Főoldal arrow Hírek arrow Kiállítások arrow Parnasszus - Filmgyári Capriccio: B. Müller Magda képei Debrecenben
Parnasszus - Filmgyári Capriccio: B. Müller Magda képei Debrecenben
Írta: Nagy Sándor (nasa@http.hu)   
2009. március 19.

Forrás: http://www.fonixinfo.hu/?menu=402&id=449 B. Müller Magda a magyar standfotó és werkfotó kiemelkedő művésze . Negyvenéves pályafutása alatt hatvan filmben dolgozott. Az idősebb generációk képviselőinek emlékezetében számos fontos magyar film az ő fotóinak lenyomataiként őrződött meg. A kiállítás nézői a forgatások élményeit, feszült pillanatait, emberi viszonyait is átélhetik képei által. Megtekinthető 2009. március 25. - április 26. között, hétfő kivételével, naponta 10.00-19.00 óra között Debrecenben, a Kölcsey Központ földszinti kiállítótermében. A kiállítás megnyitójára 2009. március 26-án 17:30-kor kerül sor.

Ha továbblép, többet is megtudhat a kiállító fotóművészről.

A Fotó Agórán különös aktualitást ad a B. Müller Magda kíllátásáról szóló hírnek, hogy egy héttel ezelőtt (a kiállítás megnyitását két héttel megelőzve) adtuk közre Horváth István és Szabó Antónia debreceni fotóművészészeket/képzőművészeket bemutató cikkünket.  Látogatóink abból a cikkből szerezhettek tudomást a legendás debreceni MŰHELY 67 kiállításról (aminek Horváth István nemcsak kiállítóként, de egyik szervezőként is részese volt). B. Müller Magda és férje, Bauer György (közgazdász végzettségű fotóesztéta) számára szintén emlékezetes ez az esemény, Ők is „itták a levét” (idézet Horváth Istvántól). Így emlékezik vissza erre az évre B. Müller Magda a Világhálón olvasható önéletírásában1967-ben a Műhely csapattal férjem, aki a Népművelési Intézetben dolgozott, kiállítást rendezett Debrecenben egy fotótanfolyamon. Ezen én is részt vettem. A kiállítás botránykő lett, az akkori ideológia nem tudott vele mit kezdeni, férjem állását vesztette, engem nem vettek fel sokáig a Fotóművész Szövetségbe.” Mostani kiállításával kicsit talán „haza jön” Debrecenbe. És engedtessék meg tőlem, fizikustól, még egy apró megjegyzés: az Agórán eddig bemutatott öt debreceni fotóművészből hárman (Vencsellei István, Horváth István és Szabó Antónia az MTA Atommagkutató Intézetben tanulták a fotós szakmát, vagy legalábnbis ott tökéletesítették szaktudásukat – B. Müller Magda pedig a Papírkutató fotólaborjában kezdte (Kocsis Istvántól, aki jelenleg a Váci Fotóklub elnöke, fotóművész, a MFSz tagja), majd következő munkahelyén, a MTA Központi Fizikai Kutató Intézetében tanulta meg a technikát.

A kiállítás meghívója
A kiállítás meghívója

B. Müller Magda 1937-ben született Budapesten, a Ferencvárosban. A technika elsajátítását követően a Népművelési Intézet egri fotótanfolyamán vett részt, hogy a fényképezés tartalmi, esztétikai vonatkozásaival ismerkedjen (1962). Itt ismerte meg későbbi férjét, aki társa lett esztétikai tanulmányaiban is. 1963-ban Mártír c. sorozatával díjat nyert a MFSZ képsor-pályázatán, 1964-ben a Ferencvárosi pinceklub megrendezte József Attila kiállítását a Város peremén címmel. 1967-ben következett a Műhely kiállítás, majd 1969-től standfotós a Filmgyárban, első filmje az Utazás a koponyám körül (rendezte Révész Máriusz, főszereplő Latinovits Zoltán). Majd még további 59 film, kedvencei Szindbád, Fotográfia, Régi idők focija, Tűzoltó utca 25., Szabadíts meg a gonosztól, Mephisto, Redl ezredes, Hanussen, Sámán, Nyolcvan huszár. Közben 1979-ben felvették a Magyar Fotóművészek szövetségébe. 1985-ben megrendezte a Filmgyári Capriccio című kiállítását a Mafilm III–IV-es óriási műtermében. 300 db 50×60-as és méteres fotó volt kiállítva. 1980-ban Szocialista Kultúráért Díjjal tüntették ki. 2000-ben Balázs Béla-díjat kapott. 2008-ban a Filmszemle Életmű-díját kapta. 1989-ben megbíztak a Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény vezetésével. Mintegy 1000 magyar film standfotóit gyűjtötték össze, digitalizálták, katalogizálták. Számos önálló kiállítást rendezett (pl. 1989-ben, kilépve a Filmgyárból, elkezdett az utcát járva fényképezni, megörökíteni a rendszerváltás eseményeit), és hobbija a könyvkészítés.

Művészi hitvallását a 'Hol van a határ az alkalmazott művészet és a művészet között?' kérdésre válaszolva így összegzi: "Meg lehet csinálni úgy is egy standfotót, hogy hiányzik belőle a művészet. Ha nincs mögötte többlettartalom, akkor az csupán egy standfotó, ha mögé lehet látni sorsokat, drámákat, emberi történeteket, akkor van rá esély, hogy művészet legyen. A fotósnak legtöbbször rengeteget kell várnia ahhoz, hogy elkapja azt a mágikus pillanatot, amikor a művészet megszülethet."

 

Hozzászólások
HozzáadásKeresés
Hozzászólást csupán a bejegyzett felhasználó tehet hozzá!
 
< Előző   Következő >
Advertisement
Advertisement
Advertisement