Aszmann Ferenc  a Debreceni Fotóklub egyik alapítója volt.

 

Az évfordulóra Máthé András, a klub művészeti vezetője kőnyvet állított össze, amelyben bemutatja valamennyi volt és jelenlegi klubtagot, egy-egy fotója kíséretében. A könyv sajtóbemutatójára 2011. december 8-án 11 órakor kerül sor a Nagytemplom mögötti Romkert Kávézóban.

 

80 éves a Debreceni Fotóklub címmel jubileumi kállítást rendeznek. A kiállítás megnyitója 2011. december 11-én 11:00 órakor lesz Debrecenben, a Kölcsey Központ Bényi Árpád termében (Hunyadi J. u. 1-3), és megtekinthető 2012. január 10-ig, hétfő kivételével naponta 10-19 óráig. A megnyitón köszöntőt mond Halász János a Nemzeti Erőforrás Minisztérium parlamenti államtitkára és Kósa Lajos, Debrecen Megyei Jogú Város polgármestere. A tárlatot megnyitja Szamódy Zsolt fotóművész, a Magyar Fotóművészek Szövetsége elnöke. Közreműködik: Jáger Attila szaxofon, valamint a KonzervArtaudrium Színházi Műhely. FIGYELEM! A kiállítás megnyitójának időpontja néhány helyen (pl. a fotoklikk.hu portálon) hibásan szerepel.

 

2011. december 14-én 17:00 órakor a jubileumi kiállítás kapcsán beszélgetésre kerül sor a kiállítás helyszínén (Kölcsey Központ).

 

 

A könyvbemutatót az utolsó napokban (technikai okok miatt - tájékoztatott Máthé András ) áthelyezték a Kölcsey Központ kávézójába. Elnézést kérek mindazoktól, akiket a jelen hír félretájékoztatott. Magam is csak találomra akadtam rá.

 

A könyv 93 alkotót mutat be (a klub korábbi és jelenlegi tagjai közül mindazokat, akiktől sikerült életrajzi adatokat és képeket összegyűjteni) 1-1 oldalon, az életrajzi adatokon kívül arcépükkel és egy-egy felvételükkel. A kötet mintegy 15 oldalas bevezetővel kezdődik, további fotókkal, és a klub történetét ismertető írásokkal.

Néhány idézetttel talán érzékeltethetjük a Debreceni Fotóklub jelentőségét. Szamódy Zsolt, a Magyar Fotóművészek Szövetsége elnöke írja köszöntőjében: „A hazai fotográfiai közéletet ismerők számára egyértelműen emelkedik ki a számtalan közül a Debreceni Fotóklub, amely komoly fotóművészeti programokat, kiállításokat, pályázatokat bonyolít le már évtizedek óta. Pedig mind a fotográfiai technológiai változások, mind történelmünk nehéz időszakai megtépázták ugyanúgy, mint az összes hasonló szervezetet, mégis töretlenül működik tovább. Feltételezem, a hagyomány kötelezi tagjait, de úgy gondolom, eredményes működésük annak is köszönhető, hogy időről-időre találnak, vagy kinevelnek maguk között olyan fotográfusokat, akik számára nemcsak az egyéni alkotás lényeges, hanem tisztában vannak a közös munka serkentő hatásával, a kreatívan gondolkodók összefogásának jelentőségével. Nekik köszönhetően ünnepelhetik a debreceni fotográfusok klubjuk fennállásának nyolcvanadik évfordulóját. Ez a nyolcvan év már önmagában is elismerésre méltó, hiszen hazánk egyik legrégebben működő klubjáról emlékezünk meg. Azonban – visszatekintve a Debreceni Fotóklub elért eredményeire – érzékelhető, hogy milyen tartalmas alkotómunkával töltötték napjaikat az egykori és jelenlegi tagok.”  Debreceni fényképezés kezdeteit Vadász György, a klubnak a ’80-as évek első felében volt, korán elhunyt elnöke 1985-ben kelt írásával idézi fel a kötet – álljon itt abból is egy részlet: „[...] 1931. február 17-én megalakult a Debreceni Fotóklub, amelynek művészeti és eszmei vezetését Aszmann Ferenc kereskedő vállalta magára. Nagyvonalú, s koncepciózus irányítása mellett egy ütőképes hivatásos és amatőr gárdát sikerült összehoznia. A társadalmi szintkülönbségek háttérbe szorultak, s fontos a fotográfia ügye volt csupán. Debrecenre figyelt ekkor az ország, de jórészt a világ fotóművészete is. [...] Debrecen rangját a kiállításokon, pályázatokon elért kimagasló eredmények fémjelezték. A fotóklub tagjai sorra nyerték az országos és nemzetközi pályázatokat. Aszmann mellett egy ütőképes, sajátságos fotóshittal megáldott tábor tömörült. Amatőröktől hivatásosokig, diáktól, munkástól orvosig, katonatisztig terjedt a tagság társadalmi összetétele. [...] A fotográfia aranykora Debrecenben 1931-től 1945-ig tartott, a legsikeresebb kiállító Aszmann Ferenc, Horváth István, Hapák József, Csanády Ákos volt.” A modern magyar fotográfia megteremtésében kiemelkedő jelentőségű Műhely ’67 kiállítás, a ’60-as és ’70-es évek debreceni műhelyei előtt Szabó Antónia a Hajdú-bihari Nap-ban 1996-ban megjelent cikkének átdolgozott változatával tiszteleg a kötet. Ebből egy korábbi cikkben már idéztünk részleteket, itt csak egy félmondatos összegzés: „De a történelem változott és a Műhely ’67 az 1980-as évektől tananyaggá vált, …”.

A három rendezvényt saját felvételeimen kívül Andics Árpád, Dremák Albert és Varga József, a Debreceni Fotóklub tagjai fotóival mutatom be – köszönet a hozzájárulásukért (az egyes képek szerzőjét megtudhatja, ha az egér-mutatót a képre viszi).

 

 

Vencsellei Istvánról , valamint Horváth Istvánról és Szabó Antóniáról is olvashat az Agorán.

 

 

 Sokan voltak kíváncsiak  a megnyitóra, a kiállításra

 

 

 Megnyitó beszédek

 

Kósa Lajos, Debrecen polgármestere

 

 

 

 

 

Szamódy Zsolt, a Magyar Fotóművészek Szövetsége elnöke

 

 

 

 Elismerő oklevelek átadására került sor, például:

 

 

 Régi dokumentumok a kiállítási vitrinekben

 

 

 

 Dolgoznak a fotósok

 

 

 

Horváth Katalin (nyugalmazott fotóriporter) "dolgozik"

 

 

Jelen volt a Fotóklub-tagok korelnöke, az egyik debreceni fényképész dinasztia tagj, a 89 éves Berzéki Katalin (Szöllősi Ferencné) is.

 

 

 

 

 A másik nagy, már négy generációs debreceni fényképész dinasztia a Hapák - a dinasztia harmadik tagja, Hapák József is jelen volt.

 

 

 Horváth István (a Debreceni Fotóklub korábbi vezetője) és Szabó Antónia

 

 

 

 

Az első Kossuth-díjas (1999) fotóművész, Korniss Péter is itt volt.

 

 

 

Csoportkép készült a Debreceni Fotóklub jelenlevő tagjairól (a régebbiekről és a jelenlegiekről) - sokan voltak

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzáadás Keresés