A b24 Galéria Debrecenben, a  Batthyányi utca 24 szám alatt található. Az ANALÓGIA kiállítás Gál András , Seres Géza és Varga Tamás fotóival 2016. április 23-ig, keddtől szombatig naponta 10 és 18 óra között tekinthető meg.

A megnyitón Varga József készített fotókat, megtekinthetők itt .

A b24 Galéria három kiállítótermében három szuverén művész eltérő technikával, eltérő koncepcióra épülő képeit tekinthetjük meg. Ami összekapcsolja a kiállítás anyagát, az a Debreceni Új Fotóműhely tagjainak közös „ ars poetica”-ja (mindhárman a Fotóműhely, és a MAOE Fotóművészeti tagozat tagjai, Seres Géza és Varga Tamás tagjai a Magyar Fotóművészek Szövetségének is): a fénykép elkészítésében nem elégszenek meg azzal, hogy a tőlük függetlenül létrejött és működő világból milyen téglalap alakú területet választanak ki a lefényképezésre, és melyik kiválasztott pillanatban  nyomják meg az exponáló gombot. Igy vagy úgy, gyakran a fényképezés hőskorából származó, jelentős manuális munkával, archaikus fényképezési eljárás során átalakítják a világ kis részletének látványát. Mondhatnánk, hogy teszik mindezt a napjainkban általános digitális technika helyett analóg (filmes) technikával. Ez első közelítésben helytálló megállapítás, de nem a teljes igazság. Élnek a csak a digitális technika nyújtotta lehetőségekkel is.

Seres Géza  a Fotóműhely vezetője. Bár az alkotócsoport alapkoncepciója tőle származik, sikerült olyan légkört kialakítania a csoportban, hogy egyénisége nem uralja a környezetében felnőtt tehetségeket, a kiállításon szereplő két társa is önálló egyéniség.
Seres Géza jelen válogatásának az „Absztaktok” címet adta. Ezek a képek egy korábbi, immár több kiállításon bemutatott sorozatának („ Illusztrációk egy Borges novellához”) koncepcióját viszik tovább. Erről a sorozatról Vitéz Fernc írt recenziót. A recenzió elolvasása segít megérteni az alkotó szándékát, üzenetét, különösen, ha a novellát is hozzá olvassuk. Azok a képek olajnyomatok voltak, az itteniek az  antrakotípia általa kifejlesztett változatával készültek. A két sorozat közös mögöttes tartalmára maga az alkotó utalt egy korábbi interjúban. Az archaikus antrakotípia kézi megmunkálását a járda-repedések mobiltelefonos rögzítése és számítógépes megmunkálása, „redukciója” előzte meg.

Seres Géza: Absztrakt (2015.08.30.)

Seres Géza: Absztrakt (2015.12.09.)

Seres Géza: Absztrakt (2016.01.14.)

Gál András a hagyományos, a digitális korszak beköszöntét közvetlenül megelőző időszak  nyersanyagára, zselatinos ezüst-halogenid alapú filmre rögzítette fotóit, Hasselblad középformátumú gépével. Két társától eltérően viszonylag új, mindössze 2-3 évtizeddel ezelőtt is széles körben elterjedt fotótechnikát használt. De képei különleges hangulatát az adja, ahogyan azt alkalmazta. A statikus táj látványát a táj egyes elemei (a felhők) mozgásának érzékeltetésével vegyíti, az állóképbe beillesztve a múló időt, a mozgást. Az analóg technika nála is kiegészül korszerű (részben digitális) eszközök használatával. A vonuló felhők jelentős elmozdulását hosszú megvilágítási idő alkalmazásával, az objektívbe jutó fény erősségét jelentősen csökkentő ND szűrőkkel érte el. A negatívokról digitális eljárással nyomtatta ki a pozitív papírképeket. Más munkáiban különlegesebb digitális eljárásokat is szívesen használ, például videoklippek készítéséhez – ezek egyikén kiállító társát, Varga Tamást mutatja be , külünleges, archaikus elljárásának alkalmazása közben.

Gál András: Balloons2

Gál András: Balaton Minimal 0

Gál András: Madárút

 

Gál András: Mantőöv

Varga Tamás az ambrotípia, más néven kollódiumos nedves eljárás hazai elismert mestere, elsősorban annak direktpozitív, álpzitív változatát alkalmazza. A nagyméretű fényérzékeny lemezeket a fényképezés helyszínén állítja elő, a még nedves lemezt világítja meg nagyformátumú Argentum gépében, vagy a még nagyobb, akár méteres lemezeket a laborból kialakított kamerában (lásd Gál András videóján), és azonnal előhívja, fixálja. A kiállításon bemutatott képei (zömében portrék) is így készültek. Varga Tamás is készít videókat, de a kiállításon érdekes installációi is láthatók. A „dobozaiban” egymás mögötti „rétegeken” üveglemezekre rögzített, itt-ott lekapart, átlátszó foltokkal módosított („maszkolt”) képek más-más irányokból nézve eltérő látványt (kollázst, montázst) nyújtanak, mintegy modellezve a digitális képfeldolgozó programokkal (pl. Photoshoppal) végezhető „képmanipulálást”. Két sajátos video-installációt is láthatunk, ahol az egyik réteg egy monitor, amin egy videofelvétel „fut”, még tovább fokozva az időben változó látvány hatását. Ezek a kísérletek a fényképezés határait feszegetik. Szemlélet kérdése, hogy esetükben még a fényképezéssel van-e dolgunk, vagy valamely más műfajt képviselnek-e? De Varga Tamás valamennyi (itt látható) installációjában határozott szerepet játszik az állókép, a fotó (sőt, az üveglemezeken látható képek a klasszikus, analóg technika használatát sejttetik). Magam alig egy hónappal ezelőtt vizsgáltam – saját, szubjektív nézőpontomból – az állókép-készítés határait a Science Cafe-ban tartott „Digitális fotográfia – fotográfia utáni 'fotográfia'? (A digitális technika térhódításával megszűnik a fotográfia, a fotóművészet?)" címú előadásomban.

Varga Tamás: Virtual Laci

Varga Tamás: Virtual nt

Varga Tamás: Virtual sarkkör

A kiállítást Zalka Imre vándor-fotográfus nyitotta meg, rendkívül színes, személyes hangvétellel mutatta be a kállításon szereplő három fotóművészt (a megnyitó beszédet meghallgathatja/megtekintheti a megnyitón készült videón – készítette Gál András és Gál András Richárd). A róla készült TV- és rádió-műsort is érdemes megtekinteni, meghallgatni: ő is szívesen alkalmazza az archaikus fotótechnikákat.

A kiállítás anyagát kurátorként Soltész István gondozta, aki  „A mechanikus fényképezőgépek fotóinak még tudtunk hinni” címmel írt érdekes, rendkívül informatív recenziót a LIBRARIUS kortárs kult magazinban és beszélt róla egy interjúban. Ő készíti az Argentum kamerákat. Talán mondanom is fölösleges, hogy szinte kizárólag a maga készítette nagy formátumú gépekkel  fényképez.

Az illusztráló képeket az alkotók szívességéből közöljük, köszönet értük.