Főoldal arrow Hírek arrow Kiállítások arrow Aba-Novák kiállítás Debrecenben
Aba-Novák kiállítás Debrecenben
Írta: Nagy Sándor (nasa@http.hu)   
2008. június 07.

A kiállítás szórólapjáról
Öböl, 1930
Aba-Novák, a barbár zseni címmel, a kiemelkedő festőművész eddigi legteljesebb életmű kiállítása tekinthető meg Debrecenben, a MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központban (Debrecen, Baltazár Dezső tér 1.), 2008. 04. 21. - 07. 06. között (hétfő és csütörtök kivételével 10-18 óra, csütörtökön 12-20 óra között, hétfőn szünnap). Általában fotókiállításokról adok hírt az Agórán, ez pedig egy festőművész életművét mutatja be. De egy kivételes életművet, amit eddig, ilyen átfogó kiállításon, még senki nem láthatott Magyarországon (máshol is aligha). Mindenképpen számottarthat minden fotóművészetet kedvelő érdeklődésére, akár távolabbról is érdemes Debrecenbe látogatni (és június 15-ig még a Kepes György kiállítás is megtekinthető ugyanott).

A kiállítás szórólapjáról
Fény, 1926
Hogy a kissé "off-topic" hír közzétételét formálisan is indokoljam: két (apró) fotós vonatkozása is van a kiállításnak. A második terem intim kabinetjében helyet kapott Aba-Novák fiatalkori barátjának, André Kertésznek, a 20. század egyik legjelentősebb fotóművészének négy alkotása is. A másik fotós vonatkozás sokkal közvetettebb: az ötödik termet tagoló kisebb kabinetben, Aba-Novák 1935-ös New York-i útazása élményeit idéző akvarellvázlatok egyike Munkácsi Márton, a modern fotóriporter prototípusaként tisztelt hazánkfia lakásának ablakából feltáruló látványt rögzíti.

Az igazi indok: a fotózást kedvelők épülését, képi látásának fejlődését is szolgálhatja a rendkívüli kiállítás megtekintése. Rövid, mindössze 47 évig tartó élete alig két évtizedes művészi alkotó időszaka  alatt Aba-Novák a magyar festészet egyik legnagyobb életművét hozta létre. Bár a 40-es években egy amerikai műkritikus olyan nevek között említette, mint Matisse vagy Picasso, itthon egy időben a nevét is szerették volna kitörölni a művészettörténetből (a nagyhatalmú ideológus, Révay József a "legveszélyesebb festőnek" tartotta, és kijelentette, hogy "sehol sem akar találkozni a nevével").

Az egész életművet kronológikusan bemutató kiállításon a nagyhatású freskók vetített képekről ismerhetők meg. Mintegy 20 perces film is megtekinthető, amelyen a művész a tojástempera technikát mutatja be New York-i festőművész-növendékeknek. A filmen egy temperakép elkészítésének teljes folyamatát követhetjük végig. Az utolsó teremben az 1937-es párizsi világkiállítás magyar pavilonjának grandiózus főtermét díszítő, a francia-magyar kapcsolatokat bemutató falképek pannóinak kétharmad arányú fotokópiái is láthatók. Ezek megpillantásakor hangzott el állítólag Picassó kérdése: "Ki ez a barbár zseni?".

A fotográfia eszköze és fő témája, a fény, különösen művészi fejlődésének két korszakában jelenik meg markánsan Aba-Novák képein: a húszas évek közepén, a zömében Zugligeten és az erdélyi Felsőbányán készült tájábrázolásokon (a korszak összefoglaló, monumentális alkotása címében is viseli: Fény, 1926), valamint az 1929-ben elnyert római ösztöndíj, itáliai tanulmányutak során készült tempera képein, azúrkék tengeröblök ábrázolásain.

Hozzászólások
HozzáadásKeresés
Hozzászólást csupán a bejegyzett felhasználó tehet hozzá!
 
< Előző   Következő >
Advertisement
Advertisement
Advertisement