Főoldal
Háztáji
Hírek
Cikkek
Fényképezőgép múzeum
Keresés
Fórum
KépFórum
Adna - Venne
Linkek
Cikkek rovat
Hircsatorna
Kapcsolódó anyagok
Főoldal
Mi számít? Miért van a fényképezőgép ipar a szemétdombon és mit lehet tenni
Írta: Nagy Sándor (nasa@http.hu)   
2014. március 21.

Forrás: http://www.luminous-landscape.com/essays/what_matters.shtmlA havonta 1,2 millió látogatót vonzó Luminous Landscape portál alapító (1999-ben) szerkesztője,  Michael Reichmann jó negyven éve hivatásos fotográfus, szabadalmai vannak a kommunikációs technika területén, high-tech cégeket alapított és működtetett, több cég alfa- és béta termék-tesztelője, és még sok egyéb . Csúcsminőségű view camerával és Phase One hátlappal készít kivételes minőségű tájképeket, de (jelenlegi) felszerelésé ben megtalálható a Nikon D300E és néhány kompakt rendszergép is, természetesen a legjobbak. Szakértelméhez, rendkívül gazdag tapasztalatához kétség sem fér. Cikkeiben időnként meglepő észrevételeket tesz. Mindezek előre bocsátásával ajánlom látogatóim szíves figyelmébe egyik legfrissebb cikkét, amelyben a fényképezőgép ipar jelenlegi állapotát, jövőbeli kilátásait és saját reményeit boncolgatja.

A  Luminous Landscape portálon olvasható cikk teljes terjedelmű fordítását, annak képanyagával együtt, a portál kiadója / főszerkesztője, Michael H. Reichmann szíves engedélyével közöljük. (A szerkesztő)

 

 

Írta: Michael Reichmann

Forrás: http://www.luminous-landscape.com/essays/what_matters.shtml
 
A jövő felé vezető úton valami furcsa dolog történt – a teljes fényképezőgép ipar meggyengült. A fényképezőgép és objektív kereskedelem már egy ideje egy szívás, és valószínűleg a jövőben is az marad egy időre. A kérdés – miért?

Mint a legtöbb dologgal kapcsolatban, nincs egyetlen egyszerű válasz. Kétséghtelen (és biztos vagyok benne, hogy már torkig vannak vele), hogy az okok egyike az okostelefonok. Telefonnal a zsebben semmi okunk hurcolni egy fényképezőgépet, ha csupán családi és személyes események megörökítése a célunk. A digitális korszak beköszöntése mintegy tizenöt évvel ezelőtt természetesen óriási mértékben kiszélesítette az alkalmi fotósok tevékenységét. Korábban általános volt, nem pedig kivétel, hogy valaki betöltött a gépébe egy tekercs filmet egy nyári születésnapi partira, majd valamikor Karácsony után exponálta végig, és adta be előhívásra. Manapság a születésnapi parti felvételei nanoszekundumokkal az exponálás után a Facebookon landolnak. Akár hogy is, ez nem az a piac, ami a Japán Rt. érdeklődési körébe tartozik.Ezt a kereskedelmet már egy ideje felfalták az okostelefonok.

A digitális korszak beköszöntésével egy új szegmens született, ami a fényképezőgépek kereskedelmét több mint egy évtizedre kipárnázta. Ez ez úgynevzett fotózás-rajongók szegmense. Sokan űzték a fényképezést hobbiként, és művészeti irányzataként az utóbbi 150+ évben. De az új rajongó szegmens a digitális technikának köszönhetően felvirágzott és roppant méreteket ölltött, amit olyan tényezők motiváltak, mint az azonnali boldogító eredmény, a felszerelés kihívásai és a digitális nyomtatás tökéletesedése. Sok embert egészen az 1990-es évek végéig távol tartott a komoly fotózástól az a körülmény, hogy egy sötétkamra létesítése és fenntartása mindig hely- és időigényes vállalkozás volt. De mintegy öt évvel ezelőtt, amikor az asztali nyomtatók elérték a technológiai érettség szintjét, megnyílt számunkra annak lehetősége, hogy kiállítási minőségű nyomatokat készítsünk saját kuckónkban és nappalinkban; semmi rendetlenség, semmi felfordulás.
 
 
Forrás: http://www.luminous-landscape.com/essays/what_matters.shtml
Három arc. San Migual de Allende, 2014
 
Eléggé érettek vagyunk már?

Emlékeznek arra, hogy mikor érték el a tintasugaras fotónyomtatók a technológiai plafont? Azaz, mikor láttak utoljára a printer technológiában olyan innovációt, ami valamilyen drámai fejlődést eredményezett, amilyenekre rendszeresen láttunk példát 1996 és 2006 között?

Véleményem szerint a fényképezőgép ipart sújtó problémák nagy része abból származik, hogy a digitális képalkotási technológia ezredfordulótól napjainkig tartó Juggernaut Expressze (lásd a keretes megjegyzést – a ford.) az utóbbi néhány évben lelassult (kiszinteződött). Annak kijelentését is megkockáztatom, hogy az utolsó jelentős innováció a tükör nélküli technológia volt, és az utóbbi néhány évben mindössze ennek a technológiának a tökéletesedése következett be, különös tekintettel az EVF-ekre (elekktronikus keresőkre – a ford.). Nem érkeztünk el a tejes beéréshez, de közelebb kerültünk hozzá.
 
Jagannath – Hindi eredetű kifejezés, jelentése: a világmindenség ura.  Juggernaut – Angol kifelyezés, jelentése: olyan valódi vagy metaforikus erő vagy tárgy, amely megállíthatatlan, és mindent összetör, ami az útjába esik. Eredete a britt gyarmati Indiában, a Puri Rath Yatra fesztiválon sok önkéntes húzta kocsi, rajta Krishna szobra, ami jelentős lendületének köszönhetően megállíthatatlanná vált, a kerekei alá került embereket elgázolta. (A ford.)
 
Ami a DSLR-eket illeti, úgy vélem, hogy azok jó néhány éve elérték a falat. Ha számba vesszük azokat a tényezőket, amelyek a képminőséget jelentik, úgy mint az érzékelő mérete, pixelszáma, dinamika tartománya, magas ISO alkalmassága …  mindegyik elérte az alkalmasság határát az utóbbi náhány évben. Igen, vannak gépeink, amelyek jó képminőséget szolgáltatnak ISO 25.000 érzékenységgel, de kit érdekel? Vitát váltanak ki fényképezőgépek, hogy dinamika tartományuk 12,8 vagy 13,1 fényérték, de nem törődnek azzal, hogy ilyen apró különbségeknek nincs valódi vizuális szignifikanciája. 9 felvétel másodpercenként, vagy 6? Unalom. Elegendőek ezek ahhoz, hogy valaki egy új vázra, vagy éppen egy új márkára váltson?

Álljon itt néhány kijelentés, amelyeket már korábban leírtam, de itt újra felsorolok …
  • A legtöbb fényképezőgép jobb, mint a legtöbb fotós.
  • A legtöbb fényképezőgép frusztrálja tulajdonosát túlzott bonyolultságával és szükségtelen, nem használt funkcióival.
  • A legtöbb fényképezőgép így vagy úgy hibázik, de a gazdája nem érti, hogyan és miért.
  • Teljesen mindegy, milyen géped van, ha fotóidnak nincs semmi mondanivalója.
  • Csúcsminőségű képek készítésében a jó minőségű objektív mindig fontosabb az érzékelőnél.
  • Az érzékelő méret és a pixelszám jelentősége kicsi, hacsak nem készítesz nagyon nagy méretű kiállítási nyomatokat.

Feltételezve, hogy a fenti kijelentések némelyike, vagy akár valamennyi rendelkezik bizonyos valóság tartalommal, nincs mit csodálkozni azon, hogy a fényképezőgép ipar bajban van.  Az utóbbi tizenöt év első tíz évében, amióta a digitális gépek képezik a fő vonalat, az ipar a pixelszám és az érzékelő méret növelésére, valamint a dinamika tartomány és a magas ISO képminőség javítására fókuszált. Fenntartom azt az álláspontom, hogy az utóbbi években a felsorolt valamennyi paraméter elérte, sőt felülmúlta az ésszerű elvárásokat. A görbe nagyon ellaposodott. A pixel-kuksizók mindig találnak sok mindent, amivel elszórakoznak, de a fősodorhoz tartozó vásárlók tisztában vannak vele, hogy elérkeztek a platóra. Mindent egybe vetve, a fogyasztók nem ostobák, vagy ha igen, nem maradnak sokáig azok.

Bárki számára elegendő egy vagy két új gép vásárlása, vagy márka váltás ahhoz, hogy rájöjjön, hogy a DPReview-n vagy a LuLa-n bemutatott legújabb modell nem teszi jobb fotóssá, és hogy az előző évihez viszonyított képminőség javulásnak legtöbb esetben alig van szignifikanciája, ha egyáltalán van.
Az egyes márkák és modellek közötti különbségek a külalakra redukálódnak, és ha brutálisan őszinték vagyunk, a teljes iparág valóban, valóban gyenge teljesítményt nyújtott ebben a tekintetben. Csak olvasni kell a gépértékeléseket ezeken az oldalakon és máshol, hogy fogalmat alkothassunk, milyen lehangoló tud lenni egyes fényképezőgépek ergonómiája, és milyen kimondottan zavaros a felhasználói felületük. Hiányzó szolgáltatások, rosszul elhelyezett kezelő szervek, leplezetlen hibák – van-e valaki, akit ezek a dolgok nyugtalanítanak?

Forrás: http://www.luminous-landscape.com/essays/what_matters.shtml
Járda. Mexico City, 2014
 

A vásárló kifáradása


Akárcsak a tintasugaras fotónyomtató esetében (főleg az Epson, de a Canon és a HP is (hova a pokolba tünt a HP?)), ami elérte a technológia csúcsát néhány évvel ezelőtt, véleményem szerint a fényképezőgép eladásoknak a legtöbb piacon és piaci szegmensben bekövetkezett hanyatlásának egyik fő oka a vásárlók kifáradása. Az okokat fentebb számba vettük. Meglehet, hogy nem ért egyet azon kijelentések némelyikével, vagy talán egyikkel sem, de csak nézzen az alábbi statisztikára. Valamilyen oka kell legyen az eladások csaknem teljes táblás hanyatlásának, és a teljes ütés nem származhat a gyengélkedő gazdaságtól. 
 
Forrás: http://www.luminous-landscape.com/essays/what_matters.shtml
Az adatok forrása: CIPA
A grafika forrása: Lensvid
A tablóról leolvasható néhány fontosabb adat: 2013-ban 40% csökkenés a fényképezőgépek, 20% csökkenés az objektívek kibocsátásában, 25% csökkenés a tükörnélküliek, 19% a DSLR-ek termelésében. A kompakt gépek kibocsátása 2013-ban 45%-kkal volt kevesebb, mint 2012-ben, és 60%-kal kevesebb, mint 2010-ben. (A ford)

A képek dömpingje a kifáradás másik tényezője. A digitális fényképezés elterjedése és az Internet  paradigma-váltó erővé válása a világban nagyjából párhuzamosan futott egymással. Úgy alakult, hogy Harry bácsi untat bennünket családi összejöveteleinek felvételeivel. Manapság egy milliárd ember teszi ezt a Facebookon, az Instagrammon, és számtalan egyéb oldalon, amelyek mindegyike arra szolgál, hogy megmutassa nekünk, mit ebédeltek olyan emberek, akiket sem nem ismerünk, sem nem kívánunk foglalkozni velük.
 
Aztán itt van a stock fotográfia dolga. A jelen iromány megjelenése előtt néhány nappal jelentette be a Getty Image, hogy mintegy 35 millió fényképet szabadít fel ingyenes on-line felhasználásra. Ennek hatása azokra a fotósokra, akik ezeket a fotókat készítették, nem is említve azt a fagyasztó hatást, amit mindazokra gyakorol, akik azzal próbálkoznak, hogy felvételeiket megélhetési céllal értékesítsék stock fotóként, paralizálja a gondolkodást.

Forrás: http://www.luminous-landscape.com/essays/what_matters.shtml
Az üldözés. San Miguel de Allende, Mexico. 2014
 
 
Előre tekintés
 
Szomorú kimondani, de úgy vélem, hogy egy korszak eltűnésének vagyunk tanúi. A digitális képalkotás elmúlt 15 év során bekövetkezett növekedését a fényképezőgép gyártók, és azok innovatív technológiája táplálta, de ez most egy fennsíkra jutott. Természetesen továbbra is tanúi leszünk a képminőség javulásának, de a görbe rendkívül lapossá vált, csaknem tetőzött, legalábbis amíg valamilyen jelentős áttörés be nem következik. A képminőség fejlődése sokkal kisebb lépésekben fog történni, mint a múltban, és sokkal lassabban. Ennek tényezői a vásárlók és a képek kifáradása, a fényképezőgépes telefonok dömpingje mellett.

De nincs ok a kétségbeesésre. A piac nem tűnik el. Ha ön olvassa ezt a cikket és rajongója a fényképezésnek, ismerje fel, hogy bizonyos értelemben a fotográfia aranykorában él. Olyan eszközeink vannak, amelyek alig néhány évtizeddel ezelőtti álmainkat is felülmúlják. Csupán használnunk kell azokat érdekes és értékes képek készítésére.

És ha ön fényképezőgép gyártó, kérjük, folytassa innovációs tevékenységét, lásson el bennünket folyamatosan fejlődő technológiával. De, és ezt hangsúlyozom, fordítsa mérnöki és formatervező jártasságának nagy részét olyan fényképezőgépek készítésére, amelyek nem egyszerűen sok szolgáltatást nyújtanak, hanem a megfelelőeket. Működjön együtt gykorló fotósokkal, hogy megismerje, mire van szükségük, mit szeretnének, és mit nem. Figyelje meg versenytársait, és tanuljon azok legjobb terveiből, majd próbálja felülmúlni azokat. De ne terheljen túl bennünket fölösleges cifrázatokkal, mert különben fényképezőgépeinkkel úgy járunk, mint annak idején a kazettás videófelvevőkkel, amelyek a polcainkon a 12:00-t villogták, mivel senki sem tudta kideríteni, hogyan kell programozni őket.
 
Úgy vélem, eljött egy új érettség időszaka, mind a fotósok, mind a fényképezőgép gyártók szempontjából. Éppen úgy, ahogyan az autóipar hajszolta a lóerők versenyét, és aztán beérett, manapság a digitális fényképezőgép iparnak olyan gépek tervezése irányába kell fordulni, amilyeneket az emberek vásárolni szeretnének, amelyeknek jobb a használati értéke és egyszerűbb a kezelése, nem pedig az érzékelőjét piszkálták kicsit feljebb. Itt az idő hogy felnőjjünk, együtt.
 
Még egy gondolat

Még egy gondolattal hozakodtam elő - „Csúcsminőségű képek készítésében a jó minőségű objektív mindig fontosabb az érzékelőnél”. Ezt észben tartva nézzük meg, mit tettek az objektívek harmadik gyártói a múlt év környékén. A Zeiss belépett a mezőnybe mind a DSLR-eknek, mind a CSC-knek ( kompakt rendszergépeknek – a ford.) szánt objektívekkel. A tiszteletre méltó Schneider szintén elindított ebben az évben egy CSC-objektív vonalat. A Sigma kihozta ART objektívjei vonalát, amelyek eléggé jónak tűnnek ahhoz, hogy a legjobbakkal versenyezzenek.

Mindez arról tudósít, hogy a független objektív gyártók furfangos munkatársai szintén észrevették, hogy az egyre nagobb és jobb érzékelők konjunktúrája lelassulóban van, és a képeik javításában érdekelt fotósok most inkább a minőségi objektívek felé fordulnak, sem mint abban reménykednének, hogy a legújabb és legnagyobb fényképezőgép oldja meg a feladatot. Csak szólok.

Michael Reichmann
2014. március

Fordította: Nagy Sándor
Debrecen, 2014. március
 
 
Hozzászólások
HozzáadásKeresés
Hozzászólást csupán a bejegyzett felhasználó tehet hozzá!
 
< Előző   Következő >
Advertisement
Advertisement
Advertisement