
 „XIII. Incitatio” Nemzetközi Művésztelep kiállítása, Kézdivűásárhely (Románia);
 Articum II. Nemzetközi Képzőművészeti Biennálé. Szolnok;
 „Organikus Művészet III.” országos képzőművészeti kiállítás, Szentendre, Műhely Galéria;
 „Ezüst négyszög” Nemzetközi Festészeti Triennálé (Lengyelország)
2007 – „Organikus Művészet IV.”, Dobogókő
2008 – „Gyökerek”, Kovászna; „Incitato”, Kézdivásárhely;
 Téli Szalon, Debrecen, Tavaszi Tárlat, Debrecen;
 „Organikus Művészet „Organikus V.”, Belvárosi Galéria, Debrecen;
 Kóka Galéria, Budapest;
 „Kontakt” XVI. Esztergomi Fotográfiai Biennálé (3 emulziós technika);
 „Virágokat igazgatok, üveggolyókkal játszom”, Debrecen, Vojtina

Rendszeres résztvevője a Debreceni Tavaszi Tárlaoktnak, a Hajdú-Bihar Megyei Őszi Tárlatoknak és a Debreceni Országos Nyári Tárlatoknak

© Horváth István
Horváth I: 2005. december 8-ai kiállítás megnyitója (megnyitót mond Makoldi Sándor festőművész)

Jelentősebb elismerések és ösztöndíjak: 

1963 – Magyar Fotóművészek Szövetsége Tehetségkutató Pályázatának díjazottja
1964 – Magyar Fotóművészek Szövetsége II. díj
1970 – Országos Építészeti fotópályázat kiemelt díja
1971 – Országos Építészeti fotópályázat I. díj
1972 – Országos Néprajzi fotópályázat különdíj
1972 – Debrecen: Művészeti Ösztöndíj
1973 – Magyar Fotóművészek Szövetsége nívódíj
1974 – Magyar Fotóművészek Szövetsége nívódíj
1976 – Országos Könyvpályázat III. díj
1976 – Budapest. Kulturális Miniszteri Kitüntetés
1977 – Szeged: Szegedi Szalon nívódíj
1980 – Magyar Fotóművészek Szövetsége nívódíj
1980, 1985 – Debrecen: Debrecen Város Művészeti Ösztöndíj
1995 – Budapest: Nemzeti Kulturális Alap ösztöndíja
2000 – Debrecen Kultúrájáért alkotói ösztöndíj
2006 – Debrecen Város Díja a Megyei Őszi Tárlat alkalmával
2007 – Tavaszi Tárlat nagydíja

Művei megtalálhatók külföldi és hazai magán- és közgyűjteményekben, így Belgiumban, Franciaországban, Kanadában, Lengyelországban, Litvániában, Németországban, Romániában és Magyarországon.

Irodalom (válogatás):

- F. Gy.: Örök pillanatok (Hajdú-Bihari Napló, 1959. okt. 20.)
- Három debreceni amatőrművész kiállítása – név nélkül (Foto, 1963. augusztusi szám)
- Kerekasztal – MŰHELY ’67 – válaszok a szerkesztőség kérdéseire (Fotoművészet, 1967, 3. sz.)
- Ibos Iván: „Akasszátok fel…” (Foto, 1967. októberi szám)
- Salamon Iván: Egy katalógus margójára   (   -„-   )
- Féjja Sándor: Debreceni fotóstalálkozó      (  -„-  )
- Beke László: EXPOZICIÓ (Katalógus, Hatvan, 1976)
- Szabó Ernő: Szabad idő és a Hajdúság új arculata (Hajdú-Bihari Napló, 1976. szept. 9.)
- Szabó Ernő: Rendhagyó recenzió. (Hajdú-Bihari Napló, 1976. dec. 21)
- Bauer György: A debreceni fiatal fotósok kiállításáról (Alföld. 1978. 10. sz.)
- Csontos Sándor: Kiállítóterem Hajdúnánáson (Hajdúnánási Fórum, 1979. dec. 5.)
- Székelyhii Ágoston: Új területeket hódított meg. (Hajdú-Bihari Napló. 1980. nov. 1)
- Székelyhidi Ágoston: Tárgyak szelleme (Kelet-Magyarország, 1981. aug. 16)
- Pethő Bertalan: Visszapillantás és meditáció (Hajdú-Bihari Napló, 1981. jan. 27.)
- Giczei Péter: Fellegvár-e Debrecen? (Fotó, 1982. 12.sz.)
- Bauer György: My Fate Cries Out. Horváth István kiállításához. (Fotóművészet, l983. 1. sz.)
- Simor Katalin: A debreceniekre mindig jellemző volt az elvont fotográfia (Hajdú-Bihari Napló, 1984. márc. 4.)
- Éles Csaba: Horváth István fotóművész aktjainak kiállításán (Hajdú-Bihari Napló, 1984. ápr. 21.)
- Éles Csaba: Művészek az esztétikus reklámért (Hajdú-Bihari Napló, 1984. nov. 27.)
- Biczó Dezső: Műhely ’67 (Fotóművészet, 1987. 4. sz.)
- Szabó Antónia: A fotóművészet debreceni műhelyei I. Egyszer volt 1967. (Nap. 1996. jun. 10)
- Szabó Antónia: A fotóművészet debreceni műhelyei II. Áthallások, vérvonalak. (Nap. 1996. jun. 17.)
- Szabó Antónia: A fotóművészet debreceni műhelyei III. A változó világ. (Nap. 1996. jun. 24.)
- Vitéz Ferenc: Máig virágzó debreceni fotóművészet (Debrecen / A város lapja, 2001. aug. 22)
- Vitéz Ferenc: : Néptáncházi „Egy + egy”. (Hajdú-Bihari Napló, 1997. okt. 17.)
- Vitéz Ferenc: Horváth István. Kortárs katalógus. (Hajdú-Bihari Napló, 1996. dec. 3.)
- Lőrinczy Kati-Szegő György: Lőrinczy György (1935-1981). (Magyar Fotográfiai Múzeum-Glória Kiadó, Budapest, 1995)
- Horváth István (Kiállítási katalógus, szerzők: Budaházy Éva, Makoldi Sándor, Pap Gábor. SZTÉLÉ Alapítvány, Debrecen, 1996.)
- Horváth István- Szabó Antónia-Horváth Bíbor képei, Pap Gábor gondolatai.(Kiállítási katalógus, SZTÉLÉ Alapítvány, Debrecen, 1999.)
- Délibáb színei (Komiszár János könyve képzőművészekről)
- Néző Pont 2007 máj., jún., december,2008 április, május (Vitéz Ferenc kiadványai)

Vissza a Tartalomjegyzékhez



 
< Előző   Következő >
Advertisement
Advertisement
Advertisement