Főoldal arrow Főoldal arrow Forradalmi változások a digitális fotótechnikában (6)
Forradalmi változások a digitális fotótechnikában (6)
Írta: Nagy Sándor (nasa@http.hu)   
2012. szeptember 10.
Forrás: http://www.nokia.com/hu-hu/termekek/telefon/808/mukodes-kozben/
 
 
 
 
Cikksorozatunk hatodik folytatásával elérkeztünk a befejező részhez (bár, mint cikkünk végén kiderül, további újdonságok kerültek látókörünkbe, az 5. részt 5a résszel fogjuk kiegészíteni). A bevezető részben eredetileg felsorolt újdonságokból még kettő ismertetésével tartozunk. Először a mobiltelefonok, okostelefonok, táblagépek fényképezésben használatáról szólunk, utalva a kompakt fényképezőgép-kategória lehetséges reagálásáról erre a kihívásra. A második témakör a digitális fényképezés egyik achillesz-sarkával, a hosszú távú archiválás problematikájával, és egy jelentős előrelépést igérő újdonsággal kapcsolatos. A cikksorozat zárásakén némi összegző előretekintésre is vállalkozunk.
 
 
 
 
 
Mobiltelefon, okostelefon, táblagép (használata a fényképezésben)

Az Agorán több cikkben foglalkoztunk a konvergencia kérdésével, ahogyan azt Michael Reicmann meghatározta (az álló- és mozgókép-készítés közeledése egymáshoz, egyetlen készülék használatávaló). Egy másik konvergencia is megfigyelhető a kommunikációs eszközök terén. Korunkban a mobiltelefon az általános kommunikáció mindennapi, mondhatni folyamatosan használt eszköze. A szóbeli kommunikáció (telefonálás) mellett először az írásbeli kommunikációra (SMS) is kiterjedt a hatásköre. Ezt követőan a képi (vizuális) kommunikáció területére is betört, az MMS bevezetésével. Ez utóbbi elkerülhetetlenné tette a mobiltelefonba (kezdetben szerény képminőséget produkáló) fényképező, videofelvevő integrálását. Innen már egyenes az út – a fényképező rész fejlesztése, minőségének javítása. Ennek eredményeként az utóbbi években egyre többen jósolják, hogy a mobiltelefonok kiszoríthatják (az egyszerűbb) kompakt fényképezőgépeket, hiszen az előbbieket tulajdonosuk állandóan magával hordja, és a kis kompaktok egyik haszna (az igényes fotós számára), hogy kis méretének köszönhetően mindég kéznél tartható (örök igazság, hogy egy váratlan fotós helyzetben a legjobb képet az éppen nálunk levő géppel tudjuk elkészíteni, legyen annak teljesítménye bármily szerény is). Ugyanakkor az igényes fotós erre a célra is jobb minőségű gépet igényel. De a mobilok már-már ezek területére is betörnek. Az okostelefonok, és rokonaik, a táblagépek ennél jóval szélesebb körben felhasználásra kerülnek a fotósok kezében. Ezt a témakört járjuk körül alább. Talán fölösleges is hangsúlyoznunk: olyan terepen mozgunk, aminek aligha van filmes előzménye – a digitális fényképezés kiteljesedésének talán egyik legfontosabb területével ismerkedünk.
 
A témában az első kézenfekvő megállapítás, hogy a fényképezőgépet csak alkalmanként, emlékképek készítésére használó átlagemberek egyre nagyobb számban eltekintenek az egyszerű kompagt gép vásárlásától, hiszen azt számukra többé-kevésbé teljes értékűen helyettesíti a mobiltelefonjával akarva-akaratlanul beszerzett fényképező készülék. Az utóbbiak teljesítő képességének növekedésével ez a kör egyre szélesedik. De az okostelefonok (és a táblagépek) számítógép-szerű operációs rendszetrükkel, közvetlen iternet-kapcsolatukkal merőben új lehetőseégeket nyitottak. A fotósok ezt két, eltérő irányban használják ki.

Mindenki (vagy csaknem mindenki), aki fényképet készít, azon túl, hogy a saját gyönyörűségére teszi, meg kívánja osztani vizuális élményét másokkal. A hivatásosok, művészek minél több emberrel (újságok, folyóiratok, könyvek, fotóalbumok lapjain, kiállítások paravánjain), az átlagemberek pedig többnyire rokonaikkal, ismerőseikkel (korábban dobozokban gyűjtött, albumokba ragasztott papírképek, vagy vetített diapozitívok formájában). A digitális korban a megosztás lehetőségei jelentősen bővültek a monitoron, TV-n, digitális képkereten megjelenítés, internetes feltöltés, és az e-mailben továbbítás módszereivel (ez utóbbihoz közeli a mobiltelefon MMS lehetősége). De az utóbbi években a Világháló kitermelte a fotómegosztást (videomegosztást) korábban soha nem látott méretűvé bővítő alkalmazásokat, a közösségi oldalakat (Facebook, Flickr, YuTube, Twitter,…). Előzetes becslések szerint 2011. nyarán a Fcebookon mintegy 100 milliárd fotó volt elérhető (a Föld minden egyes lakosára több mint 10 darab jutott!). Talán nem túlzás, ha a fotók/videók megosztását szolgáló közösségi oldalak megjelenését (és használatuk robbanásszerű elterjedését) a fényképezés tömegesedését eredményező két filmes technológiai újításhoz, a tekercsfilm (1888. George Eastman, Kodak) és a kisfilm (1925. Oscar Barnack, Leica) megjelenédséhez hasonlítjuk. Az okostelefonok terjedésének a fotózásban talán legfontosabb magyarázata, hogy azokkal azonnal, sokkal egyszerűbben, közvetlenül, minden más eszköz (számítógép) közbeiktatása nélkül megoszthatjuk másokkal felvételeinket, feltölthetjük közösségi oldalakra. Ezzel a lehetőséggel egyre inkább élnek a hivatásosok, pl. fotóriporterek is – legfeljebb nem valamelyik közösségi oldalon, hanem saját fotóblogjukban teszik közzé képeiket (pl. a 2012. évi londoni olimpiáról). Az állandó készenlét és a rendkívül egyszerű fotómegosztás lehetősége olyan vonzerő, amivel egyre kevesebb felhasználó szemében jelent konkurrenciát a kompaktok által kínált szolgáltatások szélesebb (és egyre bővülő) választéka (annál is inkább, mert ezek fokozatosan megjelennek a mobilokban, főleg az okostelefonokban is – pl. a nagyszámú, ingyenesen vagy nevetségesen olcsón beszerezhető alkalmazások formájában). 
 
Forrás: http://www.polaroid.com/en/sc1630A kompaktok gyártói igyekeznek felvenni a kesztyűt, keresik a megfelelő válaszokat a telefongyártók részéről megjelenő kihívásra. A képmegosztás egyszerűsítését különböző Wi-Fi megoldások beépítésével igyekeznek megoldani. Megjelent egy másik kiút is a kompaktok körében (egyelőre egyetlen képviselőjét a Polaroid jelentette be 2012. január 10-én, SC1630Smart Camera néven), az „okos fényképezőgép” (smart camera). Konstrukciójában, megjelenésében, kezelésében, szolgáltatás-kínálatában ez egy valódi (kompakt) fényképezőgép, de a mobiltelefonokhoz hasonlóan SIM-kártyát tartalmaz, és az okostelefonokhoz hasonlóan Android operációs rendszer alatt számos (Világhálós) alkalmazás fut rajta, tehát pl, a fotómegosztás a közösségi oldalakra feltöltéssel amazokhoz hasonló egyszerűséggel végezhető. Egyedül telefonálni nem lehet vele (miért? Hiszen a hagyományos kompakt fényképezőgép funkciókhoz mikrofont és hangszórót is tartalmaz). Bár a Polaroid nem bír meghatározó súllyal a fényképezőgép-gyártásban, és ez a kezdeményezése egyelőre nem talált követőkre, az elgondolás rendkívül kézenfekvő. A konvergencia – ahogyan az az álló- és mozgókép-készítés esetében is – általában két irényból történő közelítés. A korábban két, egymástól független funkciót megvalósító készülékek fokozatosan egyre szélesebb körű, egyre jobb szolgáltatást nyújtanak a másik funkcióban is, végül már szinte csak az ergonómiai különbség marad meg közöttük (az egyik gép az egyik, a másik a másik funkcióra van optimalizálva). Egyik oldalról a most tárgyalt esetben is ez a helyzet: a mobil- és okostelefonok a telefonálásra optimalizáltak, fényképezőgépként fogásuk, kezelésük enyhén szólva nem optimális. Az okos fényképezőgépek, ha elterjednek, olyan „jó fogású” fényképezőgépek lennének, amelyeken mellesleg az okostelefonok funkciói is rendelkezésre állnak (akár telefonálni is lehet velük, ha nem is a legkényelmesebben).
 
Forrás: http://imaging.nikon.com/lineup/coolpix/style/s800c/Friss bejelentések három új okos fényképezőgép megjelenését adják hírül. A Nilon COOLPIX S800c az első kompakt okos fényképezőgép, amelyet egy jelentős fényképezőgép-gyártó jelentett be, és Android operációs rendszerrel múködik. WiFi hálózaton keresztül eléri a Világhálót, lehetővé téve a fotók feltöltését közösségi oldalakra, böngészést és e-mailezést. Beépített GPS-t is tartalmaz, 10x zoomos objektívvel.. A Samsung NX 210 egy nagy érzékelős, cserélhető objektíves, MILC okios fényképezőgépet jelentett be (egy magasabb kategóriás NX20-szel, és egy belépő szintű NX1000-rel egyidejűleg). Bár SIM-kártyát nem tartalmaz, sőt Android (vagy más mobil-) operációs rendszert sem, az okos gépekre jellemző szolgáltatások Forrás: http://www.sony.hu/product/nex-5/nex-5rk(pl. feltöltés közösségi hálózatra, e-mail küldés) egy WiFi-hálózathoz kell csatlakoztatnunk fényképezőgépünket, de azzal a háttérben közvetlenül a fényképezőgépről érhetjük el ezeket a funkciókat. A Sony NEX-5R hasonló szolgáltatásokat nyújt. A "PlayMemories Camera Apps koncepció, alighanem elsőként a cserélhető objektíves fényképező rendszerek között, lehetővé teszi, hogy alkalmazásokat töltsünk le gépünkre (az okostelefonokhoz hasonlóan), amelyek új funjkciókkal egészítik ki gépünket (már 5-6 ilyen alkalmazást kínál a gyártó, de továbbiakat is ígér. 
 
Az okostelefonok és táblagépek számítógép-szerű sokoldalú szolgáltatásaikkal, azon kívül a táblagépek viszonylag Forrás: http://www.apple.com/ipad/features/nagy képernyőjükkel, fényképező tulajdonságaiktól függetlenül is felkeltették az igényes/hivatásos fotósok érdeklődését. A javuló képminőség és a fotós szolgáltatások bővülése egyre közelebb hozza azt az elkerülhetetlenül bekövetkező helyzetet, amikor számos igényes fotós számára második (harmadik) gépként, amit mindég kéznél tartanak, az igényes kompaktok versenytársává válnak (no ez azért még odébb lesz, egyelőre inkább a csúcskompaktok, alkalmasint a dSLR-ekét megközelítő, vagy ahhoz közeli méretű érzékelősök töltik be ezt a szerepet). De a hivatásosok és az igényes amatőrök egyre szélesebb köre használja őket fotós felszerelés e részeként. Alább röviden, inkább csak címszavakban (esetenként rövid magyarázattal) felsoroljuk azokat a legelterjedtebb alkalmazásokat, amelyek a táblagépeket a fotós felszerelés hasznos részévé teszik (ezek jelentős része az okostelefonokkal is megoldható). Bizonyos alkalmazásokhoz kiegészítő hardver eszközök szükségesek.

Táblagépek használata a fotózásban:
•    Képek, portfólió bemutatása;
•    Második monitor a számítógéphez;
•    Nagyméretű monitor a fényképezőgéphez;
•    A fényképezőgép távvezérlése;
•    Felvételek biztonsági másolatának mentése utazás közben;
•    Egyszerűbb képszerkesztési műveletek elvégzése utazás közben;
•    Modell-szerződések készítése;
•    DOF, hiperfokális távolság kiszámítása és egyéb fotó-kalkulátor alkalmazások;
•    Napkelte/napnyugta, valamint a nap irányának megadása a földrajzi hely és időpont szerit;
•    Jegyzetek készítése a felvételek készítésének körülményeiről.
 
Visszatérve a mobiltelefonnal/okostelefonnal fényképezésre, azok képességeinek jelenlegi korlátaira, mindenekelőtt lassú reagálóképességükre kell utalnunk. Akció-fotózásra egyelőre nemigen használhatóak. Másik korlátjuk (ami alkalmasint változhat akár a közeljövőben), hogy optikai zoommal nem rendelkeznek. Ebbena vonatkozásban (is) érdekes lehet az új kategória, aminek első képviselője a nemrég bejelentett Polaroid SC1633 okosfényképezőgép lehet (még nem forgalmazzák), ami 3x optikai zommal képes ráközelíteni na témára. Más megoldást választott a Nokia a nemrég megjelent Nokia 808 PureView mobiltelefon esetében. Azon túl, hogy 35 mm egyenértékű fókusztávolságú (8,02 mm valósi fókusztáv) f/2,4 fényerős Carl Zeiss optikával készül, a mobiltelefonok között viszonylag nagyméretű érzékelője 41 MP felbontású. Bár a teljes felbontással is használható, leginkább a kép vágásával dolgozó „csendes zoomm”-funkciója érdemel figyelmet (vagy a „zoomolás” az utófeldolgozásra hagyható. Míg a hagyományos digitális zoom esetén a kép kivágott részében a kisebb pixelszámot interpolálással „felméretezik” (üres nagyítás), addig a Nokia Pur View Pro technológia esetében (az érzékelő óriási pixelszámának köszönhetően) a kivágott rész pixelszámát sohasem növelik meg interpolációval. Épp ellenkezőleg: mivel a hatalmas pixelszámra általában nincs szükség, a gépen beállítható a végeredmény kép pixelszáma (az alapbeállítás 5 MP). Ha az adott zoom mellett a kép ennél több pixelt tartalmaz (a legnagyobb látószögnél 41 MP), akkor „pixel oversampling” történik, azaz a felvétel több eredeti pixelét egyetlen, „szuper-pixellé” egyesítik, ami radikálisan javíthatja a képminőséget, különösen gyenge fényviszonyok mellett. Ez természetesen, a választott pixelszámnak megfelelően, korlátozza a zoom-tartományt (a tele-oldalon), minál kisebb pixelszámot választunk annál nagyobb zoom-tartomány (tele-állás) érhető el (lásd az ábrán).

Forrás: http://i.nokia.com/blob/view/-/849564/data/2/-/Download1.pdf
 
A Nokia 808 PureView mobiltelefont külön cikkben ismertetjük részletesebben.
 
Hosszú távú archiválás (DVD 1000 évre)
 
A filmes korszakban a képek hosszú távú megőrzése (archiválása) viszonylag egyszerű feladat. A papírképeket dobozokban, albumokban száraz, vegyszermentes körülmények között akár 100 éves távlatban sértetlenül megőrízhetők. Legfeljebb a színes képek színei fakulnak némileg az idő múlásával. Ugyanez érvényes a negatívokra is (azokat gondosan, karcolásoktól, ujjlenyomatoktól illik óvni. A klimatizált tároló-helyiség, vagy hermetikusan záró doboz pedig már szuper védelmet jelent.

A digitális képek (fájlok) hosszú távú megőrzésének problémaköre ellentmondásos. Elvben a digitális fájlok (pl. CD-n, DVD-n) hibajavító kódolással vannak ellátva, ami azt jelenti, hogy kisebb sérülések esetén az eredeti tartalmat az olvasók tökéletesen visszaállítják. Ugyanakkor a forgalomban levő írható CD-k, DVD-k adattartalmának élettartamát 1-3 évtizedre, egyes olcsóbb változatokét még rövidebbre becsülik ( a rendkívül nagy sűrűséggel felírt információ, az adott felírási technológia mellett fokozatosan „elhalványodik. A merev lemezek is időről időre meghibásodnak, tartalmuk elvész (különleges módszerekkel, esetleg, részben, helyreállítható. Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/FloppyA másik gond a kompatibilitás: a rendkívül gyors technológiai fejlődés eredményeként az alkalmazott tároló megoldások többnyire 1-3 évtized alatt elavulnak, lecserélésre kerülnek újabbakra, és az azokat működtető meghajtók (mind hardver, mind szoftver vonatkozásban) eltünnek a használatból (ki emlékszik még a floppy-lemezekre, de még inkább, kinek van olyan meghajtója, ami a rájuk írt információt olvasni, értelmezni tudja különösen a régebbi típusú „nagy” floppykat – a 8”-es lemzt 1976-ban, az 5 1/4”-est 1978-ban, a 3 ½”-est 1986-ban vezették be). Tehát fotó-archívumaink állapotát (amelyek akár több 100 GB terjedelműek lehetnek) folyamatosan figyelemmel kell kísérni, és időnként – a technológia-váltások miatt – az újabb típusú adathordozókra átmásolni. Nem túl barátságos helyzet.

Zárójelben jegyezzük meg, hogy szöveges információk 100 éves távlatú archiválására az ódivatú mikrofilm is felvetődött, utólagos, a felhasználáskor történő digitalizálással (a mikrofilm egy-egy kockáját az éppen aktuális formátumban digitális képként „beszkennelni”, majd karakterfelismerő szoftverrel digitális szöveggé alakítani).

A CD/DVD gyártók különböző tartós írható lemezeket fejlesztettek ki, egyik-másik ára meglehetősen borsos, ugyanakkor nem sikerült jelentős (nagyságrendi) élettartam-növelést elérniük. Egy Lehi (Utah, USA)-beli start-up cég, a Millenniata, Inc. találta meg a helyes utat. „Kőbe kell vésni” az információt, az nem halványul el, akár 10.000 év alatt sem (a cégre és az M-Disc-re Tomán János hívta fel a figyelmem). A hagyományos technológiák szerint az írható CD/DVD-lemezek felületén szerves festék-réteg tükröző felület van, amelyet alacsony teljesítményű laser-nyalábbal módosítva, írják rá az informácíót.  Az idő múlásával a festékréteg (fény, hő és nedvesség hatására) fokozatosan átalakul, a felírt jelek elhalványulnak, olvasásuk  során egyre több hiba fordul elő. Ezzel szemben a Millenniata által kifejlesztett M-DISC adathordozó rétege kő-szerű, szervetlen anyag, ami 500 FOK C- hőmérsékletig stabil. Az információ felírása nayteljesítményű lézer-nyalábbal történik, ennek során az anyag felmelegszik, elpárolog, fizikai anyghiányok, lyukak keletkeznek rajta. Az írást követően ez az adathordozó réteg lehűl, és akár 10.000 évig is változatlan marad, hibátlanul olvasható. A lemezek anyaga (a szervetlen adathordozó réteg hátlapja) polikarbonát, ez a konstrukció gyenge pontja. Ennek élettartamát egy független intézet, a National Institute of Standards and Technology vizsgálata szerint legalább 1.000 év.  Ennek alapján mondható, hogy az M-DISC élettartama 1000 év! Az USA Védelmi Minisztérium laboratóriumában az M-Disc-et, és több más, hosszú élettartamúnak mondott DVD-t gyorsított öregedési tesztnek vetettek alá. Ezt követően a különböző egyéb lemezek olvasásakor a lemezhiba határát meghaladó mennyiségű, míg az M-DISC esetében az alatt maradó mennyiségű hibát észleéltek (lásd az ábrán).
 
Forrás: http://millenniata.com/technology/
 
A fentiek alapján természetes, hogy az M-DISC írásához speciális meghajtóra van szükség, az eredmény azomban, szerencsére, szabványos DVD-meghajtóval olvasható. És a különleges teljesítményhez képest az árak is barátságosnak mondhatók, tömegesebb elterjedése esetén pedig várhatóan csökkennek is. A speciális író ára 145 USD, az írható lemez pedig a cég honlapján rendelhető, ára 3-4 USD/db (10-5 db/csomag).
 

A sorozat kiegészítése további újdonságokkal

A sorozat írása közben további, témakörünkbe illeszkedő újdonságok kerültek látókörünkbe (ezekre is Tomán János hívta fel a figyelmünket). Leginkább a sorozat 5. részében bemutatottakhoz hasonlítanak: olyan kuriózumok, amelyek szigorúan kötődnek a digitális technikához, és inkább a tudomány és a műszaki gyakorlat területén hasznosíthatók extrém tulajdonságaik, de az egyik gyártójának ambíciója, hogy az átlag fotósok számára is elérhetővé tegye.

Címsorokban ezekről lesz szó a sorozat később elkészítendő, 5a részében:
•    Multiscale Gigapixel Camera (Duke Egyetem (USA) vezette széles konzorcium)
•    Nagy érzékelős, rendkívül alacsony zajú CCD-vel készülő fényképezőgépek, speciális tudományos alkalmazásokhoz (Spectral Instruments Inc. (USA))

Összegzés, előretekintés
 
Most, az újdonságok leírását követően (amelynek sotrán magam is részletesebben megismertem azokat), fenntartom a cikksorozat bevezetőjében megfogalmazott álláspontomat (a nélkül, hogy újra felsorolnánk az egyes újdonságokat): a 21. század első/második évtizedének fordulója körüli években, napjainkban, mintegy évtizeddel a digitális fényképezőgépek érdemi forgalmazásának kezdete után, a digitális fényképezés technológiája radikális (ha tetszik, forradalmi) változásokon megy át. Ezen változások során a digitális technológia „magáratalál”, az új technológia lehetőségeit a korábbinál sokkal jobban használja ki (korábban inkább „másolta” a filmes megoldásokat. A változások egy része közvetlenül az általános fényképezést szolgálja (ebben kiemelkedik a tükör nélküli rendszergépek (MILC-ek) megjelenése, az ahhoz kötődő újdonságokkal (pl, „focus peaking”, lencsehibák szoftveres korrigálása a gépen belül) – bár azok várhatóan el fognakterjedni a többi gáptípusnál is, sőt talán újabb megoldások is születnek. Nem szóltunk a sorozatban olyan (fényképezőgépen belüli) szolgáltatásokról amelyek szintén a témakörünkba tartoznának, mint pl, a kép dinamika-tartományának növelése (D-lighting), panoráma-képek összefűzése (akár sweep-panoráma), HDR ősszefűzás, stb. Az álló- és mozgókép-készítés konvergenciája, meg a fényképezés-mobiltelefonálás konvergenciája (integrálása egyetlen készülékbe), egyre jobb képminőséggel) ugyancsak az általános fényképezést szolgálja – jelenleg ezutóbbi területen látványos a fejlődés, és várhatóan az is marad még egy ideig. Az újdonságok másik csoportja (egyelőre) nem, vagy alig érinti az általános fényképezés gyakorlatát, de ki tudja, mivé fejlődnek a jövőben. Ebben a körben vannak az extrém újdonságok, amiket egyelőre a tudományos és műszeki fényképezés területén használnak (vagy még ott sem).
Ismétlem – mindez szubjektív vélemény, a tévedés jogának fenntartásával írtam le (talán önmagukban, szubjektív következtetésemtől függetlenül is érdeklődésre tarthatnak számot).  Abban talán legtöbb olvasóm is egyetért: a fotótechnika fejlődésének izgalmas időszakában élünk.
A sorozat írása közben érlelődött meg bennem a felismerés: az átalakuló technikában nehéz eligazodni. Átalakul a fényképezőgépek hagyományos kategorizálása. Érdekes, eltérő fejlődési tendenciák figyelhetők meg (pl a gépek „dizájnjában”, stílusában. Talán ennek is érdemes egy-két cikket szentelni.
 

A CIKKSOROZAT 5a. RÉSZE KÖVETKEZIK, A SOROZAT ÍRÁSA KÖZBEN LÁTÓKÖRÜNKBE KERÜLT ÚJDONSÁGOKRÓL
 
Hozzászólások
HozzáadásKeresés
Hozzászólást csupán a bejegyzett felhasználó tehet hozzá!
 
< Előző   Következő >
Advertisement
Advertisement
Advertisement