Főoldal arrow Főoldal arrow Fényképezés, fényképezőgép (kiegészítve 2009. 05. 21.)
Fényképezés, fényképezőgép (kiegészítve 2009. 05. 21.)
Írta: Nagy Sándor (nasa@http.hu)   
2008. március 16.

A Fotó Agóra portál nyilvánossá tétele óta eltelt egy hónap alatt nagyjából kialakítottuk szerkezetét, felépítését, szolgáltatásait. Mostantól figyelmemet  a portál tartalmának fejlesztéssére koncentrálom. A fontos aktuális információk folyamatos közreadása, valamint Debrecen kiemelkedő fotós személyiségei és jelentős szervezeteinek bemutatása mellett a fényképezés technikájába igyekszem bevezetni a fotózás iránt érdeklődő látogatókat. Azt remélem (erre korábbi egyetemi előadásom tapasztalata ad alapot), hogy a rendszerezett ismertetők a tapasztaltabb fotósok számára is hasznosak, annál is inkább, mert az alapismereteken túl többnyire speciális kérdésekre is kitérek. Ismertetéseimben (esetleg csatlakozó külön cikkekben) törekszem a fotózás gyakorlatához szükséges leírásokon túl a technikai eszközök működésének, sőt az azok megértéséhez szükséges háttér-ismereteknek a bemutatására (többnyire történeti kialakulásukat, fejlődésüket is felvázolva). A kezdőknek azt tanácsolom, első körben hagyják ki a számukra esetleg nehezen feldolgozható részletkérdéseket, és az alapok elsajátítása, begyakorlása után térjenek azokra vissza. Ebben a bevezető cikkben a fényképről, azok készítésének részfolyamatairól, történetéről, eszközeiről és mindezeket megalapozó, megértésükhöz szükséges háttérismeretekről olvashat áttekintést.

A fénykép (elterjedt idegen eredetű szóval fotó) olyan kép, amit fényérzékeny felületre (filmre, vagy elektronikus képérzékelőre) eső fény hoz létre, és azt megfelelő eljárással (rendszerint két lépésből álló kémiai folyamattal, vagy digitális formában történő tárolást követő elektronikus átalakítás során) láthatóvá teszünk, rendszerint maradandó formában, papíron (nyomat) rögzítünk. A fénykép készítésének ezt a folyamatát nevezzük fényképezésnek. A szoros értelemben vett fényképezésen a vázolt folyamat első lépését értjük, amely során a fényérzékeny anyagon létrejön a kép - ennek eszköze a fényképezőgép. De a végső cél, a maradandó papírkép, nyomat (vagy újabban más, elektronikusan, pl. képernyőn megjelenített kép) eléréséhez (különösen, ha annak minőségével, megjelenésével kapcsolatban magas követelményeket, speciális igényeket támasztunk) még számos speciálís tevékenységre utófeldolgozásra van szükség. A felvételkészítést és az utófeldolgozást is magában foglaló teljes munkafolyamatot értjük tágabb értelemben fényképezésen.

A jelen cikk a Fotó Agóra portál egyik alapvető szegmense összefoglalásának tekinthető. Az egyes részletkérdéseket (ezekre már most többnyire dőlt betűs kiemeléssel utalunk) külön cikkben kívánjuk ismertetni (azokat elkészültökkor ebből a cikkből, a megfelelő kulcsaszavakon keresztül linkelve, közvetlenül is elérhetővé tesszük).

Háttérismeretek

A fénykép készítéséban kulcszerepet játszik a fény, nélküle elképzelhetetlen a fényképezés. A fényképezés részfolyamatainak megértéséhez, a használt eszközök működésének megismeréséhez meg kell ismerni a fény mibenlétét, legfontosabb jellemzőit (bizonyos fizikai, fénytani alapismereteket). A fényképen rendszerint a szemünk által, környezetünkről érzékelt látványt kívánjuk viszontlátni, megőrízni. Ezt a fény csak speciális körülmények között hozza létre a fényérzékeny felületen, ez a folyamat a képalkotás, vagy más néven optikai leképezés (a fizika optika c. fejezete foglalkozik vele, de a speciális optikai eszközök tervezése már a fizika törvényeinek alkalmazása, a mérnöki tudományok körébe tartozik). Az optikai leképező rendszert és a fényérzékeny anyagot (képérzékelőt) összekapcsoló készüléket nevezzük fényképezőgépnek. A környezetünkről a látványt, amit a fényképen rögzíteni kívánunk, a szemünkkel érzékeljük, de a fénykép látványát is a szemünk közvetíti,  tehát az emberi látás megismerése ugyancsak fontos háttérismeret.

Mi a fény? A fény természetéről kialakított alapvető ismeretek (korpuszkuláris- és hullámelelmélet, a fény kvantált jellege), a fény jellemző adatai (frekvencia, hullámhossz), a látható spektrum helye a széles elektromágneses spektrumon belül mind-mind olyan kérdés, ami nemcsak az általános műveltség része, aminek ismerete különösen elvárható attól, aki fotózással behatóan foglalkozván a fénnyel dolgozik, de ebbéli tevékenysége csak korlátozott mértékben válhat tudatossá ezen ismeretek nélkül. Mindezek a középiskolai fizika tananyag részeként ismertek, mindössze azok fényképezés szempontjából lényeges részeinek kiemelésére, felfrissítésére van szükség.

A fényképezés során a képalkotásban a tárgyakról, a fénykép témáját képező dolgokról visszaverődó fénysugarak vesznek részt, a témát különböző fényforrások fénye világítja meg (a Nap fénye közvetlenül, vagy más tárgyaról visszaverődve, szóródva, esetleg különböző általános célú, vagy speciálisan a fényképezés céljára készített mesterséges fényforrásoké). A fényképezés szempontjából a fényforrásoknak fontos tulajdonsága az általuk kibocsátott fény  színe, színösszetétele. Ennek pontos azonosítása, és a fényképezéskor a megfelelő alkalmazkodás hozzá rendkívüli fontosságú, még a fekete-fehér felvételek készítése esetében is, a kreatív fotózás egyik lényeges eszköze (a témával kapcsolatos fogalmak: színhőmérséklet, fehéregyensúly).

A fény terjedése során fellépő jelenségek (fényvisszaverődés, -törés, -áteresztés, -szóródás, -polarizáció) meghatározó szerepet játszanak a fényképezésben, vagy jelentősen módosítják a kialakuló képet. A fényterjedés törvényeit kell alapul venni az optikai leképező eszközök kialakítása, tervezése során. Mivel a fényképezőgép működése szempontjából a leképezés alapvető fontosságú, a végeredmény, a kép minőségét döntően befolyásoló tényező, az optikai képalkotás alapismereteivel külön is érdemes megismerkedni.

A fény egzakt fizikai jellemzője a hullámhossza (frekvenciája), látásunk ezt a tulajdonságot színekkel azonosítja. Ennek  (és a különböző hullámhosszúságú fénysugarak eltérő terjedési, visszaverődési tulajdonságainak) köszönhetően látjuk a környező világot színesnek.  A színek világát régóta vizsgálja a tudomány (és a művészetek), igyekszik azt egzakt fogalmakkal leírni, ezt nevezzük színtannak. A fentebb áttekintett háttér-ismeretekkel ellentétben ezek a fogalmak a mai napig sem érték el fizika fogalmainál megszokott egzaktságot (jelentős részük nem fizikai, hanem tudati tevékenységünk eredménye). A színtan legfontosabb fogalmai: színterek és szín-modellek, kromacitás-diagrammok, színkezelés, additív és szubtraktív színkeverés.

A színek érzékelésével kapcsolatban már felvetődött az emberi látás kérdése. Látásunk mechanizmusa fizikai, fiziológiai és tudati összetevőkből áll. Ezek megismerése azért is hasznos, mert a fényképezés és az emberi látás között számos hasonlóság fedezhető fel.

Forrás: wikipedia (http://www.historiccamera.com/historiccameras/historiccameras.html)
Louis Daguerre saját tervezésű gépe, készítette Alfred Giroux, Párizs, 1839

A fényképezés kialakulása, rövid története

A fényképezés találmánya a 19. század első harmada táján született meg, Franciaországban (Joseph Nicéphore Niépce és Louis Daguerre) és Agliában  (William Fox Talbot), és nagyon rövid idő alatt elterjedt Európa-szerte, Magyarországon is (Petzvál József magyar optikus a tudományosan megalapozott optikai számítások kidolgozásával, és 1840-ben kifejelsztett, a fényképezést forradalmasító nagy fényerejű portré-objektívjével írta be nevét a fényképezés úttörői közé). A fényképezés technikája, technológiája fejlődésének néhány mérföldkövét , az azokat megalkotó személyiségeket (köztük nem kevés hazánkfiát) ugyancsak illik ismerni minden fotózást kedvelőnek.

Forrás: Wikipedia (http://en.wikipedia.org/wiki/Image:Kodak_ad_1888.GIF)
A Kodak cég hírdetése, az első, tekercsfilmet használó box gépről, 1888
Ebbe a kérdéskörbe tartozik a fényérzékeny anyagokkal történő fénykép-készítés - a felvételi nyersanyagok felépítése, működése, kidolgozása alapismereteinek, és a fényképezőgépek, valamint a fényképezés során használt egyéb kiegészítő eszközök fejlődésének, különböző típusainak ismertetése.

 A kémiai folyamatokkal kidolgozandó fényérzékeny anyagok helyett elektronikus képérzékelőt alkalmazó digitális fényképezőgépek (egyedi próbálkozásoktól eltekintve) a 20. század utolsó évtizedében jelentek meg, széleskörű elterjedésre lényegében a 21. században tettek szert (mára korábban soha nem látott mértékben tömegesítve a fényképezést, pl. mobiltelefonok használatával is), de a technológia-váltáshoz szükséges találmányok, szabványok kidolgozása csaknem a 20. század közepén kezdődött.



 
< Előző   Következő >
Advertisement
Advertisement
Advertisement