Főoldal
Háztáji
Hírek
Cikkek
Fényképezőgép múzeum
Keresés
Fórum
KépFórum
Adna - Venne
Linkek
Cikkek rovat
Hircsatorna
Kapcsolódó anyagok
Főoldal
Teljes holdfogyatkozás 2008. 02. 21-én hajnalban
Írta: Nagy Sándor (nasa@http.hu)   
2008. február 21.

Teljes holdfogyatkozás volt 2008. 02. 21-én hajnalban az Atlanti óceán mindkét partján, meglehetősen széles sávban, Magyarországot is beleértve (nagyjából 03 órától 06 óráig). Nem tudtam megállni, készítettem néhány felvételt. Ha a Fotó Agóra látogatói közül bárkinek jobb felvételei vannak (az enyémeknél könnyen lehet jobbakat készíteni) és kész azokat közzétenni , szívesen lecserélem azokra a sajátjaimat.

A szerző felvételeA szerző felvételeLakásunknak keletre és nyugatra néző tetőtéri ablakai vannak, ami kedvezőnek tünt kora este, mivel a Hold a keleti égbolton jelent meg. Az ablakon keresztül este 8 óra körül a teliholdról próbafelvételeket készítettem Nikon D40 géppel és 18-200 mm VR objektívvel (200mm állásban). Kézből, f/5,6 fényrekesszel és 1/320 s megvilágítási idővel  készült a bemutatásra kiválasztott felvétel, némi utólagos sötétítést és kontraszt-növeleét igényelt, a kráterek jobb láthatósága érdekében. Számítva arra, hogy amikor a Föld félárnyékába (penumbra) majd teljes árnyékéba (umbra) kerül a Hold, hosszabb expozícióra lesz szükség, lefekvés előtt előkészítettem az állványt is hogy az ISO 200 érzékenység tartható legyen. Alighanem izgatott a ritka látványosság, nem sokkal éjfél után felébredtem, és 1 óra után ismét készítettem néhány felvételt, természetesen a meglehetősen magasan álló Hold még mindég teljes tányérját mutatta, immár a nyugatra néző ablakon keresztül (az 1/1000 s záridővel készült felvétel nem igényelt utólagos módosítást).A szerző felvételeA szerző felvétele Ezt követően ismét elbóbiskoltam. Amikor 3 óra után felébredtem, már alaposan behatolt a Hold a Föld árnyékába (az umbrába is). Azt olvastam, hogy a penumbrát nem mindég lehet szabadszemmel megkülönböztetni a Hold felszínén a teljes napfénnyel megvilágított területtől. Ezt most én kihagytam. És még egy problémával kellett szembenéznem: A Hold az utcán levő hatalmas platánfa koronája mögött volt, annak sűrű ágai között reménytelen volt zavartalanul fényképezni. Egy gyors fénymérés meggyőz arról, hogy biztosabb lesz állványról folytatni. Felöltözés (odakinn csaknem nulla fok), majd a szomszédos kereszteződésnél zavartalan kilátást biztosító hely elfoglalása. A következő felvételek fél négy körül készültek, és már mintegy 2/3 fogyatkozás képét rögzítik  (1/100 s). A továbbiakban kisebb megszakításokkal csaknem 6 óráig fotóztam. A teljes fogyatkozás-körüli állapot 5 óra előtt volt,A szerző felvételeA szerző felvétele azt követően lassan újra hízni kezdett a fényes felület a Holdon. Háromnegyed hat körül a Hold már nagyon megközelítette a horizontot, a házak és fák között alig lehetett szabad rálátást találni (1/10 s). A fogyatkozást mutató felvételek narancssárgás-vöröses színe - feltételezem - mindenkit a kelő/lenyugvó Nap színére emlékeztet. Nem véletlenül, ugyanaz a fizikai jelenség változtatjaA szerző felvétele a fehérnek mondott napfényt erre a szép, meleg árnyalatra: a Rayleigh-szórás. A fénysugarak a Föld légkörében lebegő apró részecskéken irányváltozást szenvednek, szóródnak, méghozzá a rövidebb hullámhosszúságú kék fény jobban, mint a nagyobb hullámhosszúságú vörös és sárga. A kelő/lenyugvó Nap sugarai lapos szögben, sokkal hosszabb utat tesznek meg a légrétegben, mint a magasabban álló Napé, ezért sárgás a színe, az eget pedig azért látjuk (kéknek), mert onnan a szórt sugarak jutnak a szemünkbe. Az űrhajósok a Föld légkörén kívül az eget nappal is koromfeketének látják, a Nap, akár a csillagok, csak önmaga fénylik (a Nap is csillag, csak sokkal közelebb van az összes többi csillagnál, ezért sokkal nagyobbnak és fényesebbenek látszik). A Holdat rendes körülmények között háborítatlan napsugarak érik, de holdfogyatkozáskor a Földet szinte súroló, a légkörön áthaladó napsugarak világítják meg, tehát kiszóródik belőlűk sok kék, ennek köszönhető a színváltozás.

Az utolsónak bemutatott felvétel a teljes fogyatkozás-közeli állapotot mutatja, jelentősen túlexponálva (3 s), hogy az umbra kúpjában levő holdfelületet is megfigyelhessük. Végezetül még egy turpisságot kell felfednem: A 200mm fókusztávolság (a D40 16mm x 24mm érzékelőjével ennek látószöge megfelel 300mm egyenértékű fókusztávolságnak) természetesen messze nem elegendő ahhoz, hogy a Hold tányérja ilyen mértékben kitöltse a képfelületet. A 2000x3000 pixeles méretű képből 300x300 pixel méretű darabot vágtam ki ehhez az itteni bemutatáshoz (6,7 x lineáris nagyítás, az eredeti felvétel hosszabbik oldala mentén), ezt kb. 2000mm egyenértékű fókusztávolságú objektívvel lehetne elérni, utólagos vágás nélkül. Mivel ilyen objektívet nemigen hasznél senki, inkább kisebb csillagászati teleszkópon keresztül szokás fényképezni a Holdat. Természetesen a képernyőn megjelenítés céljára (különösen még azt sem teljesen kitöltő méretben) így is megfelel. Nyomatot viszont nem érdemes róla készíteni 5-6 cm-nél nagyobb méretben.

Hozzászólások
HozzáadásKeresés
Dobi András (84.2.81.xxx) 2008-02-22 18:19:01

Nagyon szép képek lettek, gratulálok! Sajnos én csak reggel 6 körűl vettem észre, hogy holdfogyi van/ volt, sebaj majd legközelebb. :)
A múltkori eseményről csináltam pár képet, bár igazából azok csak arra voltak jók, hogy a megfelelő értékeket belőjem, mivel akkor még nem volt állványom, így teljesen reménytelen is lett volna komolyan próbálkozni. Azóta már beszereztem ezt az igen fontos kelléket. 300-as telé-m van, ehez jön hozzá a 1,5-ös szorzó, de ez még így is igen kevés nyomat készítésére.
További jó fotózást kívánok!
Hozzászólást csupán a bejegyzett felhasználó tehet hozzá!
 
< Előző
Advertisement
Advertisement
Advertisement