Főoldal arrow Hírek arrow Újdonságokról arrow Kiteljesedő Mikro NégyHarmad
Kiteljesedő Mikro NégyHarmad
Írta: Nagy Sándor (nasa@http.hu)   
2009. október 05.

Forrás:  http://www.olympusamerica.com/cpg_section/product.asp?product=1461#
Olympus PEN E-P1
A nyáron jelentős érdeklődésre számot tartó új fényképezőgépek jelentek meg, ill. kerültek bejelentésre. Ezek elmaradt bemutatását igyekszem fokozatosan pótolni. Elsőként a fotótechnika jövőbeni fejlődése (és a gyártó cég további sorsa, fennmaradása) szempontjából fontos három új Leica gépről írtam meglehetős részletességgel. A jelen cikket a nagyjából egy éve bejelentett, és a múlt év legnagyobb szenzációjának számító Mikro NégyHarmados rendszer újdonságai, és a rendszer eddigi kibontakozása ismertetésének szentelem. Előre bocsátom: az új, tükörakna nélküli, cserélhető objektíves rendszer egy év alatt kiteljesedett, a bejelentése után sokak által megfogalmazott elvárásokat, pozitív jóslatokat lényegében beváltotta. Természetesen egy ilyen rendszer egy év alatt nem válhat teljessé, de máris sokoldalúan használható. A jövő mind gépvázak, mind objektívek tekintetében bővülő választék mellett remélhetőleg az egyelőre kissé magasnak tartott (de az újdonság mellett általában a kiváló minőséggel is indokolható) árak csökkenését is meghozza.

A Mikro NégyHarmad rendszer első éve

A Mikro NégyHarmados rendszer, az Olympus és a Panasonic új nyitott szabványa 2008. augusztus 5-i bejelentését ugyanazon a napon elemeztük, értékeltük a Fotó Agóran. A bejelentést pontosan öt héttel követte első képviselőjének, a Panasonic DMC-G1-nek az ismertetése. Bátran állíthatjuk, hogy általános véleményként a szakma a 2008. év legjelentősebb fotótechnikai újdonságnak tekintette ezt a nagy érzékelős, cserélhető objektíves, tükörakna nélküli (tehát a dSLR-eknél jóval kisebb méretekben elkészíthető) fényképező rendszert. A Photokina 2008 kiállításról szóló cikkünkben és a 2008. év újdonságaira visszsatekintő összegzésünkben  mi is visszatértünk rá.

 Forrás: http://www2.panasonic.com/consumer-electronics/shop/Cameras-Camcorders/Digital-Cameras/Lumix-Digital-Interchangeable-Lens-Cameras/model.DMC-GH1K_11002_7000000000000005702
Panasonic DMC-GH1
A rendszer első képviselőjét elemzők – jelentőségét és számos kiválóságát (elsősorban meglepően gyors autofókusz rendszerét, és monitorának valamint elektronikus keresőjének kiváló felbontókélpességét) elismerve és méltatva  – némi csalódással szembesültek a videofelvétel lehetőségének elmaradásával (hiszen az akkor már nem csak a kompaktok általános adottsága, de egyre inkább a dSLR-eken is elérhető volt, és a G1 érzékelője is technikailag megfelelt ennek a feladatnak), és inkább a dSLR-ekhez, mint a kompaktokhoz hasonlítható alakjával, méretével. A Photokinán az Olympus bemutatta első Mikro NégyHarmados gépének koncepcióját egy makett formájában, ami kompakt alakú és méretű gépet helyezett kilátásba, így teljes mértékben kihasználni igyekezett az új rendszer lehetőségeit a méretek csökkentésében, a Panasonic pedig hírül adta a G1 mielőbbi továbbfejlesztését HD video-felvételi képességekkel. Valóban, 2009. március 9-én megérkezett a Panasonic DMC-GH1 híre, kiváló (akár 1920 x 1080 felbontású) mozgókép-felvételi lehetőséggel. Egyéb vonatkozásban alig különbözik elődjétől, a G1-től, de kit-objektívje (14-140 mm f/4-5,8) azért figyelmet érdemel (egyenértékű fókusztávolsága 28-280 mm, 10x zoom-tartományát figyelembe véve, a Mikro NégyHarmados vázakat most már valóban, az objektív cserélgetéséről lemondva, akár ezzel az egy obival használhatjuk sokféle fotós helyzetben, mint egy nagy érzékelős kompaktot). Mozgókép-felvételi tulajdonságait alaposan megvizsgálva, a kérdés kiváló szakértője kijelenti, hogy annak minősége eléri a dSLR-ekét (és felülmúlja az amatőr  camcorderekét), de kezelése sokkal kényelmesebb a dSLR-ekénél, így pillanatnyilag (és azóta is) a legjobb ComboCam (a kétféle képrögzítés konvergenciájával a Fotó Agórán is foglalkoztunk). Már két jelentős díjat nyert el, ahogyan az a gyártó honlapjáról származó képről is látszik.

A nyár elején (pontosan június 16-án) végre megérkezett a működő Olympus  PEN E-P1, majd szeptember 2-án a Panasonic is előállt egy kompaktra emlékeztető vázzal, a DMC GF1-el. E két utóbbi gépről érdemes részletesebben is szólnunk (néhány jellemző adatukat másik cikkben már táblázatos formában bemutattuk a Leica X1-el összehasonlítva). És ezzel fel is soroltuk a Mikro NégyHarmad rendszerű vázak jelenlegi teljes választékát, négy gépet. Mielőtt azonban rátérnénk a két legújabb váz részletesebb bemutatására, lévén cserélhető objektíves rendszerről szó, tekintsük át a rendszerben jelenleg rendelkezésre álló objektívek választékát is.

Mikro NégyHarmad rendszerű objektívek

Alább felsoroljuk a Mikro NégyHarmad rendszer eddigi, bő egy éves története során megjelent objektíveket, nem a megjelenés, hanem gyújtótávolság szerinti sorrendben – külön-külön a zoom- (5 megjelent, 1 hamarosan) és a fix gyújtótávolságú (3 megjelent, 2 hamarosan) objektíveket (a megadott értékek a fizikai fókusztávolságra vonatkoznak, a látószöget meghatározó egyenértékű fókusztávolság az érzékelő 2x fókusz-szorzójával adódik).

Zoom objektívek:

  • Panasonic Lumix G Vario 7-14mm f/4 Asph nagylátszögű zoom (legnagyobb látószöge 114 fok!).
  • Olympus M.Zuiko Digital ED 14-42mm f/3.5-5.6 alap-zoom, 3x.
  • Panasonic Lumix G Vario 14-45mm f/3.5-5.6 Asph MEGA O.I.S. alap-zoom, 3,2x, stabilizált.
  • Panasonic Lumix G Vario 14-140mm f/4-5.8 Asph MEGA O.I.S nagy átfogású zoom, 10x, stabilizált.
  • Panasonic Lumix G Vario 45-200mm f/4-5.6 MEGA O.I.S. tele-zoom, 4,44x, stabilizált.
  • Panasonic Lumix G Vario 100-300mm f/4-5.6 MEGA O.I.S HAMAROSAN MEGJELENIK, erős tele-zoom, 3x, stabilizált.

Fix fókusztávolságú objektívek:

  • Panasonic Lumix G 8mm f/3.5 Fisheye HAMAROSAN MEGJELENIK, halszem objektív.
  • Panasonic Lumix G 14mm f/2.8 HAMAROSAN MEGJELENIK, nagylátszögű.
  • Olympus M.Zuiko Digital ED 17mm f/2.8 normál, lapos („pancake”).
  • Panasonic Lumix G 20 mm f/1,7 Asph normál, lapos („pancake”).
  • Leica DG MACRO-ELMARIT 45mm f/2.8 ASPH tele-makro, (legkisebb tárgytávolság 15 cm, nagyítás 1×, stabilizált).

A két lapos, fix gyújtótávolságú objektív valamelyikét helyezve a két, kompakt gépekre emlékeztető váz egyikére, valóban meglehetősen kis méretű és tömegű, akár zsebben is hordható (lásd a cikk bevezetőjében levő képet) fényképezőgépet kapunk. Ezek méretét is megadtuk a már fentebb említett összehasonlító táblázatban.

A három, már beígért (tehát remélhetőleg hamarosan megjelenő) objektívet is figyelembe véve, a rendelkezésre álló objektív választék már meglehetősen impozáns, csaknem minden igényt kielégít: látószög/gyújtótávolság tekintetében (egyenértékű gyújtótávolságokkal) a 16 mm-es halszem-optikától a 600 mm-es erős teleobjektívig széles a választék, zoom-objektívekből is van nagylátszögű-, alap- és tele-zoom. A makro-objektív típust a Leica tele-makro képviseli. Ami még leginkább várat magára, az a nagy fényerejű, fix gyújtótávolságú objektívek kellő kínálata. Ebben a kategóriában kimagasló a Panasonic f/1,7 fényerejű normál objektívje. Van még 3 db f/2,8 fényerejű (köztük a Leica-makro), a többi közepes fényerejű. A Panasonic objektívek csaknem kivétel nélkül stabilizáltak, akárcsak a Leica-makro. Az Olympus objektívek stabilizálatlanok, de az Olympus E-P1 vázban érzékelő-mozgatással működő stabilizátor van, így azzal a vázzal bármely objektívvel lehet stabilizált felvételt készíteni.

Ha valakinek ez az objektív választék nem elegendő, vagy az alább felsorolt objektív-foglalatok valamelyikével ellátott objektívvel, akár többel is rendelkezik, azokat is használhatja a Mikro NégyHarmados vázakkal, az alábbi adapterek közül a megfelelő közbeiktatásával. Ezek az objektívek természetesen jóval nagyobbak/nehezebbek, mint a hasonló Mikro NégyHarmados (lenne), és általában nem működik az autofókusz.

Objektív adapterek, más rendszerű objektívek csatlakoztatásához:

  • Panasonic DMW-MA1  NégyHarmad rendszerű objektívekhez (a legújabb objektívekkel működik az autofókusz).
  • Olympus MMF-1  NégyHarmad rendszerű objektívekhez.
  • Olympus MF-2  Olympus OM rendszerű objektívekhez.
  • Panasonic DMW-MA2M  Leica M rendszerű objektívekhez.
  • Panasonic DMW-MA3R  Leica R rendszerű objektívekhez.

Az Olympus  PEN E-P1 gép (váz)

Forrás: http://www.olympusamerica.com/cpg_section/product.asp?product=1461#
Olympus PEN E-P1, 17 mm f/2,8 lapos objektívvel
A  fenti történeti leírás alapján érthetően, nagy várakozás előzte meg az Olympus első Mikro NégyHarmados gépének megjelenését. A cég még vonzóbbá kívánta tenni új modelljét: formai kialakításában az éppen 50 évvel korábban, 1959-ben útjára indított, legendásnak mondott PEN sorozatának stílusát követte (a PEN sorozat a formájában megkapó egyszerűséget egyesítette hatékonyan a kiváló teljesítőképességgel). Méretében és tömegében teljesen megfelet az elvárásoknak (lásd a már hivatkozott táblázatot),  de ez már nem számított újdonságnak, hiszen fa-makettjét csaknem egy évvel korábban már bemutatták a Photokinán. Természetesen az Olympus gépek általános szolgáltatásait is biztosította (erre is számítani lehetett), beleértve a rendkívül hasznos, a vázban, az érzékelő mozgatásával megoldott stabilizátort (ennek költséghatékonysága akkor érvényesül igazán, ha több objektív beszerzésére készülünk, hiszen a stabilizálatlan, általában olcsóbb objektívekkel is stabilizált felvételeket készíthetünk), és a HD videofelvétel képességét. Amit viszont a hozzáértők különös figyelemmel teszteltek, az az új, tükörakna nélküli rendszer két kulcskérdése, amelyek technikai megvalósítása jelentősen különbözik a dSLR-ekétől: az autofókusz sebessége, és a kereső (jelen esetben a monitor) felbontóképessége, így alkalmassága a manuális élességállításra. A tükörakna nélküli kompaktok éppen e két jellemzőjükben maradnak el jelentősen a dSLR-ektől (no meg az érzékelő méret-különbségéből adódó képminőségben, de a NégyHarmados (negyed méretű, a Leica képkocka területéhez viszonyítva) érzékelő ebben garancia a közel azonos teljesítményre). Sajnálatos, ebben a két kulcsfontosságú jellemzőjében az E-P1 nem hozta azt a kiváló, a dSLR-ekével teljes mértékben egyenrangú teljesítményt, amit a Panasonic addig megjelent két Mikro NégyHarmadosa. Autofókusz rendszere fájdalmasan lassú, monitorának 230000 pixeles felbontása (ilyen van az olcsó kompaktok zömében is) pedig alig alkalmas kézi fókuszálásra. És még egy fontos hiányosság: a gépnek nincs elektronikus keresője (EVF), márpedig ez a modell elsősorban az igényes fotósok érdeklődésére számíthat, akik viszont többnyire előnyben részesítik (legalábbis a fotós szituációk jelentős részében) a gép homlokukhoz szorítását a monitor élő keresőképének használatával szemben. No, még egy általános hiányosság: nincs beépített vakuja (bár az igényes fotósok inkább külső vakut szeretnek használni, de még a belépő szintűnél valamivel magasabb kategóriájú dSLR-eknek is standard szolgáltatása, hogy azért mindég kéznél legyen, ha feltétlen szükség lenne rá). A gép kétféle objektívvel csomagban (17 mm f/2,8 vagy 14-42 mm f/3,5-5,6) kapható, a Panasonic korábbi gépeihez képest kedvező áron.

Forrás: http://www.olympusamerica.com/cpg_section/product.asp?product=1461#
Olympus PEN E-P1
Bár a PEN-t az előzetes várakozásokhoz képest komoly csalódással fogadták, az Olympus általános, meglehetősen magas színvonalát többnyire biztosította (talán leginkább bizonyos szituációkban a csúcsfények beégésére hajló túlexponálás hozható fel hibájaként, amin könnyen lehet segíteni némi expozíció korrekcióval). Így aztán, lévén az első nagy érzékelős (a szokásos kompaktokhoz képest óriási képminőség-javulással, főleg a magasabb érzékenység melletti alacsony képzajnak köszönhetően, ami nagyobb méretű nagyításnál a kép részletgazdagságában nyújt igazán többletet) cserélhető objektíves (annak minden előnyével, aki ezt ki kívánja használni) gép, ami méretben és tömegben versenyképes a kompaktokkal, és árban is jelentősen alatta marad a Panasonic korábbi, jóval nagyobb méretű Mikro NégyHarmadosainak, mégis csak sokak számára vonzó alternatívát jelentett. Természetesen számos részletes elemzés látott róla napvilágot, magyarul és angolul is - aki többet kíván megtudni az Olympus PEN E-P1-ről, olvassa azokat.

A Panasonic DMC GF1 gép (váz)

Forrás: http://www2.panasonic.com/consumer-electronics/shop/Cameras-Camcorders/Digital-Cameras/Lumix-Digital-Interchangeable-Lens-Cameras/model.DMC-GF1C-K_11002_7000000000000005702
Panasonic DMC GF1, 20 mm f/1,7 lapos objektívvel
Az Olympushoz képest a Panasonic óvatosabb, kockázat-mentesebb megoldást választott első, kompaktra hajazó Mikro NégyHarmadosa formai kialakításában. A GF1 külsőre lényegében egy kicsit megnövelt méretű Lumix LX3 (a cég nagyjából egy évvel korábban megjelent csúcs-kompaktja, amely tartalmában is figyelmet érdemel, hiszen gyártója kinyilvánítottan, változtatva a sokat bírált pixelszám-növelési hajsza szokásán, más, hasznosabb újdonságokkal irányította az LX3-ra a figyelmet). Szolgáltatásaiban csak kevés kompromisszumot tett a nagyobb testvérhez, a GH1-hez képest, pl. megtartotta a 460000 pixel felbontású monitort (de az nem kifordítható/billenthető), és autofókusz sebessége is megegyezik. A leglényegesebb különbségek: nincs beépített elektronikus keresője (de opcionálisan 200 dollárért vásárolható külső, ami az érzékelőre vetülő képet mutatja, felbontása gyengébb ugyan, de helyette felfele billenthető maximálisan 90 fokban), mozgóképet maximum 1280x720 felbontással tud rögzíteni (1920x1080 helyett), és bár van beépített vakuja, de annak teljesítménye meglehetősen kicsi (hatótávolsága csaknem fele, kulcsszáma 6 a 10,5-höz képest).

Akárcsak a PEN E-P1, a GF1 is nagy érdeklődést váltott ki, de amazzal ellentétben, ez nem okozott csalódást. A megjelenése óta eltelt relatíve rövid idő ellenére már számos részletes elemzés látott napvilágot róla. Magyarul még csak adatlapja és egy rövid ismertetés áll rendelkezésre de  angolul már részletes elemzések, mindannyian magasra értékelik.  Ajánlják az igényes amatőröknek, pl. akik most készülnek kompaktról cserélhető objektíves gépre, belépő szintű dSLR-re váltani, vagy egy képminőségben sokkal jobb, nagy érzékelős kompaktot keresnek. De számos hivatásos fotós, aki gyakran (nem kifejezetten fotós célú utazások során, vagy napközben) a nagyméretű felszerelése helyett kisméretű, de igényes kompaktot tart állandóan magánál, erre a célra is kiválóan alkalmasnak tartja. Ismét azt javasoljuk, hogy aki részletesebben kívánja megismerni ezt a kiváló gépet, olvassa el a részletes kritikákat, vagy legalább azok valamelyikét.

Összegzés

Egy évvel a Mikro NégyHarmados rendszer bejelentése után megállapítható, hogy az új koncepció kidolgozói, gyártói beváltották a hozzá fűzött reményeket, elvárásokat, teljesítették ígéretüket. A nagyméretű érzékelő biztosítja a dSLR-ekével összemérhető képminőséget, és (elsősorban a Panasonic gyártmányokban megjelenő) technológiai fejlesztésnek köszönhetően a tükörakna elmaradásával kapcsolatos fenntartások is alaptalannak bizonyultak (autofókusz sebessége és manuális élességállítás pontossága vonatkozásában). A tükörakna elhagyásának köszönhetően jelentős méret- és tömegcsökkentésre nyílt lehetőség, ugyanakkor a cserélhető objektív lehetősége megmaradt (ily módon többé-kevésbé egyesíti a tükörreflexes és a távmérős rendszerek előnyös tulajdonságait – a monitoron és az EVF-ben az objektíven át alakul ki a kereső kép, akárcsak a dSLR-eknél, ugyanakkor elmarad a tükör(akna)  méret-növelő, csapódásának zaj- és rázkódáskeltő hatása, de természetesen nem rendelkezik a távmérő előnyeivel (mármint azok számára, akik azt kedvelik). A méretcsökkenés oly mértékű (a két újabb modellnél), hogy joggal tekinthetők a (nagyobbacska) csúcs-kompaktok valódi alternatívájának, de azokhoz képest kimagasló képminőséget nyújt a nagy érzékelő, sokoldalúbb felhasználási lehetőségeket a gyorsabb autofókusz, a pontosabb manuális fókuszálás lehetősége, és hab a tortán a cserélhető objektív.

Röviden a pillanatnyilag rendelkezésre álló négy vázról:

  • Panasonic DMC-G1 nagyobb méretét, formai kialakítását tekintve inkább a dSLR-ek csökkentett méretű alternatívája, a továbbfejlesztett változatával együtt jelenleg a legtöbb szolgáltatást nyújtja, a legmagasabb technikai szinten (legfontosabb hiányossága a videofelvétel lehetőségének hiánya). Valóban szinte minden vonatkozásban felveszi a versenyt a (belépő szintű) dSLR-ekkel, figyelembe véve, hogy érzékelője valamivel kisebb azok többségénél.
  • Panasonic DMC-GH1 az előbbi továbbfejlesztett változata, a kiváló HD videofelvétel lehetőségével, egyebekben alig különbözik attól. Az álló- és mozgókép készítésére alkalmas ComboCam-ok  között pillanatnyilag ez a gép tekinthető a legjobbnak (a mozgókép minősége eléri a dSLR-ekét, ugyanakkor kezelhetősége jobb azokénál).
  • Olympus  PEN E-P1 mérete alapján a kompaktok nagyérzékelős alternatívája (no meg a relatíve lassú autofókusz, a jó felbontású, pontos manuális élességállításra alkalmas kereső hiánya miatt is), azokénál sokkal jobb képminőséggel. A vázba épített stabilizátornak köszönhetően (jelenleg az egyetlen váz ebben a rendszerben ezzel a kedvező adottsággal) minden, stabilizálatlan objektívvel is készíthető vele stabilizált felvétel (ami relatíve hosszú megvilágítási idő alkalmazása esetén is biztosítja a berázás-mentes fényképezést, így a cserélhető optika gazdaságos kihasználásának lehetőségét kínálja, különösen, ha több stabilizálatlan, tehát olcsóbb objektív is megjelenik a rendszerben – a Panasonic objektívek csaknem kivétel nélkül stabilizáltak). Mivel mérete csaknem megegyezik a Panasonic GF1-ével, felhasználási lehetőségeiről további megfontolásokat lásd ott. Retro megjelenése sokaknak vonzó, mások esetleg idegenkednek tőle.
  • Panasonic DMC GF1 mérete alapján szintén a kompaktok nagyérzékelős alternatívája, de mivel teljesítőképessége csaknem megegyezik a másik két Panasonic modellével, akár a dSLR-ekkel is versenyben van, még kisebb méretben! A kompaktabb mérettel és az alacsonyabb árral természetesen együtt jár némi kompromisszum (a kezelőszervekben, a monitor és az opcionális EVF felbontóképességében és a videofelvétel felbonásában), de a leglényegesebb, a képminőség és az autofókusz sebessége tekintetében nem sokban különbözik a GH1-től. A kiváló, nagy fényerejű és lapos normál-objektívvel (zsebben) hordozhatósága szinte azonos az igényesebb kompaktokéval. A különböző zoom-objektívek használata már bizonyos kompromisszumot jelent e tekintetben, de azokkal felszerelve is jóval kisebb/könnyebb a hasonló obis dSLR-eknél. Már kapható hozzá általános (utazó) zoom is, 10x zoom-tartománnyal.

Az új rendszerben rendelkezésre álló objektívek kínálata máris kielégíti az alapvető igényeket (a nagyfényerejű fix gyújtótávolságúak tekintetében van leginkább hiányosság). Vélhetőleg a kínálat kellő ütemben tovább bővül. Az egyéb rendszerű objektívek használatát konverterek biztosítják, de azokkal általában nem működik az autofókusz és elvész a méretbeli előny, így csak átmeneti kompromisszumként jöhet számításba, leginkább azoknak, akik már rendelkeznek ilyen objektívekkel (esetleg régi, manuális objektíveket vásárolhatnak meglehetősen kedvező áron).

A gépek jelenlegi hazai ára – 2009. október elején – (zárójelben az USA-ban):

  •  Panasonic DMC-G1 14-45 mm O.I.S. objektívvel  kb. 160000 Ft (USD 800, gyári felújított).
  •  Panasonic DMC-GH1 14-140 mm O.I.S. objektívvel  kb. 380000 Ft (USD 15000).
  •  Olympus  PEN E-P1 14-42 mm objektívvel  kb. 195000 Ft (USD 800).
  •  Olympus  PEN E-P1 17mm f/2.8 objektívvel  kb. 225000 Ft (USD 900).
  •  Olympus  PEN E-P1 14-42 mm és 17mm f/2.8 objektívvel  kb. 250000 Ft.
  •  Panasonic DMC-GF1 14-45 mm O.I.S. objektívvel  kb. 220000 Ft (USD 900).
  •  Panasonic DMC-GF1 20 mm f/1,7  objektívvel  kb. 250000 Ft (USD 900).

A hazai árak, ahogy az lenni szokott, jelentősen különböznek más (főleg tengeren túli) országokban tapasztalhatóaktól. Ezért zárójelben, tájékoztatásul megadtam az USA egyik-másik jelentős internetes áruházában szereplő árakat is, bár azok közvetlenül aligha bírnak jelentőséggel az Agóra látogatói számára.

Ezek az árak egyik-másik esetben igencsak borsosnak tűnnek, a belépő szintű dSLR-ekhez képest. De vegyük figyelembe, hogy egy nagy várakozást kiváltó, ígéretes, új rendszer első képviselőiről van szó (a G1 ára a bevezetéskorihoz képest máris jelentősen csökkent). Ugyancsak figyelembe kell venni, hogy az f/1,7 fényerejű normál objektív, de különösen a 10x zoom-tartományú utazó zoom igencsak értékes obik (az utóbbival nagyjából azonos teljesítőképességű Nikon DX (APS-C érzékelő-mérethez megfelelő) objektív ára pl. 190000 Ft, ill. USD 850).

Egy szó mint száz, a Mikro NégyHarmados rendszer egy év alatt igazolta a vele kapcsolatos elképzeléseket, minden tekintetben kiteljesedett. Aki ilyen gép/rendszer vásárlását fontolgatja, már megtalálja az igényeinek megfelelőt. De ha nem nagyon sürgős a dolog, érdemes még várni, hiszen az első típusokról van szó, az apróbb-nagyobb problémákat a gyártók az újabb típusokban nyilván korrigálni fogják. Idővel a választék is bővülni, és remélhetőleg az árszint csökkenni fog.

A cikk megírása után röviddel (2009. október végén, novembes elején) napvilágot látott híreket, találgatásokat külön cikkben adtuk közre.

Hozzászólások
HozzáadásKeresés
Hozzászólást csupán a bejegyzett felhasználó tehet hozzá!
 
< Előző   Következő >
Advertisement
Advertisement
Advertisement