Főoldal arrow Főoldal arrow Forradalmi változások a digitális fotótechnikában (1) (Kiegészítve 2012. 08. 09.)
Forradalmi változások a digitális fotótechnikában (1) (Kiegészítve 2012. 08. 09.)
Írta: Nagy Sándor (nasa@http.hu)   
2012. január 09.
Bár a digitális fényképezés előtörténete jó 40 éve kezdődött, az első digitális fényképezőgép mindössze 20 évvel ezelőtt került kereskedelmi forgalomba, széleskörű használata pedig nagyjából egy évtizedes múltat tudhat maga mögött. Tehát, az elektronikai iparág rendkívül gyors fejlődési ütemét figyelembe véve is leszögezhetjük: még csak kialakulásának, magára találásának időszakában van. Talán épp ezekben az években látnak napvilágot olyan újdonságok a digitális fotótechnikában, amelyek – a merőben új technika sajátosságait kihasználva – új irányokat nyitnak meg mind a fejlesztés, mind a mindennapi fotózás vonatkozásában. A jelen cikkben kísérletet teszünk ezeknek az előremutató, gyökeres változásokat sejttető újdonságoknak a számbavételére. Ezek egyik csoportja közvetlenül érinti, érintheti a gyakorló fotósok mindennapjait, míg más részük a fejlesztés kezdeti stádiumában van, egyelőre inkább tudományos érdekesség, és lehet, hogy örökre az is marad – de az sem kizárt, hogy néhány év, vagy évtized múlva megjelenhet a mindennapi gyakorlatban, vagy legalábbis a fényképezés valamelyik szűkebb, speciális alkalmazásaként. A témát többrészes cikksorozatban fejtjük ki. A cikksorozat írása közben további, témakörünkbe illeszkedő újdonságok kerültek látókörünkbe. Kigészítésképpen címsorokban beiktatjuk a jelen cikk végén olvasható újdonságok felsorolásába, részletesebben később fogjuk ismertetni azokat a sorozat 5a részeként.

A fotótechnika történetének időskálája
 
Ha nem kíváncsi a történeti időskálára, rögtön a forradalmi újdonságok listájára ugorhat.
 
Hogy jobban érzékeljük, milyen „fiatal” még a digitális fotótechnika, vessünk egy röpke pillantást a fotótechnika teljes fejlődéstörténetére (kissé részletesebb áttekintést is adtunk már erről itt az Agórán, még részletesebbet pedig az egyetemi előadásom tananyagának 3.1, 3.2 és 4.2 fejezetében).

A filmes fényképezés fejlődésének főbb mérföldkövei:
•    A 18. század elején (~1725) Heinrich Schulze német vegyész felfedezte az ezüstsók fényérzékenységét, ezzel minden ismeret készen állt a a fényképezőgép megalkotásához (a leképezés legegyszerűbb formáját, a Camera Obscurát is széles körben hazsnálták a 17. században a képzőművészek segédeszközként, az optokai lencsék már az ókorban is ismertek voltak, a kémiai képrögzítés lehetőségét találta meg utolsóként Schulze.
•    A látványt tartósan rögzíteni képes fényképezögép megalkotására, a rendelkezésre álló ismeretek gyakorlati felhasználására csak bő évszázaddal később került sor – Nicéphore Niépce francia feltaláló 1826-ban készítette az első, tartósan (máig) fennmaradt fényképet.
•    1839-ben a fotótechnika fejlődésében alapvetőnek bizonyult újdonságok láttak napvilágot: Louis Daguerre szabadalmaztatta az első, szélesebb körben elterjedt fényképészeti eljárást, a dagerrotípiát; William Fox Talbot bejelentette évekkel korábbi találmányát, a negatív-pozitív fényképezést; John Herschel  tájékoztatta Daguerre-t és Tabot-ot, hogy a nátriumtioszulfát, az általa 1819-ben felfedezett, az ezüsthalogenideket oldó tulajdonsága alapján alkalmas a képek rögzítésére, fixálására.
•    1851. Frederick Scott Archer bevezette a kollódiumos nedves eljárást.
•    1861. James Clark Maxwell elkészítette az első színes fényképet (annak bemutatásaként, hogy valamennyi szín előállítható három alapszín megfelelő arányú keverésével).
•    1871.  Richard Maddox kiszárított zselatin emulzióval száraz lemezt készített.
•  1888. George Eastman a nehézkesen kezelhető üveglemezek helyett feltalálta a celluloid tekercsfilm alapú negatív érzékelőt, és megalkotta hozzá a 100 felvétel készítésére alkalmas, tekercsfilmmel működő egyszerű dobozos fényképezőgépet (a Kodak világmárka születése).
•   1925. Oscar Barnack megtervezte, és forgalomba hozta a fényképezőgép tömegcikké válásában meghatározó, 35 mm széles, perforált szélű mozifilmet nyersanyagként használó, Leitz Leica kisfilmes fényképezőgépet.
•    1935. Az első (fordítós, azaz diapozitív) színes film, a Kodachrome megjelenése.
•   1936. A drezdai Ihagee gyár elkészítette az első kisfilmes, egyaknás tükörreflexes (Single Lens Reflex – SLR) fényképezőgépet, az Exakta 1-et.
•    1939. A New Yorki világkiállításon bemutatták a világ első, fénymérővel működő fényképezőgépét, amely teljesen automatikusan állítja be a fényviszonyoknak megfelelő expozíciót, a Super Kodak Six-20-at  (Mihályi József és Riszdorfer Ödön szabadalmai alapján).
•    1943. Dulovits Jenő szabadalmaztatta a tükörreflexes gépek első, szemmagasságú betekintésű és oldalhelyes képet adó keresőjét.
•    1948. Edwin H. Land bevezeti az első Polaroid instant (azonnal pozitív papírképet adó) fényképezőgépet.
•   1978. A Leica cég forgalomba hozta az első, automatikus élességállításra képes (autofókusz – AF) SLR gépet (már a ’60-as években szabadalmaztata az alapelvét).
•   1983. A Nikon cég bevezette a legtöbb fotós szituációban automatikusan helyes expozíciót eredményező új fénymérési módszert, a matrix (később, a Canon gépeknél kiértékelő) módszert.

A digitális fényképezés fejlődésének főbb mérföldkövei:
•   1969-70. William Boyle és George E. Smith, az AT&T Bell Laboratórium kutatói elkészítették az első CCD-t, a későbbi elektronikus képérzékelők prototípusát (2009-ben Nobel-díjban részesültek).
•    1974. A Faircild cég megkezdte az első CCD-k (500 pixeles lineáris, és 100 x 100 pixeles kétdimenziós) kereskedelmi forgalmazását.
•   1975. Steven J. Sasson (Eastman Kodak) elkészítette az első ”digitális fényképezőgép”-et (3,6 kg-os prototípus Kodak filmfelvevő objektívből, Fairchild CCD-ből, Motorola ADC-ből). A 100 x 100 pixeles fekete-fehér kép készítése 23 másodpercig tartott, ugyanennyi ideig a kép kiolvasása és megjelenítése TV-n.
•    1986. 1,4 millió pixel (1,4 MP) felbontású érzékelő (Kodak).
•    1988.  Megszületett a JPEG szabvány digitális képek tömörített tárolására.
•    1991. Kereskedelmi forgalomba került az első digitális fényképezőgép (dSLR), Kodak Digital Camera System DCS-100 néven (Nikon F3 SLR vázban, 1,3 MP (1280x1024) felbontású CCD-vel). Ára 20-30.000 USD.
•    1995. Az első, hátoldalán folyadékkristály monitorral rendelkező kompakt gép (Casio WQV-10).
•    1996. Az első (Compact Flash) memóriakártyával működő kompakt gép (Kodak DC-25).
•   1999. Az első, teljesen egy jelentős cég tervezésében megvalósult digitális SLR (Nikon D1), 2,7 MP felbontású APS-C (1,5x faktorral kisebb, mint a filmes SLR Leica-képkockája, azaz 16 x 24 mm) érzékelővel, Nikon-F foglalattal, „elérhető” áron (6000 USD).
•    2000. Canon EOS D30, a cég első, APS-C érzékelős dSLR-je, felső kategóriás amatő”r gép.
•    2002. Canon EOS 1Ds, a Leica-képkockával azonos méretű („full-frame”) érzékelős, profi dSLR.
•    2003. Canon EOS 300D, 6,3 MP APS-C érzékelős dSLR, alap zoom objektívvel, 1000 USD alatti áron!
•   2008. MILC (Mikro 4/3) , a lencsehibák (fényképezőgépben) szoftveres korrigálása (korábban megjelent a csúcsminőségű, profi gépekben, újdonság az egyre szélesebb körű alkalmazása az olcsóbb gépekben).
•    2011. Fókusz peaking (Sony, Ricoh) a kézi élességállítás hatékony támogatása a „digitális” (monitor, EVF) keresőkben.

Az alábbi ábrán az időskálát grafikusan is bemutatjuk (korszakok megjelölésével).

Image

Bár a digitális fotótechnika előttünk álló évtizedében bekövetkező fejlődése ismeretének hiányában merészségnek tűnhet, és mint minden analógia, ez is sámtít, mégis megkockáztatom szubjektív, személyes véleményként kijelenteni, hogy ma (a 21. század második évtizedének elején) a digitális fányképezés körülbelül olyan fejlettségi szinten van, mint a filmes volt a 20. század első negyedének végén. Akkor már létezett a fotózás első „tömegesedését” eredményező tekercsfilm, de ezt követően viszonylag gyors egymásutánban jelentős, a fényképezést gyökeresen megváltoztató újdonságok születtek: kisfilmes gép, színes dia, SLR, fénymérős gép, majd később az AF és a matrix fénymérés betetőzte azt a folyamatot, ami elvezetett fényképezés megbízható, teljes automatizálásához.
 
„Forradalmi”-nak sejtett újdonságok

Nem szoktam eltitkolni, ha egy-egy, az Agórán közreadott véleményem nem saját agyszüleményem, rendszerint megnevezem a forrását (de legtöbbször abból csak írásom kisebb-nagyobb részlete táplálkozik, igyekszem azokat továbbgondolni, saját gondolatokat hozzátenni, tehát azok néha épp csak gondolatébresztőnek tekinthetők). Ezúttal is ez történt. Kedvenc angol nyelvű portálomon Michael Reichmann 2011. végén, több részletben elemezte a Sony (egyik) legújabb zászlóshajójának tekinthető NEX-7 teljesítőképességét. A csaknem egy hónapra széthúzva, 9 részletben publikált cikket a nagy tapasztalattal rendelkező fotós-újságíró rövid kérdéssel, és arra adott 3 mondatos válasszal zárja. Álljon itt a néhány mondat eredetiben és hevenyészett fordításban – ez indította el bennem azt a gondolatsort, ami a jelen cikk(sorozat) tervét eredményezte.

„Are we at the beginning of a new revolution? The entire world of photographic technology has been in a state of revolution for the past decade. The emergence of the CLC (alighanem sajtóhiba, helyesen CSC, Compact System Camera, azaz komakt rendszergép – a ford.) is simply another step in this evolutionary process. And with products like the Sony NEX-7, the category isn't going to remain an under-appreciated one for much longer.
Michael Reichmann November / December, 2011”

„Vajon egy új forradalom kezdeténél vagyunk? Az egész fényképezés-technológia forradalom állapotában volt a mögöttünk hagyott évtizedben. A kompakt rendszergép (mi eddig általában tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépnek neveztük – a ford.) megjelenése egyszerűen egy újabb lépés ebben a fejlődési folyamatban. És a Sony NEX-7-hez hasonló termékekkel ez a kategória nem marad sokáig alulértékelt.”

Előbb, a jobb áttekinthetőség érdekében, többnyire tőmondatokban felsorolom azokat az előremutató fotótechnikai újdonságokat, amelyek az utóbbi néhány évben láttak napvilágot, és véleményem szerint (legalábbis így együtt, az összességük) gyökeres változásokat, a digitális technika sajátosságainak a korábbinál következetesebb kihasználását, végeredményében a digitális fényképezés tényleges magáratalálását eredményezhetik. A cikksorozat további fejezeteiben ezeket kicsit részletesebben ismertetem, de a következő hetekben-hónapokban külön cikkekben tervezem alaposabb bemutatásukat (legalábbis a legfontosabbaknak, legérdekesebbeknek). A felsorolás sorrendje némileg önkényes: előbb (nagyjából felbukkanásuk időrendjében) a szélesebb érdeklődésre számottartók szerepelnek, a speciális újdonságokat a sor végére hagyjuk.
•    Tükörnélküli, cserélhető objektíves rendszerek (MILC, CSC). Gyártói (a szegmensbe belépésük sorrendjében): Panasonic, Olympus, Samsung, Sony, Ricoh, Pentax, Nikon (hamarosan talán Fuji). (2. cikk)
•    Lencsehibák szoftveres korrigálása a fényképezőgépben
•    Fuji X100 (3. cikk)
•    Nikon 1, CX érzékelő és objektív foglalat
•    Sony NEX-7 (4. cikk )
•    Fokusz peaking (Sony, Ricoh)
•    Light Field Photography (5. cikk )
•    MIT gyorsfényképezőgép
•    Egypixeles kamera
•    Multiscale Gigapixel Camera (Duke Egyetem (USA) vezette széles konzorcium)
•    Nagy érzékelős, rendkívül alacsony zajú CCD-vel készülő fényképezőgépek, speciális tudományos alkalmazásokhoz (Spectral Instruments Inc. (USA))
•    Mobiltelefon, okostelefon, táblagép (használata a fényképezésben) (6. cikk )
•    Hosszú távú archiválás (100 éves DVD)
Vissza a cikk elejére.

A CIKKSOROZAT TOVÁBBI RÉSZEIBEN ISMERTETJÜK A FELSOROLT FOTÓTECHNIKAI ÚJDONSÁGOKAT
 
 
Hozzászólások
HozzáadásKeresés
Hozzászólást csupán a bejegyzett felhasználó tehet hozzá!
 
< Előző   Következő >
Advertisement
Advertisement
Advertisement