Cikkek Debreceni fotográfusok Máthé András | Máthé András |
| Írta: Nagy Sándor (nasa@http.hu) | |
| 2008. május 05. | |
|
A bemutatást ezúttal is a száraz életrajzi adatok felsorolásával kezdem. Akit jobban érdekel életútja, munkássága szubjektív ismertetése, az életrajzot kihagyhatja.  L.L. portréja (1974), Országos Középiskolai Fotókiállítás díja, Pécs 1954 jún. 23-án született Debrecenben, gyermekkorát Hajdúhadházon töltötte. A debreceni Fazekas Mihály gimnáziumban érettségizett, majd fényképész iskolát végzett. 1972-től 1992-ig dolgozott a szakma minden területén a fényképész szolgáltatóiparban, elsősorban fotóriporterként ill. műszaki fotósként. 1992-től szabadfoglalkozású. Tanár a debreceni Tanítóképző Főiskolán és a fényképész szakiskolán. Édesapja amatőr fotós volt, az első lépéseket a fotográfiában az Ő sugallatára tette meg, később a sötétkamrában is sokat dolgoztak együtt. Fiai: András (1983) és Gábor (1985).
1973-tól tagja a Debreceni Fotóklubnak. 1998-tól a Debreceni Új Fotóműhely munkájában vett részt. 2007-ban, a tagok kérésére elvállalta a Debreceni Fotóklub művészeti vezetését. A Magyar Fotóművészek Szövetségének 1985-től, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE) 1987-től tagja, a MAOE Fotóművészeti Tagozat elnökségi tagja. 1987-tól a Csokonai Szinház fotósa, 1995-ben a szinházzal közösen "Fotó-art" díjat alapított. A "Debrecen Kultúrájáért Alapítvány" ösztöndíját 8 alkalommal nyerte el, 1993-ban a fotósok közül elsőként kapta meg a „Debrecen Kultúrájáért Díj”-at. 2005 óta tagja a Grafikusművészek Ajtósi Dürer Egyesületének.
Debrecen első magán fotógalériájának a Multi Fotó Galériának a művészeti vezetője, ahol 1993 óta több mint 80 kiállítást mutattak be, többségében fiatal alkotók premfotóiból.
Önálló kiállításai:
-Balaton. 1976. Keszthely -Debrecen ma 1983 Debrecen -Akt 1989 Debrecen, Székesfehérvár
 Farönk (1975)
-Egyéb gyűjteményes kiállítások:1990: Vilnius, Kaunas, 1995 máj, Foto Art Galéria Nagyvárad, Lublin, Hajdúhadház, valamint Debrecen város több galériájában, és közintézményében rendezett kiállítások. Az önálló kiállításokon túl számos országos és nemzetközi pályázaton mutatták be képeit, illetve nyert díjakat.
Több országos és megyei újság közli rendszeresen képeit. Ezek között külön említést érdemelnek az Operaélet c. művészeti folyóiratban megjelenő képriportjai.
 Jégtáblák (1976)
Fontosabb díjak:
1974 Pécs : Országos Középiskolai Fotókiállítás DÍJ
 Kidőlt fák (1981)
Fontosabb csoportos kiállítások:
1998 dec. Debrecen Multi fotó Galéria: "Kép a képben"
 Mézes tó este (1987)
Könyvek:
Találkozások /10 éves a Multi Fotó Galéria/ (Szerkesztette: Máthé András, Hernád Kiadó, Debrecen, 2003)
Műveivel találkozhatunk Debrecen Város Önkormányzata gyűjteményében, a Kortárs Fotográfiai Gyűjteményben Budapesten, továbbá magángyűjteményekben.
 Fa gyökérzettel (2000) Máthé Andrást bemutató irodalom:
Könyvekben:
-„Az arc erotikusabb a testnél” (Győrfi Lajos: A szépség titka, Debrecen, 1988) -Eifert János: Aktfotográfia (Dialóg campus kiadó, Budapest, 2008)
Újságokban, folyóiratokban:
-Hajdú-bihari Napló 1994. Aug.6.
 Ablak (1977-2003)
Fotós felszerelése:
Minden géptípussal dolgozott/dolgozik, a nagyformátumú, valamint a 4x5-ös síkfilmes műszaki kamerától a digitális gépig. Napjainkban Nikon D300 digitális géppel végzi munkája meghatározó hányadát.
Életútja, munkássága szubjektív ismertetése
 Ablak előtt (1981), Szegedi Szalon, Csongrád megye díja
Fotóművészeti törekvéseit a ’70-es évek közepétől megrendezett kiállításai, elismerését a Magyar Fotóművészek Szövetségének (1985) és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (1986), a MAOE Fotóművészeti Tagozat elnökségének tagsága jelzik. Pályája kezdetén elsősorban a tájképfotózás foglalkoztatta, több kiállításának tárgya ebből a körből került ki (Balaton 1976, Tájrajzok 1979, Változó táj 1987).
Érdekes kitérőnek tekinthetők a Neon 12 Music Club koncertjein készített fotói, amelyeket a klubnak helyet adó épület tulajdonosának kérésére készített, eredetileg a klub rendezvényeinek megörökítése céljából. Az elkészült műveinek egy része képezte a klub bezárása után megrendezett Neon-fényben (1994) című kiállítás anyagát, nagyobb része még feldolgozásra vár. Hogyan tett eleget a művész a felkérésnek? Erdei Sándor mondta a kiállítás megnyitóján: „Fényképész, fotóriporter, sajtófotós, fotóművész – ezek a meghatározások mind állnak Máthé Andrásra. Ha jórészt hiányzik a képekről a nyersebb valóság, azt mutatja, hogy nem vagyok igazi fotóriporter – mondja, amikor az anyagról beszélgetünk. – Milyen képek ezek itt a falon? Egy művész ízlésével megvalósított dokumentumok, vidámak és szomorúak, elkedvetlenítők és megejtők, informatívak és karaktermegragadók. […] A Neon-fényben anyaga kirándulás, kísérlet, újszerűség Máthé András számára.”
 Paradicsom (1995)
További útkeresését jelzik az Enyészet (1994, háztartási rothadások fotói). Ezt az anyagot Székesfehérváron is bemutatta, 1997-ben. A Fejérmegyei Hírlap 1997. május 8-ai számában ismerteti, értékeli a kiállítást (Péntek I.), Penészvilágon innen és túl címmel: "[…] Az ötlet egyszerű, kézenfekvő, mondhatnám: banális. Hisz mindannyian láttunk már bomló, erjedő élelmiszereket, szerves anyagokat. Volt alkalmunk megfigyelni az 'enyészet jeleit': a penészgombák megjelenését, térhódítását. Mi kell ahhoz, hogy a mellékes, méltatlan jelenségből figyelemre méltó látvány, kiváló fotográfia legyen? Kell egy jó adag merészség (elvetemültség), szembefordulás a hétköznapi konvenciókkal, s nem kevésbé szükséges a fotós lelemény, amely a viszolyogtató kémiai folyamatok lejátszódásából mer szembekerülni a burjánzó fehér vagy zöld tenyészettel, a gombák és baktériumok vegetációjának megállíthatatlan előrenyomulásával, amint felbomlasztják a megszokott formákat […] A fotós érdeklődés mohón pásztáz a pasztell-puha rétegeken, az egymásba nyúló, fonódó ragacsos massza-tömegen, hogy regisztrálja, felfedezze a 'bomlás virágait'. Azt hiszem, időnként szükségünk van az ilyen kijózanító szembesülésre, hogy 'iszonyú önbizalmunk' (Örkény István) helyrebillenjen. […] "
 Fekvő akt (1995)
A folytatás: Debreceni impressziók (1998), és a színházzal kapcsolatos néhány kiállítás. Közben (a ’80-as évek végétől) az aktfotózás felé fordult érdeklődése, egyéni kiállításai egyre nagyobb részének is ez a témája (főleg a ’90-es évek második felétől).
 Hátakt (1995), szépia változata: Magyar Fotóművészek Sövetsége különdíja az Országos Fotószemle 2001 kiállításon
Aktfotókat mutatott be 2004-es, Corpus című kiállításán is, ennek anyaga egy részéből, más művekkel kiegészítve, a kiállítással azonos címűl önálló kötetet is megjelentetett a Csokonai Kiadónál (Corpus. Máthé András fotói). Az album előszavában írja főiskolai tanár kollegája, barátja, Tamus István festőművész: „Máthé András sokoldalú művészetében kiemelt szerepet kapott az ember, a nő, a ruhátlan test ábrázolása. Az akt szónak a testtel ellentétben nincs mellékzöngéje, elménkben nem a szégyenkező és védtelen meztelenség képzete dereng fel a hallatán, hanem egy kiegyensúlyozott, viruló és magabiztos – átlényegült test. A művészettörténetben – ideértve a fotó történetét is – az akt ihlette a legnagyszerűbb művek alkotóit egészen napjainkig – mindvégig megőrizve annak esztétikai mivoltát. Ahogyan András valamennyi alkotásán. Fotói mindig túllépnek a puszta leképezésen vagy ábrázoláson. Gondolkodásra alkalmas szemlélődésre kényszerítve a nézőt. Művei láttán képesek vagyunk asszociációkat felfedezni; olykor akaratunktól és vágyainktól függetlenül is.”
 Fény (2003)
A kiállítás és a kötet címadó képéről, Máthé András Corpusáról mondta Tóth Dénes lapszerkesztő a kiállítás megnyitóján: „Első látásra bizony provokatívnak tűnhet e tárlat meghívóján és plakátján látható alkotás: egy – úgymond – keresztre feszített, a felvétel dinamizmusából következtethetően élettel teli meztelen nő. A kompozíció valójában aktfotó, kereszt alakúra kivágott háttérben. Igazából: corpus. Nem, nem corpus domini – oltáriszentség, annál inkább corpus delicti – bűnjel. A posztmodern moralitás emblematikus leképezése. Ez az erkölcsiség nem a nyárspolgár bűnbánata, hanem az alkotó ember bűntudata. Azé a művészé, akit a bűn tudatában fogant fölismerés vezet a megtisztuláshoz, ami végül az alkotásban ölt testet (itt szó szerint: corpust), fotográfus lévén képjel, fennköltebben: üzenet formájában.” Majd a képek egy csoportjának jellegzetes, visszatérő motívumára is utalva, a laikus műélvezők nézőpontjából kiindulva: „A műteremben halk zene szól – mint ahogy András műtermében mindig –, s egymást váltó gyönyörű modellek kisugárzásában kell játszadozni fényekkel és árnyakkal. A nagybőgő ritmusaira gordonalakú csípőket örökíteni meg, gitár karcsúságával harmonizáló idomokat 'hangszerelni'. Be szívesen vállalnák – magukat a hangszer helyébe képzelve – ezt az intim, mégis húrokat fölajzó helyzetet… Ám ez az elegáns passzió mégsem irigylendő. Épp oly gyötrelmes lehet, mint – például Utassynak – írni [utalás Utassy József Az én keresztem című képversére – N.S.]. Verejtékes alkotó munka ez, akár a szobrászé. Inkább passió, mint passzió. Máthé András idén ünnepelheti a saját fennállásának félszázados jubileumát. 50 évéből 35-öt végigfényképezett. Ez hát az ő keresztje.”
 Mayfield + Andrews (2004)
Szívesen vállalta a megmérettetést fotópályázatokon, s hogy nem eredménytelenül, jelzik díjai. Ezek közül kiemelkedik a Műcsarnok összes termében megrendezett Fotográfia ’89 kiállítás Különdíja (Az úton című alkotására). Ugyancsak kiemelésre érdemes a Magyar Fotóművészek Szövetsége különdíja, amit a 2001. évi Országos Fotószalon kiállított Hátakt című képére nyert el. A kiállítás jelentőségét és a díj értékét mutatja, hogy a mintegy 300 fotós kb. 3000 beküldött képéből 166 alkotó mindössze 300 műve került a falakra, és összesen 3 díjat adtak ki.  Spanyol lány (2004)
 Corpus c. album (2006) címlapja Képei alapján nem meglepő, hogy másik szenvedélye a zene, a zenehallgatás ("... műtermében halk zene szól ...", "A nagybőgő ritmusaira gordonalakú csípőket örökíteni meg, gitár karcsúságával harmonizáló idomokat 'hangszerelni'.", képriportok operaelőadásokról, Neon-fényben 1994, Jazz 2001, Jazz Debrecenben 2004 c. kiállítások).
A Debreceni Fotóklub vezetését nagy ambícióval vállata fel, ezzel is a tehetséges fiatal fotósok nyilvános megmérettetéshez segítése a célja. Megnőtt a klubrendezvények látogatottsága. Épp a napokban válogatták ki pályázatra 18 alkotó legjobb képeit. Szervezésében tartja a MAOE Fotóművészeti Tagozata ez évi alkotótáborát a Hortobágyon. |
A debreceni fotográfus személyiségeket bemutató sorozatban másodikként | < Előző | Következő > |
|---|
 |