Főoldal arrow Hírek arrow Újdonságokról arrow Újabb kompakt fényképező rendszer: Ricoh GXR
Újabb kompakt fényképező rendszer: Ricoh GXR
Írta: Nagy Sándor (nasa@http.hu)   
2009. november 10.

Image
Ricoh GXR cserélhető egységű fényképezőgép, APS-c érzékelős 50 mm f/2,5 egséggel
A Mikro NégyHarmados rendszer alig több, mint egy évvel ezelőtti bejelentése óta több új fényképező rendszer jelent meg (illetve áll bevezetés közelében), nagyobbrészük a kompaktokkal versenyképes méretet célozza, a dSLR-ekkel versenyképes képminőség biztosítása mellett. A kitűzött cél elérésének közös kulcsa a kompaktokhoz képest jóval nagyobb (a dSLR-ekéhez hasonló) érzékelő méret, és a tükörakna elhagyása - tükörakna nélküli, cserélhető objektíves fényképező rendszerek születtek. A Ricoh radikálisan eltérő megoldást választott a ma (2009. november 10-én) bejelentett Ricoh GXR új fényképező rendszerével. A gépváz is, és a cserélhető egység is teljesen zárt, az érzékelő nem a vázban, hanem a cserélhető egységben foglal helyet.

 

A dSLR-ekkel összevethető képminőség és a kompakt (zsebrevaló) méret egyidejű teljesítése, a sokféle fotós feladat megoldására alkalmassággal együtt, úgy tűnik, teljesíthetetlen célkitűzés. A megcélzott képminőséghez (a mai technológiai szinten) nélkülözhetetlen nagyobb (közel Leica-képkocka méretű) érzékelőhöz nagyobb méretű objektív szükséges, mint a körömnyi méretű érzékelővel működő kompaktokhoz. Ez még nem okoz túlzott méret/tömeg-növekedést, amíg normál- vagy nagylátszögű, fix gyújtótávolságú objektívvel van dolgunk. De ha erős teleobjektívet és/vagy zoom-objektívet választunk, annak mérete már durván megnöveli a fotóapparátot. Márpedig a kompaktok használata során hozzászoktunk a kisméretű, tetemes zúmtartományú gépekhez: elvárjuk azok rugalmas használhatóságát, de szeretnénk egyúttal sokkal jobb képminőseget, és gépünket zsebre szeretnénk vágni. A legújabb, lapos Mikro NégyHarmados gépek ezeknek az elvárásoknak leginkább a fix, normál látószögű, "palacsinta" objektívvel felelnek meg. Ha zoom objektívet helyezünk rájuk, már csak komromisszummal tekinthetők kompakt méretűnek.

A megoldás kézenfekvőnek tűnik: az objektívvel együtt cseréljük az érzékelőt is! Az így elképzelt fényképező rendszer - bár természetesen kompromisszumok árán - sokkal nagyobb rugalmassűágot biztosít. Ha ragaszkodunk a kompakt mérethez, a kiváló képminőséget csak fix-, normál-látószögű objektívvel tudjuk elérni, nagyméretű érzékelővel. A tele- és zoom-objektívekhez kisebb érzékelőre lesz szükség (az ezzel járó gyengébb képminőséggel) - kompromisszum. De ha feladjuk a kompakt méret igényét, ezekhez is társíthatunk nagyméretű érzékelőt - másfajta komromisszum.

Az „előzményekről”

A digitális fényképezőgépekben az érzékelő cseréje nem új gondolat, de eddig csak a középformátum jellemzője volt. Egy tipikus középformátumú gép három részből áll: a vázból, az objektívből és a(z érzékelőt és a monitort tartalmazó) hátfalból, és ezek egymástól függetlenül cserélhetők. Ez ugyebár egy sokkal modulárisabb rendszer, mintha csupán az objektív cserélhető. A jelenleg forgalmazott rendszerek általában 2-3 különböző felbontóképességű érzékelővel szerelt hátfalat is kínálnak. Ezt a modularitást igyekszik a végletekig fokozni a digitális képrögzítés forradalmi átalakításán munkálkodó RED Digital Cinema Camera Company. A cég 2008-ban bejelentett DSMC (Digital Stills and Movie Camera = Digitális Álló- és Mozgókép Felvevő) rendszerében a felhasználó már-már legó-szerűen, rendkívül nagyszámú alapelemből állíthatja össze gépét (a cég honlapján olvasható a blikfangos ígéret: "1,048,576 POSSIBILITIES (AS OF TODAY) ... Last updated on: December 3, 2008" azaz "1.048.576 kombinációs lehetőség (a mai helyzet szerint) ...Utolsó frissítés: 2008. december 3"). Ennek a rendszernek a képviselői még nem vehetők kézbe, és akár utópisztikusnak is tűnhetnének a beígért álomszerű specifikációk, ha a cég rövid fennállása óta nem ért volna el már igencsak forradalmi változást az első olyan professzionális digitális videokamera megalkotásával, amely képes volt betörni a filmiparba. Sőt, a cég alapító-tulajdonosának legújabb bejelentése szerint, hamarosan kikerülnek a gyárból az új rendszer első példányai, beta tesztelésre – de erről inkább majd külön cikkben írunk.

Nos, a GXR nem ezt a vonalat követi. Bár az érzékelője cserélhető, de a középformátumú hátfalaktól eltérően nem az objektívtől függettlenül, hanem azzal együtt. A rendszerben kialakítható fényképezőgép továbbra is mindössze két fő részből áll össze: a vázból, és a cserélhető egységből. És ez a cserélhető egység az amúgy is költséges objektíven kívül tartalmazza a fényképezőgép szinte valamennyi fontos (és nem filléres) alkatrészét: az érzékelőt, a zárat, motorokat, amelyek élességállítást, esetleg zoomolást és képstabilizálást végeznek, processzort. Szinte minden újabb cserélhető egység egy-egy újabb fényképezőgép – ezek megvásárlása nem lesz olcsó játék! Akár azt a következtetést is levonhatjuk, hogy a cserélhető optikás rendszerekhez képest nemhogy előrelépést jelentene (a középformátumú és a DSMC rendszerek által kijelölt irányba), hanem inkább visszalépést.

Image
Ricoh GXR váz és két cserélhető egység (A12 nagy érzékelős normál látószögű, és S10 kis érzékelős zoom)

A teljesség kedvéért érdemes megemlíteni, hogy szinte pontosan tíz évvel ezelőtt már napvilágot látott egy teljesen hasonló megoldást alkalmazó kompakt fényképezőgép, a Minolta Dimage EX 1500. A két darabból összeilleszthető gép kisebbik, teljesen zárt darabja tartalmazta az objektívet, az érzékelőt és egy kis optikai keresőt. Bár a tervek több „cserélhető egység” kialakításáról szóltak (később akár nagyobb pixelszámú érzékelővel), mindössze kettő készült, egy nagylátszögű, és egy  3x normál zoom. A kezdeményezés folytatás – és mindmáig követők – nélkül maradt.

A Ricoh GXR rendszer előnyei és hátrányai 

Nézzük először a hátrányokat:

  • Nem cserélhető egymástól függetlenül az érzékelő és az objektív – mivel a bevezetőben vázolt koncepció a kompaktok apró érzékelőjével együtt járó méretek megőrzését célozza még tele- és zoom-objektívekkel is (legalábbis alternatívaként), a rendkívül eltérő méretű érzékelőkhöz mindenképpen más-más objektívre van szükség, így azok összeépítése kézenfekvő megoldás (külön-külön csatlakoztatásuk lehetősége költség- és méret-növelő hatással járna, és fölöslegesnek tűnik).
  • Költséges megoldás, mivek minden cserélhető egység csaknem egy-egy komplett fényképezőgép – de a modulárisabb alternatív megoldások, a középformátum hátfallal és a DSMC is igencsak borsos árúak (és akkor még óvatosan fogalmaztunk). A legolcsóbb középformátumú gépek (pl. a Mamiya DM22 és DM28) is érzékelőt is tartalmazó vázak, akárcsak a „kisfilmes” dSLR-ek).

Vegyük számba a (lehetséges) előnyöket:

  • Végső soron mégis csak cserélhetővé válik gépünk érzékelője, eltérő méretű, pixelszámú és technológiájú (CCD, CMOS, …) érzékelővel használhatjuk.
  • Minden érzékelőhöz a hozzá leginkább illeszkedő objektívet kapjuk (pl. kisméretű érzékelővel nagyon kisméretű, kompakt zoomokat).
    · A teljesen zárt cserélhető egységben kizárt az érzékelő syennyeződése.
  • A hagyományos objektív-foglalathoz képest a vázba oldalról becsúsztatható egység jelentős méretcsökkentést tesz lehetővé -  alig növeli az összméretet a kompakt (fix objektíves) konstrukcióhoz képest (azonos érzékelő méret esetén), de egy normál, fix látószögű, APS-C érzékelős egység is legalább 10 mm-el kisebb, mint a hasonló Mikro NégyHarmados.
  • Speciális feladatra optimalizált érzékelő-objektív kombinációk kialakítására is módot ad, pl. mozgókép-felvételhez.
  • A rendszer teljesítőképességét sokkal inkább a cserélhető egység határozza meg, mint a váz –  a cserélhető egységben kap helyet pl. az érzékelőből kiolvasott jelek analóg erősítője (akár eltérő ISO érzékenység-tartománnyal), az ADC (akár eltérő, bitmélységgel), az érzékelő mozgatáson alapuló képstabilizálás (ez utóbbit akár hátrányként is felfoghatjuk).
  • A cserélhető egységbe kerül a zár is, akár más-más zársebesség-tartománnyal.
  • A cserélhető egységbe kerülő processzornak köszönhetően akár eltérő képfeldolgozás (pl. zajszűrés) is történhet az egyes cserélhető egységekben.
  • A váz önmagában (cserélhető egység nélkül) használható a memóriájában (a memóriakártyán) levő képek visszanézésére.
  • A cég ígérete szerint a jövőben egyéb, nem fényképező jellegű cserélhető egységeket (pl.  nagykapacitású háttértár, kompakt projektor, nyomtató) is forgalmaz a későbbiekben, amelyekkel a fotózás teljes munkafolyamatának a felvétel-készítést követő egyéb fázisai végezhetők.

A Ricoh GXR jellemző adatai

A konkrét adatok áttekintése előtt egy néhány szót érdemes ejteni a Ricoh fényképezőgépekről általában. A gépeket sorozatban tesztelő portálok alig foglalkoznak velük. Ennek oka alighanem abban keresendő, hogy a cég viszonylag kevés géppel van jelen a piacon. Készítettem egy hevenyészett statisztikát arról, hogy az egyes cégek évente átlagosan hány új digitális fényképezőgéppel jelentkeznek (nem végeztem tudományos igényű felmérést, egy – általam viszonylagos teljességre törekvőnek vélt – internetes portál adatbázisában számoltam meg az egyes cégek új gépeit, az utolsó két évben). Íme az eredmény:

                                   Új gép / év                                Gyártó
                                      16-20                   Canon,  Nikon,  Olympus,  Panasonic,  Samsung,  Sony
                                      10-15                   Casio,  FujiFilm,  Kodak,  Pentax
                                          4                       Ricoh
                                        2-3                      Leica
                                        1-2                      Sigma

Az utóbbi években tíz cég intenzív jelenléte figyelhető meg a digitális fényképezőgép-piacon, legalább 10 új géppel évente. Ezeket követi a Ricoh évente (immár jó néhány éve) 4 új géppel. Tulajdonképpen érthető a mérsékelt érdeklődés. Ugyanakkor a minőségi fényképezéssel foglalkozó források időről-időre bemutatják egyik-másik Ricoh-gépet (lásd például), és többnyire jókat mondanak róluk. Kivitelezésük meglehetősen magas minőségű, akárcsak a képminőségük és a szolgáltatás-kínálatuk (inkább az igényes, mint a kezdő fotósok elvárásaira tekintettel). Ennek megfelelően árpolitikájuk szemmel láthatóan nem a „takarékos” vásárlók megnyerésének szándékát tükrözi. Leginkább talán azok az igényes fotósok vásárolják, akik (legalábbis időnként, pl. utazáshoz) a (relatíve) kis méretet meghatározó szempontnak tekintik (akár nagyméretű dSLR mellett második-harmadik gépük esetében).

Egyébként a céget 1936-ban alapították Japánban. Amellett, hogy a fényképezőgépek gyártásában folyamatosan számottevő a jelenléte, az utóbbi 10 évben a fénymásolók gyártásában (talán) világelső.

Bár a fentebb leírtakból nagyjából világos, érdemes kissé pontosabban megnézni, pontosan hogyan is alakul a GXR munkamegosztása  a váz és a cserélhető egység között.  Mindkét részre jelentős szervező tevékenység és képfeldolgozási feladat jut, tehát mindkettőben komoly processzor található. A cserélhető egységben történik az érzékelőből az információ kiolvasása, a jelek analóg erősítése (az ISO érzékenységnek megfelelően), és az analóg-digitál átalakítás. A nyers adatok ezt követően átvitelre kerülnek a vázba, azok további feldolgozása (a megjelenítéshez, hiszen a monitor a vázon található) és a RAW vagy JPEG fájl mentése a memóriakártyára, azaz a képfeldolgozás nagyobb része. Ez nyilvánvalóan rendkívül gyors adatátvitelt igényel a két rész között. Mivel a cég a jövőben a digitális fényképezés munkafolyanmatának további feladataihoz is tervez cserélhető egységeket (nagykapacitású háttértár, projektor, stb.), ezek kiszolgálására is gondolt a csatlakozó kialakításakor, a két fődarab közötti gyors és sokféle adat átvitelét 68 pólusú csatlakozó biztosítja. Az esetleges képstabilizálás is a cserélhető egységben történik, így az ahhoz szükséges giroszkópikus és gyorsulás-érzékelők is abban kapnak helyet, természetesen az érzékelő mozgatását és az objektíven szükséges összes beállítás végrehajtását végző motorokkal együtt. A gép kezelőszervei viszont csaknem kizárólag a vázon találhatók. A vázon található a monitor, egy felpattintható beépített vaku, a külső kiegészítők (pl. külső vaku és EVF), valamint egyéb I/O készülékek csatlakozói (USB, A/V, mini HDMI). Ugyancsak a váz fogadja be a Li-ion akkumulátort és az SD (SDHC) memóriakártyát. Van még AF segédfény, beépített mikrofon és hangszóró, továbbá állványmenet (ez utóbbi, sajnos, a cserélhető egység helyfoglalása miatt, nem az objektív tengelye alatt).

Az igényes fotósok többnyire nagy jelentőséget tulajdonítanak a monitor és az EVF minőségének. Mindkettő (bár a külső EVF, lévén cserélhető, később akár eltérő minőségű is forgalomba kerülhet) kiváló, 920000 pont felbontású. A monitor 3” méretű, az EVF pedig 90 fokig felfele billenthető.

A gépváz váza erős magnézium ötvözet, fém-gumi kombináció burkolattal: kiváló minőség és jó fogás.

A cserélhető egységek:

A jelenleg bejelentett két cserélhető egység főbb adatait az alábbi táblázatban foglaljuk össze.


                                                               A12 50mm F2.5 MACRO                S10 24-72mm F2.5-4.4 VC
      Érzékelő típus és méret                  CMOS, APS-C 15,6 x 23,6 mm      CCD, 1/1,7” kb. 5,1 x 7,8 mm
      Pixelszám                                       12,3 MP                                         10 MP
      Fizikai gyújtótávolság                     33 mm                                            5,1 – 15,3 mm
      Egyenértékű  gyújtótáv                  50 mm                                           24 – 70 mm
      Fényerő                                           f/2,5                                             f/2,5 – f/4,4
      Élességállítás                                   30 cm - végtelen                          30 cm - végtelen
      Élesség (Makro)                               7 cm (0,5 x)                                 1 cm (nagylátszög) 4 cm (tele)
      Érzékenység                                    ISO 200 - 3200                             ISO 100 - 3200
      Megvilágítási idő                              180 s – 1/3200                             180 s – 1/2000
      Sorozat-sebesség                           3 kép/s, 24 kép/s (1,1 MP)           1,6 kép/s, 30 kép/s (0,3 MP)
      Fájl-típus                                         JPEG (2 féle), RAW (DNG)            JPEG (2 féle), RAW (DNG)
      Videofelvétel                                   Max. 1280 x 720 24 kép/s            Max. 640 x 480 30 kép/s
      Képstabilizálás                                 Nincs                                             Érzékelő mozgatásos

Az S10 kicsi mérete annak köszönhető, hogy kikapcsolt állapotban szinte teljesen behúzódik a váz vastagságába (mélységébe). Az S10 zomm-objektívjének fókusztávolság- (látószög-) tartománya a napellenzőként is használható HA-3 adapter közbeiktatásával használható DW-6 nagylátszögű konverziós lencse (0.79x), illetve a TC-1 tele-konverziós lencse (1.88x) alkalmazásával kiterjeszthető (mindhárom darab külön vásárolható kiegészítő).

Úgy hírlik, készül egy 10x zoomos csrélhető egység (alighanem szintén apró érzékelővel). A további, esetleges egyéb célú cserélhető egységekről már fentebb említést tettünk.

Méretek összehasonlítása:

Mivel éppen a zsebrevághatóság a fő szempont, amivel mindjárt cikkünk elején indokoltuk (és tette ezt a gyártó is) az új rendszer-koncepciót, tanulságos az összehasonlítás a másik két (kisméretű) cserélhető objektíves géppel, a Panasonic Lumix GF1-el és az Olympus E-P1-el. 

A vázak méret-adatainak összehasonlítása:

                                                    Váz Méret (sz x m x mélység)      Tömeg akkuval és kártyával
      Ricoh GXR                               113,9mm x 70mm x 28,9mm                        200 g
      Panasonic Lumix GF1                 119mm x 71mm x 36,3 mm                       348 g
      Olympus E-P1                            121mm x 70mm x 36mm                            355 g
 
Vázak hasonló objektívekkel felszerelve (itt a Sigma nagyérzékelős, fix objektíves gépét is feltüntettük):

      Váz (gép)                               Objektív (egyenértékő fókusztáv)         Teljes mélység
      Ricoh GXR                                      A12 50 mm, f/2,5                                  74 mm
      Panasonic Lumix GF1                   Panasonic 40 mm f/1,7                          61,8 mm
      Olympus E-P1                               Olympus 35 mm f/2,8                              57 mm
      Sigma DP2                                        Sigma 41 mm f/2,8                               60 mm
      Ricoh GXR                                     S10 24-70 mm f/2,5 – f/4,4                  45,5 mm

Az adatok – egy kivétellel – nem igényelnek magyarázatot. A Ricoh a GXR rendszerét (többek között) azzal reklámozza, hogy ez a jelenlegi legkisebb és legkönnyebb cserélhető optikás fényképezőgép. A tömegét tekintve ez egyértelműen fennáll, ugyanakkor a méretet tekintve már korántsem ilyen egyszerű a dolog. Szélesség és magasság tekintetében nincsen a szóba jöhető három gép között számottevő különbség (de hajszálnyival a  GXR nyer). A mélységet tekintve viszont, a nagy érzékelős cserélhető egységgel felszerelt GXR érzékelhetően nagyobb amazoknál. A Ricoh reklám-szövege mégsem nélkülöz minden alapot: az S10 alap-zoomos cserélhető egységgel a GXR jóval kisebb bármelyik versenytársánál, azokhoz bármilyen objektívet csatlakoztatunk is – de míg amazokban mindég nagy érzékelő van, az S10 a kompaktokban szokásos körömnyi méretű érzékelővel dolgozik (a Panasonic és az Olympus hasonló alap-zoomjai a „palacsinta” objektíveknél 25-30 mm-rel még nagyobbak). Így persze könnyű kis méretet elérni! – mondhatja bárki. De hiszen épp ez az új koncepció lényege, egy újabb kompromisszum lehetősége, a méret csökkentése a képminőség rovására, ha zsebben hordható zoomra van szükségünk.

Összegzés

Tekintettel arra, hogy az eddig kézbevett, előzetes teszteknek alávetett GXR gépek még nem sorozatgyártott példányok, érdemi képminőség-kritikák értelemszerűen nem láttak napvilágot. A gyártó megjelölte az árakat is (váz USD 549, A12 USD 830, S10 USD 440, VF-2 külső EVF USD 257, GF-1 külső vaku USD 280): ezek egy váz és egy nagyérzékelős cserélhető egység esetében alig magasabbak a mikro NégyHarmadosokénál, de több nagyérzékelős készlet már alighanem drágább lenne amazoknál, hiszen újabb érzékelő(ke)t is meg kell vásárolnunk. De hát ez az új rendszer lényegéből következik. Ha a piac honorálja a zárt cserélhető egységgel, változtatható érzékelővel járó többlet-előnyöket, akkor a „valamit-valamiért” elv érvényesülhet. Ki kell várni, milyen lesz az új rendszer piaci fogadtatása. A cég aligha készül tömeges érdeklődésre (eddigi gépeivel sem azt célozta meg), de nyilvánvalóan általa elfogadhatónak ítélt vásárló-számra szükség lesz ahhoz, hogy a rendszert a (meglehetősen óvatosan) beígért módon fejlessze.

A további részletek iránt érdeklődőknek egyelőre egy magyar nyelvű hírre és három angol nyelvű ismertetésre utalunk. A cikket egyelőre befejezettnek tekintjük. 

Hozzászólások
HozzáadásKeresés
Hozzászólást csupán a bejegyzett felhasználó tehet hozzá!
 
< Előző   Következő >
Advertisement
Advertisement
Advertisement