Főoldal arrow Hírek arrow Újdonságokról arrow Photokina 2008 (utolsó frissítés: 10.01. 15:35)
Photokina 2008 (utolsó frissítés: 10.01. 15:35)
Írta: Nagy Sándor (nasa@http.hu)   
2008. szeptember 24.

Forrás: http://www.photokina-cologne.com/

 

Ma nyitotta meg kapuit a közönség előtt Kölnben a világ – kétévente megrendezésre kerülő – legnagyobb, legátfogóbb fotó- és videó-technikai kiállítása, a Photokina. Már hetek óta nagy érdeklődés kíséri az előzetes bejelentéseket, de a kiállítás egy hete alatt tetőz az információk áradata. A legfontosabb újdonságokról mi is tájékoztatjuk az Agóra látogatóit.

(A cikk frissítése – ahogyan maga a Photokina – befejeződött.)

 

A Photokina szlogenje: „A képalkotás világa” (World of Imaging). Ez az egyetlen olyan világesemény, amelyen egy helyen muatkozik be a képalkotás teljes munkafolyamatában érdekelt összes szereplő (jó másfélezer cég) a(z álló- és mozgó-) képek inputjától (felvételétől), azok tárolásán, feldolgozásán és továbbításán át, az outputig (megjelenítésig).


A sajtó képviselőit már tegnap fogadták a kiállítók a még késszülő standokon, egyes cégek pedig már az azt megelőző napon tartottak bemutatót a számukra. Ezekről készült beszámolók már megjelentek a Világhálón. A gyártók egy része már hetekkel, vagy napokkal előtte bejelentette újdonságait, míg mások vártak vele a kiállítás kezdetéig. Az újdonságok kipróbálásáról, teszteléséről, vagy csak a közleményekben szereplő adatokról szóló tudósítások minden jelentős fotós portálon helyet kapnak. A legjelentősebbek sem képesek a teljes felhozatalt részletesen bemutatni, de legalább felsorolásban törekszenek a teljességre. A fontosabb újdonságokat viszont kézbe is véve (a helyszínen, vagy már előzetesen) ismertetik, értékelik, helyszíni tudósításokkal színesítik. Magyarul is kapunk meglehetősen részletes anyagot, angol nyelven pedig se szeri, se száma az átfogó ismertetéseknek (közülük mindössze kettőre hívjuk fel a figyelmet: az egyik a helyszíni tudósítások, képes beszámolók mellett részletes termékismertetőivel és az új termékek teljességre törekvő felsorolásával tűnik ki, a másik pedig az új trendekre igyekszik ráirányítani a figyelmet kritikai értékelésekkel).

Előzetes várakozások (trendek)

A fentebb egyiknek mondott portál négy pontban foglalta össze előzetes várakozásait:
1. Több éves időszak legizgalmasabb eseményének a nagy érzékelős, tükörakna nélküli kompaktok (régen várt, sürgetett) megjelenését jelölte meg. A reményt a Mikro NégyHarmados rendszer, majd első képviselőjének bejelentése alapozta meg, de újabb cégek is jelezték ehhez kapcsolódó, vagy hasonló fejlesztéseiket.
2. Teljesméretű („full-frame” – 24mm x 36mm) érzékelős új dSLR gépet több gyártó is bejelentett az utóbbi időben. Míg korábban ez a formátum egyedinek számított, épp ezekben a hónapokban válik elterjedtté, minden jelentős cég kínálatában megjelent/megjelenik (a Photokinán újabbakra is számít).
3. Az érzékelők méretének és pixelszámának növekedése, felbontó képességének javulása eljutott arra a szintre, amikor a tükörreflexes rendszerekben rendelkezésre álló objektívek (jelentős részük még a filmes időszak fejlesztése) korlátozzák az elérhető felbontást. Megkezdődött az objektív-parkok csúcsminőségű szegmensének frissítése (a fejlesztésben legalább akkora figyelmet kell kapjanak az objektívek, mint az utóbbi időben maguk a gépek). Az APS-C mérethez igazodó objektívek terén is van lemaradás, pl, a szuper-nagylátószögű tartományban.
4. A kompaktok kategóriájában, sajnálatára, az évek óta tapasztalt tendencia folytatását jósolja: régi modellek leporolása, áttervezése nagyobb pixelszámú érzékelővel, nagyobb monitorral, minden izgalmat keltő újdonság nélkül. Pedig, mint e helyen is felhívja rá a figyelmet, ez a tendencia már nem tartható fenn sokáig. Kiáltó igény van lényeges innovációra (kevesebb megapixel, jobb / nagyobb érzékelők, jobb objektívek).

Érdekességként felsoroljuk, milyen tendenciákat látnak a Photokina szervezői a fényképezés technológiájának alakulásában:


1. A digitális gépek fejlődése második radikális forradalmi szakaszához érkezett. Az elérhető képminőség olyan szintet ért el, amikor a fejlesztések fókusza a gépek intelligenciájának növelésére irányul (egyre több paraméter automatikus megválasztására képesek).
2. Lélegzetelállító fejlesztések az érzékelő-technológia terén (egyre több teljes méretű érzékelő, sokkal nagyobb felbontóképességgel és érzékenységgel, alacsony képzajjal).
3. A kontraszt-analízis és -beállítás innovatív módszerei a nagy dinamika-tartományú témák mesterfokú kezelését teszik lehetővé.
4. Egyre hatékonyabb berázás-csökkentő módszerek szélesítik a kézből fényképezés lehetőségeit.
5. A motívum-programok kiválasztását egyre inkább helyettesíteni képesek a biometrikus módszerek (arc- és arckifejezés-felismerés, mozgás-követés, stb).
6. A dSLR-eknél az élő keresőkép általánossá válik. Gyors sorozatfelvétel a gyorsan mozgó témákhoz. Alapvető képmódosítások már a gépben elvégezhetők, egyesek automatikusan. Terjed a vezeték nélküli képátvitel és a földrajzi hely-adatok rögzítése a felvétellel.
7. Objektívek fejlesztése az extrém nagylátószög, ultra-hosszú fókusztávolság és széles zoom-átfogás irányába. Leképezési hibák objektív-specifikus korrigálása a fényképezőgépben.

Legfontosabb újdonságok

Az Olympus és a Panasonic közös, majd a Panasonic önálló bejelentése sok kommentátor értékelésében az új fényképező-rendszert, a Mikro NégyHarmadost kiemelt helyre tette. A várakozás többirányú: Egyrészt – lévén cserélhető optikás rendszer – a dSLR-eknek alternatívájává válhat, amilyen a filmes időszakban távmérős gépeké („Range Finder” – RF) volt. De a kisebb méretével (e téren a rendszer első bejelentett képviselőjéhez képest még jelentős méret-csökkenés remélhető) a kompaktok kategóriájában is alternatívát – csúcsminőségűt – kínálhat, az alacsonyabb minőségű szegmensben is kikényszerítve a rég várt fordulatot. Egyelőre a Photokinán sem szolgált a Panasonic sokkal több részlettel a Lumix DMC-G1-ről, mint ami a hónap közepén már napvilágot látott (árat sem hoztak nyilvánosságra), de bejelentették hogy (nagyon hasonló felépítéssel) készül a következő típus, amelyik a G1-ből hiányolt HD video-felvételre is képes lesz. A rendszerhez további objektívek is készülnek a Panasonicnál. Az Olympus is bemutatta a Mikro HáromNegyedes rendszerrel kompatíbilis gépet, de csak egy koncepció-makettet. A G1-től eltérően ez a gép nem a dSLR-ek és a bridzs-gépek formai elemeit (és feltehetőleg funkcióit) igyekszik követni, hanem inkább az egyszerűbb, kisebb méretű kompaktokat. A sima, téglatest-szerű váz elektronikus keresőt sem tartalmaz. Errea vázra kell felhelyezni az objektíveket. Várható méretként 120mm x 65mm x 32mm-t adtak meg. A makett a Photokinán kiállításra is került. Itt talán még szemléletesebb képek vannak.

Forrás: http://en.leica-camera.com/photography/s_system/
A Leica S-rendszer, középen az S2
 

Aztán szeptember 23-án hajnalban bombaként robbant a Leica bejelentése: a hivatásos fotósoknak szánt dSLR-rendszereket átértelmező új fényképező rendszert fejleszt, az S-rendszert. A rendszer első képviselője, az S2 a Photokinán, prototipusként már kézbevehető.  A szenzáció: a gép és az objektívek (bejelentve 9 darab!) mérete, felépítése, kezelés kényelme a „kisfilmes” dSLR-ekre hasonlít, az érzékelő mérete, felbontóképessége viszont a közép-formátuméhoz közelít (30mm x 45 mm, 37,5 Mpixel). Ez az érzékelő 56 %-kal nagyobb területű, mint a „full-frame” dSLR-eké, de a Fujitsu gyártmányú ultragyors processzorának köszönhetően a jelenlegi közép-formátumú hátlapok sebességének dupláját produkálja. A gépben redőnyzár van, de valamennyi objektívben központi zár is, így mindkettő előnyös tulajdonságai közül választhat a fotós. A bemutatott prototípuson már működik az autofókusz, valamint a JPEG és DNG (RAW) kimenet, és felfedezhető rajta a külső WiFi-modul csatlakozója. A gép opcionális portré-markolatot is kaphat. A 9 objektív 24 mm nagylátszögtől (az S-rendszer 0,8x fókusz-szorzójára tekintettel 19 mm egyenértékű fókusztávnak felel meg az „eredeti” 35 mm-es  „full-frame” Leicára vonatkoztatva, ami komoly nagylátszög!) 350 mm teléig kínál választékot, de, macro, normál tartományú zoom és billenthető/eltolható („tilt/shift”) is van köztük (a Photokina standon készült képek pl. itt). Természetesen egy ennyire új rendszerről egy, a digitális fényképezőgép-gyártásban szerény hagyománnyal rendelkező cég esetében (az M8-at néhány bakival hozta forgalomba) akkor lehet igazán véleményt mondani, ha már sorozatban gyártott példányt tesztelhenek a szakemberek. De a pillanatnyilag látható és a beígért adatok alapján jó reményekre jogosít, hogy bejelentették a Leica és  Phase One stratégiai együttműködési megállapodását. A fényképezőgépek mechanikájában és optikájában vitathatatlan vezető pozíciójú Leica és a digitális hátfalairól, a hozzájuk illeszkedő szoftvereiről méltán híres Phase One együttműködéséből csúcsminőségű termékek születhetnek. De az áruk is annak megfelelő lesz (gondolom, ezt sem sokan vásárolják a közeljövőben a Fotó Agóra látogatói közül – de bizonnyal ez is kedvező hatással lesz az alacsonyabb árkategóriájú szegmensek fejlesztésére). Van, aki nehezményezi, hogy (a Leica-hagyomány jegyében) az S2 érzékelő oldalaránya 2:3, ami nem a legszerencsésebb képkivágás (a nagyprofik középformátumú gépein az arány manapság többnyire 3:4). Aki többet szeretne látni-olvasni a Leica új gépéről talán ebből a cikkből kap legtöbben.

A Nikon az utolsó egy év során, szinte egyenletesen elosztva, rendkívüli újdonságokkal jelentkezett.  2007. augusztusában jelentette be első „full-frame” gépét, amely 12 MPixel felbontásával ugyan nem, de sorozat-felvételi sebességével (9/s, kisebb felbontással 11/s), érzékenységével (maximum ISO 25600), és számos egyéb innovatív szolgáltatásával a csúcskategória legizgalmasabb, leggyorsabb (sport- és riportfotó), és az extrém nagy felbontóképességet igénylő feladatok (tájkép) kivételével a legmagasabbra értékelt pozíciót foglalta el. Az egyidőben bejelentett, jelentősen olcsóbb (felső-közép kategóriás) D300 az érzékelő méret kivételével (APS-C) sok tekintetben közelíti a nagy testvér paramétereit. Hamarosan lábrakaptak a találgatások, mikor rukkol elő a cég (a D40-D40x mintájára) a 20Mpixel-t meghaladó felbontású D3X-el. Nos, ezzel a mai napig adós maradt. De nem kis meglepetésre a „full-frame” méretű érzékelőt hamarosan berakta egy kategóriával alacsonyabb szintű (olcsóbb) vázba: 2008. július 1-én bejelentette a D700-at. Közben, 2008. január végén az alsó kategóriát frissítette (D60). Ezekben a gépekben a szolgáltatások, a képminőség, képkezelés oly mértékben magasabb minőségi szintet képviselnek a korábbi Nikon dSLR-ekhez képest (ezek között talán a legjelentősebb az „Active D-Lighing”, az aktív világosság korrekció, a széles tónus-tartományú témák esetében az árnyékok és csúcsfények egyidejű optimális kezelése), hogy velük kapcsolatban megjelent a „második generáció” fogalma. A Photokinára azért még volt a cég tarsolyában meglepetés, az augusztus 27-én bejelentett közép-kategóriás, 12 MPixeles D90. Fő újdonsága, a dSLR kategóriában elsőként képes videofelvétel rögzítésére, nem is akármilyen minőségben. A 720p HDTV (1280 x 720 pixel, 24 kép/s) képminőség az új amatőr videokamerák között is megállja a helyét, ugyanakkor azokhoz képest a sokkal nagyobb képérzékelő (APS-C) az amatőr videokamerákkal elérhetetlen, csak a nagy, professzionális film- és videofelvevőkkel elérhető kis mélységélességet is Forrás: http://www.nikon.com/about/news/2008/0922_45million_02.htmlehetővé teszi. Nyilvánvalóan nem a családi emlék-videók (videózás közben nem működik az autofókusz), inkább a kreatív mozgókép-készítés hatékony eszköze. A Nikon D90 az álló- és mozgókép-készítés konvergenciájaként egyre többet emlegetett folyamat felgyorsulását jelzi. Nem túl nagy merészség feltételezni, hogy a videofelvétel lehetősége hamarosan a dSLR-eknek ugyanolyan alapfunkciójává válik, mint ahogyan az már lényegében megtörtént az élő keresőképpel (egy hónap sem telt el, és már meg van a második videózó dSLR, a Canon eos 5D MkII). A videózásban kevésbé jártas fotósoknak (közéjük tartozom én is) ideje megismerkedni annak fogalmaival, jelenlegi technológiai szintjével. Szeptember 22-én a cég bejelentette, hogy az 1933 óta eltelt 75 év alatt, 2008. augusztusig 45 millió NIKKOR objektív került legyártásra (az aktuális kínálat 60 típust tartalmaz).

 A Canon újdonságai az utolsó egy év során nem találtak egyértelmű elismerésre az EOS-rendszer (a cég tükörreflexes fényképező rendszere) használói körében. 2007. augusztusában, szinte a Nikon bejelentéseivel egyidőben, a Canon is frissítette a Full-frame” csúcsgépét (EOS-1Ds MarkIII) és a felső felső-közép kategóriás modelljét (EOS 40D). Az előbbi 21 Mpixeles felbontásával kétségkívül a legjobb felbontásra képes a „kisfilmes” dSLR kategóriában, így a tájkép-fotózásban e kategóriában utolérhetetlen képminőségre képes. Egyéb paramétereiben viszont elmarad a konkurens cég új csúcsgépétől. Ára viszont mintegy 60 %-kal meghaladta amazét, ami felvetette a még jobb felbontást kínáló középformátum választás lehetőségét helyette, reális alternatívaként. Az utóbbi, bár elődjéhez, a 30D-hez képest jelentős előrelépéseket hozott, de a konkurencia előző bekezdésben említett, egyidejűleg bejelentett hasonló kategóriájú gépe teljesítőképessége mellett ezek elhalványultak (kétségtelen, ebben a kategóriában a Canon gép ára volt alacsonyabb). 2008. januárban az EOS 450D (12 Mpixel, belépő szintű) típus – felvéve a versenyt a kategóriában megjelent számos versenytárssal – több vonatkozásban előrelépett elődjéhez képest, (ami pozitív visszhangot is keltett), de jelentős innovációkat nem hozott, és nem ment bele árversenybe a legolcsóbbakkal. 2008. június: EOS 1000D (10 Mpixel) a 450D alá pozícionálva, szolgáltatásokban és árban is (egyes vélemények szerint árban még mindég nem eléggé). Félreértések elkerülése végett hangsúlyozandó, hogy mindegyik modell kiváló képminőséget és alapjában véve korszerű szolgáltatásokat nyújtott, csak éppen a konkurencia ez évi innovatív megoldásait, vagy azokhoz fogható újdonságokat hiányoltak joggal a márka használói. És ez a hiányérzet minden újabb modell bejelentésével csak fokozódott.  Ez történt két hónappal később is: az augusztus 26-án bejeletett EOS 50D (15 Mpixel) sem tudott megfelelni a felfokozott várakozásoknak (bár pl. a monitora felbontóképességét az újabb Nikonokéhoz hasonló szintre emelték). És aztán, alig egy héttel a Photokina megnyitása előtt (szeptember 27-én) végre egy igazán jó hír a Canonosoknak: a korábban nagysikert aratott kategória, az olcsóbb változatú „full-frame” EOS 5D frissítése, nagyon jelentős előrelépésekkel: EOS 5D MarkII (21 Mpixel). Megkapta a csúcsmodellével megegyező nagy pixelszámot, de a Nikonnál korábban megismert nagy érzékenységet és a kiváló felbontó képességű monitort is. És 1080p (1920 x 1080 pixel, 30 kép/s) videofelvételi lehetőséget. Bár csak prototípust, de már kézbe vehették, kipróbálhatták néhányan, működik. Nem kétséges, a „kisfilmes” dSLR-ek között ez a típus lesz, amelyik a legnagyobb felbontásra, legjobb képminőségre képes, megfizethető áron. Mindezt félprofi vázban, és a csúcsmodellhez képest mintegy egyharmad áron (miközben számos szolgáltatásában felülmúlja a csúcsmodellét)! Érdemes megnézni egy eredendően Nikon használó elemzését is.

Illetve mégsem az EOS 5D MarkII a legnagyobb felbontású, megfizethető kisfilmes dSLR. A Photokina megnyitása előtt mintegy két héttel (szeptember 9-én) jelentette be a Sony 24,6 Mpixel felbontású, „full-frame” érzékelős dSLR-jét, az A900-at. A Sony dSLR sorozatát, az Alpha rendszert a Konica-Minolta SLR-üzletága felvásárlása után, azzal (objektívjeivel) kompatíbilis módon indította bő 2 évvel ezelőtt, az A100 modellel. Mára a kínálata 5, különböző szintű (APS-C méretű érzékelős) gépre szélesedett, ehhez csatlakozott most a teljes Leica-képkocka méretű érzékelős új modell. A cég az Alpha sorozattal mindjárt az első évben a dSLR piac harmadik helyére pozícionálta magát. Méltán keltett rendkívüli érdeklődést az új modell. Az első komoly tesztek kiváló képminőségről számolnak be.

A Sigma, a Foveon X3 valódi színes érzékelővel készülő digitális gépek egyetlen gyártója, frissítette (bejelentés szeptember 23-án) mind dSLR, mind kompakt gépét, bemutatta az  SD15-öt és a DP2-t. Mindkettő a korábbi modellekkel azonos érzékelővel rendelkezik, de új képfeldolgozó processzorral. A tükörreflexes gép elődjénél nagyobb monitort, míg a kompakt új (a normál objektívhez közelebb eső fókusztávolságú, és egy EV-értékkel nagyobb fényerejű) objektívet kapott.

A Casio szeptember 16-án jelentette be a januárban bejelentett, és a leggyorsabb sorozatfelvételi képességekkel, valamint (bár kis felbontással) fantasztikusan gyors videofelvételi lehetőséggel rendelkező Exlim Pro EX-F1 „kistestvérét”, az Exlim EX-FH20-at. „Kistestvér”-nek mondjuk, mivel csökkent a mérete, tömege, érzékelőjének mérete, és néhány paraméterében némileg szerényebb a teljesítőképessége. De nagyobb lett az érzékelő pixelszáma (9 Mpixel), az objektív zoom-tartománya (20x), monitora.

Nos, a Photokina legfontosabb, leginkább előremutató újdonságait számbavettük. Természetesen nagyszámú új (belépő szintűtől a legmagasabb minőségű kategóriáig) objektív is bemutatásra került. Kompaktokból is szerepeltek szép számmal, de igazi újdonság, ahogy az várható volt, nem tűnt fel (számos megfigyelő szerint érik a változás, talán éppen a Mikro NégyHarmados rendszer bevezetésének hatására – magához a rendszerhez is várható további gyártók csatlakozása). A legkülönbözőbb kiegészítők, szoftverek gyártói is felvonultatták termékeiket. Aki mindezekre kíváncsi, bogarásszon a Világháló fotós portáljain, például azokon, amelyeket fentebb ajánlottunk. A következő Photokinára két év múlva, hasonló seregszemlére legközelebb a jövő év elején (PMA) kerül sor.

Hozzászólások
HozzáadásKeresés
Hozzászólást csupán a bejegyzett felhasználó tehet hozzá!
 
< Előző   Következő >
Advertisement
Advertisement
Advertisement