Főoldal arrow Cikkek arrow Debreceni fotográfusok arrow Horváth István és Szabó Antónia
Horváth István és Szabó Antónia
Írta: Nagy Sándor (nasa@http.hu)   
2009. március 12.
 

Szabó Antónia életrajzi adatai

1949. április 15-én született Debrecenben. Apja, Szabó József, fiatal korától kezdve a fotografálás megszállottjaként dolgozott, a ’60-as években a nemzetközi fotóművészet kiemelkedő alakja, Magyarországon egyedüli tagja az Angol Királyi Fényképészeti Társaságnak (hazai és külföldi kiállítások résztvevője, számtalan díj és elismerés birtokosa) természetesen lányát is a fotóművészet irányába igyekezett terelni. Ő ennek, egészen az érettségi évéig, ellenállt, akkor viszont váratlanul a fotóriporteri pálya felé fordult a figyelme (végül maga a riporterség nem indult el, „csak” a fotózás). A gimnázium utolsó félévében – önkéntes előképző gyanánt – eljárt a fényképész szakképző elméleti óráira Vencsellei Istvánhoz, majd felvételizett az MTA Atommagkutató Intézetébe fotós tanulónak (1967-ben, ahol megismerkedett Horváth Istvánnal, épp a legendás MŰHELY ’67 kiállítás évében).

© Szabó Antónia
Szabó A: A Fal c. sorozat III. 1970 (fotomontázs)

A tanuló évek (1969-ben kiváló eredménnyel fotós szakvizsga) után 5 évig a Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) Kísérleti

© Szabó Antónia
Szabó A: A Fal c. sorozat V. 1970 (fotokollázs)
Fizikai Tanszékén volt fotólabor vezető. Erre az időszakra eső alkotó periódusára az avantgárd irányzatok felé tájékozódás jellemző, elsősorban szürrealista és metafizikus fotomontázsok és kollázsok kerültek ki a keze alól, ilyen képekkel szerepelt csoportos és önálló kiállításon. 1987-től tagja a Magyar Fotóművészek Szövetségének, 1995-től a MAOE-nek.

1975-től alapító tagként résztvett a Debreceni Fiatal Fotósok Stúdiója munkájában. Érdeklődése fokozatosan az „organikus” művészet, a szerves műveltség egyetemes és magyar vonatkozásai, e kettő egységének feltárása felé fordult. Ebben Pap Gábor művészettörténésznek a KLTE Szabadegyetem keretében tartott előadássorozata játszott meghatározó szerepet (elvégezte az 1979-ben befejeződő Művészettörténet, szín- és formaelmélet 3 éves kurzust, ahol tanárai, mesterei Pap Gáboron kívül Lantos Ferenc és Tilles Béla képzőművészek voltak – Pap Gábor nevezetes előadásainak hatásáról a dr. Seres Géza fotóművészt ismertető cikkben is olvashatunk, „Az életpálya kitérői, útkeresés” c. részben).

A fordulat gyökeres volt. Nemcsak művészi szemléletmódját alakította át a népművészet, a népi kultúra hatása, de talán egész életszemléletét megváltoztatta. További, ilyen irányú tanulmányai: 1977 nyarán a Zebegényi Szabadiskola műelemző szekciója (tanára itt is Pap Gábor), de átjárás a rajz tanszék (alakrajz, sokszorosító grafika, alkalmazott garfika), a festőtanszékek (festő, montázs-kollázs-mozaik, tűzzománc), és a plasztikai tanszékek (kerámia, szobrászat, tér és forma) szakjaira; 1997-ben a Buenos Aires-i Egyetem (Instituto Universitario De Altos Estudios Orientales) magyarországi tagozata, a Miskolci Nagy Lajos Király Bölcsészeti Egyesület Magánegyeteme „Ókori Mezopotámia története, mitológiája és a Sumer nyelv (tanárai: dr. Badiny Jós Ferenc professzor és dr. Dudás Rudolf kutató).

Több évig tanított művészeti középfokú iskolában (Medgyessy Ferenc Művészeti Gimnáziumban, rajztagozatosoknak textil-művészet; Ady Endre Gimnáziumban, rajz és művészettörténet; Kós Károly Művészeti Szakiskolában, textil szakosokat batik és nemez technikát), 1998-tól pedig (jelenleg is) az Örökség Népfőiskola Magyar Hagyomány Műhelyében (főként magyar tárgyi kultúra bemutatásán keresztül a szerves műveltség alapjait, továbbá viselettörténeti feldolgozásokat végeztet különféle batik eljárások elsajátítása mentén).
 

A fotózás mellett nagyon hamar kezdett próbálkozni a képzőművészet szélesebb eszköztárának használatával: már 1972-74 körül készített egyedi tusrajzokat, tojástemperával, mértani alakzatok felhasználásával meditációs festményeket, de a táblafestészettel hamar felhagyott. 1990-2007 között a SZTÉLÉ Művészeti és Kulturális Alapítvány elnöki tisztét töltötte be. Egyik fő célja néprajzi tárgyú fotóarchívum létrehozása, ezekből kiállítások összeállítása, vándoroltatása volt. Eredménye: Székelyföld népi építészetét bemutató fotóalbum (1993), és több mint 400 színes és fekete-fehér  nagyméretű fotó kiállítása a KLTE díszudvarán (1996).  Pap Gábor hatására vágott bele a népi, nemzeti hagyományok kutatásába (eredményeiről megjelent írásait lásd a publikációk fejezetben), újraértékelésébe. Megtanulta olvasni a magyar műveltség képírásrendszerét, egyúttal megtanulta írni is a képeket. Mára lényegében felhagyott a fotózással, alkotó tevékenysége egy ideje leginkább a textilművészet (nemezelés, selyembatik) és az ötvösművészet (rekeszzománc, síkban és térplasztikában) megnevezésekkel jellemezhető.

© Szabó Antónia
Szabó A: A Fal c. sorozat XV. 1970 (fotomontázs)

Kimaradt a gondolatmenetből, a teljesség kedvéért idekívánkozik: a ’70-es és ’80-as években 15 évig dolgozott egy nemzetközi reklám- és kiadóvállalatnál (INTERPRESS). Ez természetesen alkalmazott fotográfiai megbízások teljesítését jelentette, és amellett könyvszerkesztésre is alkalmat adott. Ebbéli ambícióit leginkább a SZTÉLÉ-alapítványnál végzett munkája során élhette ki az alapítvány által kiadott számos könyv, katalógus szerkesztői és tervezői tevékenységben.

© Szabó Antónia
Szabó A: Fotokollázs Weöres Sándor versre 1980

Jelentősebb önálló és csoportos kiállítások:

Debrecenben:
1969-Debreceni Fotóklub;1972-Művészklub (önálló);
1978-Fiatal Fotósok STÚDIÓ kiállítása;
1981- Kölcsey Ferenc Művelődési Központ (önálló);
1982-„Arcok” Kamara kiállítás Napló Galéria, Nap Galéria (önálló);
1983 - Agráregyetem Aulája;
1992- ’A’ Galéria (önálló grafikai)
1993 – Debreceni Grafikusművészek Ajtósi Dürer Egyesülete, KLT;
1994-Kenézy Galéria (önálló Bogdándi Györggyel, Győri Lászlóval)
1996-„Lettem, vagyok, múlok …” címmel KLTE Díszudvar (önálló);
1998-MAG kiállítás;
1998-„Színek a tűzben” Újkerti Galéria;
1999-MŰ-TEREM Galéria (családi kiáll.);
2000-Déri Múzeum;
2000-„A Szent Korona a mai zománcművészetben” Újkert Galéria;
2001 -  „Ezüst négyszög” Bartók terem;
2002-„Négy Nemzet” Nemzetközi Képzőművészeti Kiállítás;
2004-„Szkíta kincsek nyomában” Debreceni Egyetem (KLTE) Díszudvar;
2005-Vojtina Bábszínház Galéria (Fehérlófia kiáll.);
2005-„Teremtő tűz”, válogatás a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhelyének gyűjteményéből c. kiállítás – Debreceni Egyetem Díszudvar;
2005-„Egy bál képei” – Debreceni Kör Dáma kiállítása a Lovardában;
2006- „Vonzáskörök” DOTE Elméleti Galéria (családi)
2006- „A női lélek színei” (Belvárosi Galéria)
2006-  „Csoport-Kép” 10 Debreceni Fotóművész Tárlata – Mű-Terem Galéria
2007- Debrecen Déri Múzeum tárlatvezetése (sokszor) A szecesszió világa c kiállításon
2007-Vojtina Bábszínház Galéria (önálló)
2008- Belvárosi Galéria „BUMERÁNG” Művésznők 7 testvérvárosból
2008- Belvárosi Galéria – V. „Organikus művészet”
2008 – Medgyessy Múzeum Látványszoba „Ébredj Mátyás király” (kapcsolódó múzeumpedagógiai órákat is tartott)

1974-től rendszeres résztvevője a Hajdú-Bihar megyei Tavaszi- és Őszi Tárlatoknak, valamint a Debreceni Országos Nyári Tárlatoknak.

Budapesten:
1973-Műszaki Egyetem „R” Klub (önálló);
1977-Fiatal Művészek Klubja;
1977-Népművelési Intézet „Fotó-mappa” c. vándorkiállítása;
1979- Eötvös Egyetem „Ablak” című meghívásos fotókiállítás;
1981-„TÉNY-KÉP” Műcsarnok;
1989-Magyar Fotográfia’89;
1996-VIGADÓ;
1997-NAP-ÚT Galéria (önálló);
1999, 2005-Újpesti Galéria;
2004-„Organikus művészet” Képző- és Iparművészeti Szövetség Kiállítóterme;
2005- „Organikus művészet” Várnegyed Galéria 
2007- III. Nemzetközi Budafoki Zománcművészeti Triennále,
2007- Budapest, Millennium Szalon
2008- Két Hollós Galéria (2 kiáll: Május: Mátyás. Augusztus: népművészeti tárgyfotók)
2008- Kóka Galéria (családi kiáll.)

Egyéb :
Tiszacsege: 1968-Fotó- és Képzőművészeti Alkotótábor.
Eger: 1972-Tanárképző Főiskola (önálló).
Miskolc: 1972-Műszaki Egyetem (önálló).
Hajdúnánás: 1973-Nánási Galéria (önálló); 1983 (Alkotótábor)
1980-Művelődési Központ előcsarnokába 6 darabos fotó-murál
Esztergom: 1976-Debreceni Fotóklub kollektív tárlata;
1978-I. Esztergomi Fotóbiennálé;
1982-III. Esztergomi Fotóbiennálé.
Békéscsaba: 1978-1979-Székely Aladár emlékkiállítás
Tokaj: 1979-Templom Galéria.
Szeged: 1969-1980-Szegedi Szalon.
Nyíregyháza: 1982- Művelődési Központ, Tanárképző Főiskola (önálló)
A magyar fotográfia története: 1982-Dánia, Hollandia, Norvégia, Finnország, Belgium.
Olaszország: 1991-Templom Galéria Pádova.
Gödöllő: 1997-Művelődési Központ (önálló).
Tiszafüred: 1997-Kiss Pál Múzeum (önálló).
Csurgó: 1997-Faluház (önálló)
Kőszeg: 1997-Jurisich Vár (önálló)
Hajdúszoboszló: 1972-Művelődési Központ (önálló);
1977-Fiatal Fotósok Stúdiója bemutatkozó kiállítás;
1998-„Egy hortobágyi pásztor, Tóth Bálint hagyatéka” Szoboszlói Galéria (önálló).
Kecskemét: 1996-2005- Nemzetközi Zománcművészeti Szimpózium kiállításai;
2004-„Atilla a képzőművészetben” kiállítás Cifrapalota;
2005-Dán Kulturális Intézet.
2006- Kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótábor kiállítása és NAGYDÍJA
2007- Kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótábor kiállítása
2008 – Kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótábor kiállítása
Szentrendre – 2006. III. „Organikus Művészet”
Dobogókő – 2007. IV. „Organikus Művészet”
Dánia: 2005-Korsör Nemzetközi Andersen-év.
Szolnok: 2006 – Szolnoki Galéria (Bartók, Kékszakállú vára)
Kaposvár: 2006 – Vaszary Képtár (Boldogasszony)
Nagyvárad: 2007 – Őszi Szalon.
Kovászna: 2008 – „Gyökerek” címmel erdélyi és magyarországi közös kiáll.
Sopron: 2008 – Művelődési Ház (Néprajzi fotók + Mátyás kiáll.)(önálló)

Boldogasszony – Zarándok-kiállítás 2006-2009 (eddig megközelítőleg 25 helyszínen kiállítva)

Művei megtalálhatók Olaszország, Franciaország, Anglia, Belgium és Magyarország magángyűjteményeiben.

© Horváth István - Szabó Antónia
Családi kiállítás megnyitó, Kóka Galéria, Budapest 2008.

Jelentősebb díjai, ösztöndíjai:

1973: Hajdú-Bihar Megyei Művelődési Központ – elismerő oklevél
1974: Magyar Fotóművészek Szövetsége – I. díj + Év-díj
1975: Országos Orvosegészségügyi Pályázat – III. díj
1975: Hajdú-Bihar Megyei Fotópályázat – különböző kategóriákban összesen 4 díj
1977: Szegedi Szalon – különdíj
1979: Debreceni Plakát pályázat – I. és II. díj
1980: Szegedi Szalon – különdíj
1980: Hajdú-Bihar Megyei Művelődési Központ – Művészeti Díj
1981: Észak-Alföldi Fotópályázat – I. kiemelt díj
1982: „Öregek éve” c. fotópályázat – I. díj
2000: II. Debreceni Ötvöszománc Szimpózium – ösztöndíj
2001: Debrecen Kultúrájáért – Alkotói ösztöndíj (Magyar Szent Királyok zománcsorozat)
2006: Kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely – Nagydíj
2007: Magyar Kultúra Napja – Debrecen Kultúrájáért Alkotói ösztöndíj (Mátyás mesék kiáll) 

Publikációk, illusztrációk, előadások:

1993: „Szálljon házatokra egek harmatja” című szerzői fotóalbum Székelyföld népi építészetéről, rajzaival kiegészítve.
1994: Pipaszó. Négy világrész pipái című kiállítás fotóinstallációit és katalógusának fotó, illetve rajzillusztrációit készítette.
1995: Magyar képrovók című kiállítás kiadványában néprajzi fotói jelentek meg.
1996: „Lettem, vagyok, múlok, ismét leszek” című tanulmánykötet egyik szerzője (fotók és tanulmány), szerkesztője és kiadója.
2002: „Megyek hídon által” című szerzői könyv, jelentősebb tanulmányai gyűjteményével (részben saját fotói felhasználásával).
2003: „Rejtelmek ha zengenek” című szerzői könyv (részben saját fotói felhasználásával).
2006-2007: Sugallat. (Buda és Koppány ideje, csont-vár rejteke c. tanulmány) Makoldi Sándorral és M. Pap Gizellával közös kiadvány. (FŐNIX Kiadó)
2006: A Kékszakállú herceg vára – műelemzés (DOBOGÓ folyóirat, 2007), és selyembatik, valamint ötvöszománc kép készítés Bartók év tiszteletére.
2007: Ébredj Mátyás király címmel szerzői képes mesekönyv.
2008: Világ-látás/A vényasszony nyírkéreg bocskora – meseelemzés (DOBOGÓ folyóirat)
2006-2009:  Megy a gyűrű vándorútra címmel szerzői könyv (szerkesztés alatt).

Egyéb publikációk, megjelenések:

- Fotóművészet
- MŰVÉSZET
- „Kikötő” Irodalmi Antológia (Debrecen)
- Alföld (Debrecen)
-  DEBRECEN c. folyóirat
- FŐNIX (Debrecen)
- SZÓKIMONDÓ (Hajdúszoboszló)
- DOBOGÓ (Budapest)
- ZOMÁNC 2005-2008 (Kecskemét)
folyóiratokban fotói, illusztrációi és publikációi jelentek, illetve jelennek meg folyamatosan.
- Pap Gábor: Mag hó alatt. (Télutón. c. könyvében a „Mély kútba tekinték” c. batik.)
- 1975-2005 ZOMÁNC jubileumi almanach
- „Szkítiától Pannóniáig” című Magyar Millenniumi kiadvány
- Zománcművészeti Almanach.
- Debrecen (1989) című bedekker.
- MAGYAR IPARMŰVÉSZET (2007/4)
- Délbáb színei (Komiszár János sorozata)
- Néző Pont 2008. április-május (Vitéz Ferenc kiadványai)
- Néző Pont 2008. szeptember-október
- Néző Pont 2009. január-február

Irodalom:

- Dankó István: Fiatal fotósok kiállítása
- Vadász György: Formaragozás / Szabó Antónia képei
- Szabó Ernő: Koncepciók, dokumentumok / A fiatal debreceni fotósok stúdiója kiállítása
- Szilágyi Gábor: Fotó, grafika, fotógrafika
- Makoldi Sándor: Katalógus előszó
- Molnár V. József: Arcok / Adalékok Szabó Antónia fotókiállításához
- Komiszár János: Délibáb színei / Az alkotás üzenetátadás. Szabó Antónia fotó- és képzőművész
- Pap Gábor: Katalógus szöveg
- Dobos Marianna: „Lettem, vagyok, múlok, ismét leszek…” / Beszélgetés Szabó Antónia képzőművésszel
- Dr. Nagy Márta: Vonzáskörök
- Láposi Terka: Meseország vándorai
- Láposi Terka: Szezám, tárulj!
- Batta Ágnes: Mátyásról mesél az eljövendő igazságról
- Vitéz Ferenc: „Ébredj Mátyás király!” / Szabó Antónia selyembatik képeinek kiállítása
- Vitéz Ferenc: Organikus Művészet a Belvárosi Galériában
- Vitéz Ferenc: Megfelelt a fokozott várakozásnak /Szubjektív mustra a XX. Debreceni Országos Nyári Tárlat anyagából
- Vitéz Ferenc: Bumeráng projekt – Nők alkotásai vándorúton
- Vitéz Ferenc: Ébredj Mátyás király / Szabó Antónia selyembatik festményei az „alvó igazsághoz”
- Vitéz Ferenc. A Madárkirálytól a Sárkánykútig / Műterem-látogatás Szabó Antónia és Horváth István képzőművészeknél
- Vitéz Ferenc: Szabó Antónia „Mátyásébresztő” selyembatik kiállításáról
- Dr. Molnár Valéria: Rokonok
- Vajda Ildikó: Debrecenből jöttünk

Vissza a Tartalomjegyzékhez



 
< Előző   Következő >
Advertisement
Advertisement
Advertisement