Főoldal
Háztáji
Hírek
Cikkek
Fényképezőgép múzeum
Keresés
Fórum
KépFórum
Adna - Venne
Linkek
Cikkek rovat
Hircsatorna
Kapcsolódó anyagok
Főoldal
A 2012. év legjobbjai és legrosszabbjai
Írta: Nagy Sándor (nasa@http.hu)   
2012. december 30.

Természetesen a fényképezőgépekről van szó! És nem saját kúfőből, hanem egy meglehetősen hitelesnek tekinthető forrásból – Michael Reichmann esszéjének fordítását olvashatja, aki továbblép. Ezzel együtt nem biztos, hogy mindenki egyetért megállapításaival, de hát így kerek a világ, hogy ki-ki saját értékrendje szerint ítéli meg pl, a kurrens fényképezőgépeket.

 

Korábban, év végén (vagy az új év elején) összefoglalót írtam a lezárult év újdonságairól. Aztán ez fokozatosan elmaradt (az év vége körüli családi rumliban, később meg már nem éreztem aktuálisnak). Most „idegen tollakkal” ékesítem a FotoAgórát.

A Luminous Landscape portálon olvasható, frissen megjelent cikk teljes terjedelmű fordítását, annak képanyagával együtt, a portál kiadója/főszerkestrője, Michael H. Reichmann szíves engedélyével közöljük (a szerkesztő).

A 2012. év legjobbjai és legrosszabbjai

Egy teljességgel elfogult, önfejű és tiszteletlen szemle a fotóipar 2012. évi legjobbjai és legrosszabbjai fölött

Írta Michael H. Reichmann

Nincs tökéletesen jó, vagy minden vonatkozásban rossz termék. Egy fényképezőgép, például, rendelkezhet kiváló érzékelővel, de gyenge ergonómiával. Egy cég készíthet kiváló termékeket, de tevékenykedhet süketnémák módjára a PR területén. Egyik a technológiára fektet hangsúlyt, a másik a dizájnra. Az összes hasonló szemlélet előfordul nem csak az emberek, hanem nyilván a fotótechnika gyártói között is.

A 2012. év végéhez közeledve érdekes, ugyanakkor tanulságos is áttekinteni a gyártókat és a termékeket, melyek emelkedtek ki az elmúlt évben, nem csak legjobbakként, hanem legrosszabbakként is. Ha ezúttal történetesen megsértem kedvencét, az rendben van. El jön majd a következő évi összegzés, amikor kötelezően új barátokat és ellenségeket fogok szerezni.

A 2012. év legjobbjai

Nikon D800/E

Forrás: http://www.luminous-landscape.com/essays/best_and_worst_of_2012.shtml

Nem kérdés, hogy a Nikon fejre állította a teljes fotográfiai ipart a 36 megapixeles, full-frame D800/E bevezetésével. Nem csak a gép specifikációja keltett izgalmat, hanem időben piacra került, nem árazták túl.és mind képminőség, mind általános teljesítőképesség vonatkozásában kiválóan teljesített. Mi egyebet kívánhat egy cég, vagy vásárlói? A Nikon bejelentkezett az állókép-ipar csúcsára, és mind a mai napig élvezi egyre dominánsabb pozícióját. A Sonytól származó, jelenleg rendelkezésre álló legjobb érzékelőjének minden bizonnyal szerepe van sikerében.

A Canont az üzlet video szegmense kötötte le, és miközben abban a szegmensben néhány nagyon vonzó gépet készített, úgy tűnik, elhanyagolta az állókép készítés legfelső kategóriáját. Csak a jövőben derül ki, hogy hosszú távon is ez marad-e a nyerő stratégia. Láthatóan a Nikon kevéssé érdeklődik a videózásban (történelme sincs ezen a területen), és jóllehet DSLR-jei kompetens videzási képességekkel rendelkeznek, nem ez az a terület, ahol történnek a dolgok. A videózás mára áttevődött a nagyérzékelős kamkorderekre.. 


Nikon D600

Forrás: http://www.luminous-landscape.com/essays/best_and_worst_of_2012.shtml

A Nikon folytatja nyomását a versenytársaira, örömet szerezve vásárlóinak 2012-ben a 24 megapixeles full-frame D600 (lásd itt - a ford.) géppel, USD 2000 alatti áron. Ez valódi kavarodást keltett, mivel elsőként célozta meg egy kompetens, nagy érzékelős és nagyfelbontású fényképezőgéppel azokat a vásárlókat, akik egyébként csak egy APS-C gépben gondolkodhattak, csupán az árra tekintettel.


Sigma DP2 Merrill

 Forrás: http://www.luminous-landscape.com/essays/best_and_worst_of_2012.shtml

A Sigma mind a legjobbak, mind a legrosszabbak ezévi listájára felkerült. A balvégzetű SD1 DSLR (lásd alább) érzékelőjét beépítve egy kabátzseb méretű gépbe, egy fantasztikus minőségű objektívvel, a DP2 Merrillel a Sigma a képminőség tekintetében megalkotta a zsebgépek csatahajóját. Nem kétséges, mindent összevetve ez a legkisebb, legjobb képminőséget nyújtó, és a legolcsóbb fényképezőgép a piacon. Igen, még a Sony RX1-nél is élesebb. Ugyanakkor vannak a gépnek gyenge oldalai, ilyenek a gyenge akkumulátor élettartam, a mélységesen gyenge RAW szoftver, és néhény frusztráló megoldás a kezelésében, de mindez elhalványul nyíró felbontása és RAW képminősége mellett.


Sony RX100

Forrás: http://www.luminous-landscape.com/essays/best_and_worst_of_2012.shtml

A Sony mostanában az érzékelő tervezésben és gyártásban az élre került, nemcsak önmagát, hanem számos versenytársát is ellátja érzékelőkkel. Továbbá kevesen vonják kétségbe, hogy az évek során a Sony a kisméretű, csúcstechnológiát képviselő, legkülönbözőbb érzékelők mestere.

A „mindenáron győzelemre szánt” piaci szegmensében, a digitális fényképezésben, az utóbbi néhány évben roppant nagy számú innovációt láttunk a Sonytól, amit 2012-ben semmi sem összegez jobban, mint az ingzseb méretű RX100 fényképezőgép. Végy egy relatíve nagy mérteű, 1”-es érzékelőt 20 megapixellel, tégy hozzá egy tisztességes Zeiss zoom-objektívet, és van egy best-seller géped, a versenytársak pedig vakarhatják a fejüket, hogyan reagáljanak.
 
És, hogy megválaszoljam a kimondatlan kérdést, az új Sony RX1-et a 2013. év egyik versenyben levő gépének tekintem, mivel Decemberben éppen csak elkezdték a kiszállítását. Egyébként ez is a győztesek körében lehetett volna. De mostanhoz 12 hónapra előre tekintve, érdekes lesz látni, vajon megtartja-e az RX1 a 2013. év legjobb kompakt fényképezőgépe potenciális helyét.


Közbenső helyzetűek

Ha bizonyos cégeket sem a legjobbak, sem a legrosszabbak között nem említen, biztosan szóvá teszik. Tehát itt van néhány, amelyek sem nagy hírnévre nem tettek szert, sem gyalázatba nem süllyedtek ebben az évben.

Panasonic és Olympus

A Panasonic GH3 egy különös állat. Első benyomásom alapján elismertem a Panasonic munkáját zászlóshajója megerősítésében. De, közelebbről megvizsgálva, az a benyomásom, hogy nagyobb méretével és tömegével a GH3 túllápte a CSC-gyártók (Compact System Camera = kompakt rendszergép – a ford.) önmaga-szabta határait. Az MFT (Micro Four Third = Mikro Négy-harmados – a ford.) objektívek kicsik és könnyűek, és ez az az ár, ami a fotósok számára elfogadhatóvá teszi a kisebb érzékelő használatát. De a GH3-mal a méret-előny elvész, mivel a gép már nem kicsi, valójában nagyobb és nehezebb, mint néhány APS-C DSLR.

Nem tehetek róla, de analógiát látok a Hondával, amely évekkel ezelőtt a Civic-el az egyik első import kiskocsit készítette, de aztán minden évvel és modell-váltással a Honda mindig megnövelte, míg mára közép-méretűnek számít.

Az Olypus, a másik MFT-gép gyártó a Panasonicétól eltérő fejlesztési vonalat választott, és ebben az évben az OM-D E-M5-öt a kicsi, magas minőségű fényképezőgépek gyártójának történelmi gyökereihez illő stílusban alakította ki. Úgy vélem, az Olympus sinen van, és a jövő évben néhány izgalmas terméket láthatunk tőlük.


Fujilm – az X dosszié

Most, hogy a Fuji felhagyott az átalakított Nikonok forgalmazásával, birtokba vette az új CSC piacot, mint egy friss és termékeny területet a fényképezőgép-piaci terjeszkedésre. Új modelljeik egyszer-kétszer megbuktak, de határozottan a jó irányba haladnak. Sok szeretnivaló van az új X sorozatban.

Az érzékelők tekintetében a Fuji szeret kipróbálni új szín-mátrix elrendezéseket és a legújabb megoldásuk nagy reményeket kelt. Mindössze az a probléma, hogy még a saját szoftverjük sem képes a legjobb teljesítményt kihozni belőle, és mivel azt az Adobe írta, a Capture One és az Apple fel kell törje a kódot. Amikor megteszik, ez az új matrix elrendezés jól fog teljesíteni a Fujinak.

Nota bene: Úgy értesültem, hogy a 2013. január elején esedékes új Capture One 7 kiválóan fogja kezelni a Fuji X fájlokat. Kísérjék figyelemmel!


A 2012. év legrosszabbjai

Sigma SD1

Forrás: http://www.luminous-landscape.com/essays/best_and_worst_of_2012.shtml

Nem kívánok túl sok sót hinteni a sebre, de micsoda fiaskóvá vált a Sigma SD1 bevezetése. A 2000 dollárosnak szánt fényképezőgépről a bevezetését megelőzően a Sigma vezető erői Japánban úgy döntöttek, hogy az a középformátumú gépek versenytársa, és annak megfelelően árazták be. USD 9000 lísta-árral és USD 7000 körüli tényleges árral hozták ki, majd hamarosan gyalázatos ismeretlenségbe süllyedt.

Hogy a sérelmet tovább fokozzák, a Sigma kereskedelmi munkatársai sietve a kezdő magas áron adták át kereskedő partnereiknek, és amikor mindössze néhány kelt el ezen az abszurd magas áron, arra kényszerítették a kereskedőket, hogy adjanak túl rajtuk áron alul. Úgy hírlik, ez rossz szájízt hagyott a kereskedőkben.

Több hónappal később az ár kb. 2500 dollárra esett, jelenleg az SD1-et az USA-ban 1750 dollárért kínálják. De a hajó régen elment, és egy kitűnő fényképezőgépnek nincs helye a nap alatt, az eltolt marketing következtében. Ez vet árnyékot az ugyanolyan érzékelővel készülő, amúgy elbűvölő DP2M-re és DP1M-re is.

Tanácsom (tudom, kéretlen) a Sigmának, bootolja újra a teljes fényképezőgép vonalát egy friss termék piacra dobásával. A Foveon érzékelőben annyi lehetőség van, hogy szégyenteljes azt látni, hogy egy olyan fényképezőgép sorozathoz és márkához kötődik, amelyik nem adta meg neki a megfelelő megvilágítást (hogy úgy mondjam). Továbbá, aminek a Sigma kétséget kizáróan tudatában van, 18 hónapon belül az egyik nagy érzékelő és fényképezőgép gyártó elő fog állni egy fejlett többrétegű érzékelővel, amelyik megkerüli a Foveon szabadalmát, és ez jelentősen csökkenti a Sigma fényképezőgépek jövőbeli sikerének lehetőségeit, hacsak a Sigma nem alapozza újra egy versenyképes, és megújult X3 fényképezőgép vonalát.


Blackmagik mozi kamera

Forrás: http://www.luminous-landscape.com/essays/best_and_worst_of_2012.shtml

Néha az sem elég, hogy van egy potenciálisan kiváló termékünk, meglehetősen versenyképes áron, és a marketingünk is jó. Az elektronikai, és videó felszerelések magasra értékelt ausztrál gyártója, a Blackmagic kora 2012-es megjelenése a Blackmagic Cine Camera-val nem is kaphatott volna jobb fogadtatást. De aztán vánszorogtak a hónapok, és nagyon kevés gép jutott el a vevőkhöz, az újságíróknak tesztelésre küldött  maréknyi gépen, meg néhány szerencsés, elég korai rendelést leadó vásárló példányán kívül.

Rövidre fogva a történetet, egy beszállítótól származó érzékelőt borító üveg felkunkorodott, és több hónapba telt, mire a valódi okot megtalálták és megoldották a problémát. Decemberben, amikor ezeket a sorokat írom, viágszerte szó szerint sok száz ember van, akik több mint hat hónappal korábban megrendelték a BMC-t, és még nem látták a kamerájukat.

Ez egy szomorú mese arról, hogyan mehet tönkre egy kisvállalkozás, lehet az bármilyen kiváló, amely egy új termék szegmensbe vág bele, és egy külső beszállítója viszi padlóra. Kívánom a Blackmagicnek, hogy sikerüljön ezt az ígéretes új mozi kamerát ismételten sinre tenni.


Hasselblad Lunar

Forrás: http://www.luminous-landscape.com/essays/best_and_worst_of_2012.shtml

OK, ez az értékelés egy becsapós aprítás. Egyetlen emberrel sem beszéltem a szeptemberi Photokinát követően, aki nem csóválta volna a fejét komoran hitetlenkedve, ha a Hasselblad Lunar került szóba. Ez az, amit Victor Hasselblad kívánt volna cége marketingjének 2013-ra? Egy egzotikus bőrrel és fával borított Sony NEX7? Valahogy nem tudom elképzelni.

De a Hasselblad új vállalkozói tőkés tulajdonosai egy szikla és egy rossz hely között találták magukat. A középformátum piaca kemény, és bár néhány cég jól elboldogul ott, sokan mások nem. Egyetlen versenytárs maradt, amelyik középformátumú hátlapokat gyárt, a Phase One / Leaf / Mamiya csoport, amely, mint tudjuk, ma valójában egy cég. Van még a Leica az S2-vel és a Pentax a 645D-vel, és ez minden. Ja igen, vegyél még hozzá néhány európai garázs céget, amelyek műszaki gépeket készítenek, és ez a teljes iparág. Tanult becslésem szerint a teljes iparág 10.000-nél kevesebb gépet és hátlapot értélkesített 2012-ben. Jóllehet magas áron, de ez nem egy valódi növekvő iparág vagy piaci szegmens, bár néhány cég szemmel láthatóan meglehetősen jól teljesít. Összehasonlításként, pl. a Canon naponta több DSLR-et készít, mint a teljes középformátumú iparág egy év alatt.

Mit tegyenek hát a Hasselblad új tulajdonosai? Diverzifikáljanak, természetesen. De egy új fényképezőgép / objektív látrehozása nagyon költséges, sőt ijesztő javaslat. USD 5 – 10 millióra is rughat a költsége, és néhány évbe is telhet, mire az új gép gyártásba kerül, közben pedig az ipar 800 fontos (mintegy 363 kg-os :) - a ford.) gorillái új technológiákat kovácsolnak ki. Új fényképezőgéppel előrukkolni manapság a háztartási elektronikai ipar játékosai tudnak, és csak azok az óriások, amelyeknek mély zsebei vannak, R&D kapacitással, technológiával és marketinggel rendelkeznek ahhoz, hogy nyereséggel tudják megtenni. (És a friss pénzügyi jelentések a Sonytól és a Panasonictól arról árulkodnak, hogy még ezek a feltételek sem biztosítják mindig a sikert.)

Ja igen, még egy dolog. Lefogadom egy fánkba, hogy mire az első Hasselblad Lunar valójában piacra kerül, a NEX 7 közel kerül lejárati idejéhez, és egy javított modell már a láthatáron lesz. A Sony kacagva tekint majd a bankra, a Hasselblad nem annyira.

2012. december

Fordította Nagy Sándor
Debrecen, 2012. december. 30.



Hozzászólások
HozzáadásKeresés
Hozzászólást csupán a bejegyzett felhasználó tehet hozzá!
 
< Előző   Következő >
Advertisement
Advertisement
Advertisement