A NégyHarmados nyitott szabvány két aktív gyártója, az Olypus és a Panasonic ma közös sajtóközleményben jelentette be a szabvány kiterjesztését, közös fejlesztésüket. Az új szabvány (Micro FourThirds) még kisebb méretű és tömegű, és könnyebben kezelhető fényképezőgépek gyártását teszi lehetővé, mint az eddigi, tükörreflexes gépeik, változatlan méretű érzékelővel. A kompaktoknál szokásosnál jóval nagyobb érzékelő jobb képminőséget, alacsonyabb képzajt, nagyobb kontraszttartományt biztosít, ami ez idáig (egyedi kísérletektől eltekintve) csak tükörreflexes gépekkel volt elérhető. Ráadásul cserélhető objektívvel készülnek majd, ami jelentősen növeli használhatóságuk rugalmasságát.

A nyaralások uralta uborkaszezonba (amikor a fotósok inkább fényképeznek, mint olvasnak a fotózásról, a fejlesztők is vélhetőleg zömében szabadságon vannak) bombaként robbant a bevezetőben említett sajtóközlemény. A fotós portálok világszerte lecsaptak a hírre (pl.: http://pixinfo.com/hirek/2008-08-05_271547, http://www.dcresource.com/news/newsitem.php?id=3767), van olyan is, amelyik az év talán legizgalmasabb fotós újdonságaként kommentálja (http://www.dpreview.com/news/0808/08080501microfourthirds.asp). Mielőtt részletesebben megnéznénk, mit árul el a közlemény az új szabványról, világítsuk meg, mi ad a bejelentésnek ekkora (potenciális) jelentőséget!

Jelentősége

A Sigma DP1 kapcsán részletesen foglalkoztunk az érzékelő méretének a képminőségre (képzajra, kontraszttartományra/dinamikára) gyakorolt hatásával. Az első, a digitális tükörreflexes gépek (dSLR-ek) érzékelőjéhez hasonló méretű kompakt (inkább bridzs) gép, a Sony R1 megjelenése óta reménykednek a tájékozottabb, igényesebb fotósok olyan áttörésben, hogy megjelenik a kompaktokon belül egy kategória, amelyben a nagyméretű érzékelő, és az azzal együtt járó kiváló képminőség párosul a kompaktok kis méretével és tömegével, egyszerűbb kezelhetőségével, a tükörfelcsapódással járó zaj elmaradásával. Ez az áttörés eddig nem történt meg (a Sigma DP1 – mivel gyártója nem a fényképezőgépek, hanem az objektívek gyártásában rendelkezik gazdag tapasztalatokkal – egyéb vonatkozásokban hagy kívánni valókat). Az új, nyitott szabvány, a közleményt közzétevő két, a kompaktok piacán jelentős befolyással (és a dSLR-ek gyártásában is számottevő tapasztalattal, eredményekkel) bíró céggel a hátterében, talán meghozza a rég várt áttörést. Azért senki ne gondoljon ez esetben az ultravékony, rejtett optikás kompaktokéhoz hasonló méretekre, ezek inkább a bridzs-gépek kategóriájába sorolhatók lesznek, de a jelenleg kaphatóakhoz képest jobb, csak a dSLR-ekre jellemző képminőséggel.

Az objektív cserélhetősége senkit ne riasszon. Az új szabvány geometriai adatai az objektívek tervezése szempontjából is kedvezőbbek az SLR-ekhez képest, így várhatóan meglehetősen nagy zoom-tartományú objektívek is megjelennek majd a Micro FourThirds rendszerben, tehát egyetlen objektívvel is sokféle feladatra jól használhatóak lesznek (hiszen már dSLR-ekhez is vannak egészen jó minőségű, 11x zoom-tartományú obik). Ugyanakkor a cserélhetőség – akár később, a fotós tapasztalatának gyarapodtával, igényei bővülésével – hasznossá válhat, kedvező bővítési lehetőséget kínálva. Idézzük fel továbbá az örök igazságot (bár a digitális fényképezés relatíve rövid múltjára tekintettel az „örök” jelző akár túlzónak is tűnhet), miszerint az objektív beszerzése időtálló beruházás, míg a digitális fényképezőgép (váz) meglehetősen gyorsan öregszik (főleg erkölcsileg, azaz technikailag válik túlhaladottá). A több gyártót tömörítő szabvány pedig kellő garancia a vázak és objektívek hosszú távú kompatibilitására.

A filmes gépek korában kétféle cserélhető objektíves konstrukció élt egymás mellett: a távmérős, és a tükörreflexes gépeké. Mai napig sok fotós gondol nosztalgiával a távmérős gépekre, azok előnyös tulajdonságait az SLR-ekkel szemben szívesen élvezné (a legjelentősebbek: hiányzik a tükörfelcsapódástól eredő zaj és hosszabb expozíciónál jelentkező berázás-veszély, kisebb méret, a tükörakna elmaradásából eredően kisebb érzékelő-objektív távolságnak köszönhetően egyszerűbb optikai tervezés, különösen a nagylátszögű objektíveknél). Hátrányuk volt viszont, hogy optikai keresőjük független az objektívtől, cserélni kellett az objektívvel együtt, és különösen közeli téma esetében jelentős parallaxis hiba lépett fel (nem ugyanazt a képkivágást mutatja, mint ami az érzékelőre jut). A digitális gépeknél ezek a hátrányok nem jelentkeznek, hiszen ezek keresői az elektronikus érzékelőről kapják a képet (monitor és elektronikus kereső – EVF). A tükörreflexesek előnyös tulajdonságai fokozatosan háttérbe szorították a távmérősöket, ma cserélhető objektíves, „távmérős” digitális gépet csak a Leica gyárt, annak ára viszont csak a megszállott Leica-hívek számára elfogadható. Az új szabvány, ha kellemes árpolitikával társul, újra divatba hozhatja a már-már elfeledett, cserélhető objektíves alternatívát a dSLR-rendszerek mellett.

Mit tudhatunk meg a sajtóközleményből?

A két formátum összehasonlítása

A két rendszer (tükörreflexes FourThirds és Micro FourThirds) ugyanakkora érzékelőt (13,5 mm x 18 mm, fókusz szója 2) használ, akár ugyanazokat a gyártmányokat, így képminőségük azonos (az objektív leképezési tulajdonságaival kapcsolatos képminőségtől eltekintve, de az akár jobb is lehet – lásd fentebb, a szerkesztő megjegyzése). Az új formátum alapvetően három lényeges jellemzőben tér el a régitől:
(1) Az objektív foglalat – érzékelő távolság felére csökken (40 mm helyett 20 mm);
(2) Az objektív foglalat átmérője 6 mm-rel kisebb (50 mm helyett 44 mm);
(3) Kettővel több elektromos érintkező az objektív foglalaton, több információ áramolhat, újabb funkciók megvalósítása érdekében (9 helyett 11).

Az új formátumhoz igazodó objektívek kisebbek, könnyebbek lehetnek, és optikai konstrukciójuk egyszerűbbé válik (különösen a nagylátszögűeké, és a nagy zoom-tartományúaké). Ugyanakkor a FourThirds dSLR-ekhez készített objektívek is használhatók a Micro FourThirds vázakhoz, adapter gyűrű közbeiktatásával (esetleg a Micro FourThirds rendszer egyes funkciói nélkül).

A tükörakna elhagyása természetesen a tükörreflexes gépek megszokott optikai keresőjének elhagyását is jelenti, annak minden hasznos kiegészítőjével (pl. fázis detektálásos autofókusz rendszer) és előnyös tulajdonságával (kiváló élesség érzékelés manuális fókuszáláshoz). Viszont a monitor állandó élő keresőképet mutat (ami a dSLR-eknél csak legújabban jelent meg, legtöbbször körülményes autofókusz-lehetőséggel), a kompaktoknál megszokott, folyamatos kontraszt detektáláson alapuló autofókusz lehetőséggel. Az optikai keresőt a hasonlóan használható, elektronikus kereső (EVF) helyettesítheti. Mindez azt jelenti, hogy mozgókép (videofelvétel) rögzítésére is minden további nélkül alkalmas lehet.

A gyártók hangsúlyozzák, hogy az új rendszer kifejlesztése mellett a meglevő dSLR rendszereik további fejlesztéséről sem mondanak le.

Hangsúlyozni kell, hogy a Micro FourThirds rendszert képviselő konkrét gépekről, azok paramétereiről, áráról nem esett szó a bejelentésben. A közlemény csak az új rendszer általános adatairól, és a közös fejlesztő munkáról adott tájékoztatást (ezért mondtuk fentebb a jelentőségét potenciálisnak). További információkat lehet remélni még ez évben, talán a szeptemberi Photokina kapcsán.