|
Kapcsolódó anyagok |
---|
Exponálj a jobbszélre. A jel/zaj viszony maximalizálása a digitális fényképezésben |
Írta: Nagy Sándor (nasa@http.hu) | |||||||||||||
2015. március 20. | |||||||||||||
![]() Az „Exponálj a jobbszélre” (Expose to the Right – ETTR) módszerrel beállított expozíció a digitális fényképezésben a hagyományos fényméréshez képest jobb minőségű felvételeket ígér. Az immár bő 10 éve felvetett ETTR mára részletesen kidolgozott, és a vezető fotósok, fotós újságírók körében általánosan elfogadott, ajánlott startégia. A közelmúltban összefoglalót közöltünk róla – az abban tett ígéretünknek megfelelve alább az ETTR-t (2003-ban) felvető, immár klasszikusnak számító cikk magyar fordítását közöljük. További kulcs-cikk fordítása következik a közeljövőben. A Luminous Landscape portálon olvasható cikk teljes terjedelmű fordítását, annak képanyagával együtt, a portál kiadója / főszerkesztője, Michael H. Reichmann szíves engedélyével közöljük. (A szerkesztő) Exponálj a jobbszélre 2003. július 31. Írta Michael Reichmann A közelmúltban, Izlandon tartott workshopomon (2003. július) rendkívül érdekes beszélgetésben volt részem Thomas Knollal a jel/zaj viszonyról a digitális fényképezésben. Thomas neve ismerősen csenghet – ő az eredeti szerzője az Adobe Photoshopnak, a Camera RAWnak is ő az első szerzője. (A Luminous Landscape Video Journal 6. száma egy beszélgetést rögzít Thomassal, 2002 őszén, amikor a Canon EOS-2Ds sorozatgyártás előtti értékeléséndolgoztam.) De eltértem a tárgytól. Hosszasan beszélgettünk digitális témákról, miközben Izland-szerte 3000 km-t autóztunk, és Thomas olyan témát világított meg számomra, amely ugyan egyszer már felvetődött gondolatomban, de eddig nem ismertem fel jelentőségét. ![]() Clouds and V Formation. Iceland — July, 2003 Canon 1Ds with 70-200mm f/2/8L IS lens at ISO 400 __________________________________________________________________________ Fordítsuk figyelmünket a dinamika tartományra A szemléltetés kedvéért tegyük fel, hogy egy digitális SLR dinamika tartománya 5 expozíciós értéknyi (többnyire közelebb van 6-hoz, de ne kukacoskodjunk) [a cikk 2003-ban íródott, a kijelentés az akkori technikai szintet tükrözi – a ford.]. Ha RAW módban dolgozunk, ahogyan tennünk kell, legtöbb gép 12 bites képet rögzít. (Igen, azt mondjuk, hogy 16 bites üzemmódban vagyunk, de a valóságban 12 bitet rögzítünk 16 bites térben. Jobb mint 8 bit, de nem olyan jó mintha valóban 16 bit lenne.) Egy 12 bites képben 4096 (2^12) diszkrét tónus értéket rögzíthetünk. Azt gondolhatnánk, hogy minden egyes EV tartományban mintegy 850 (4096 / 5) ilyen lépés rögzíthető. De, sajna, nem ez a helyzet. Valójában úgy működik, hogy az első (legvilágosabb) EV lépés 2048 ilyen lépést tartalmaz, az összesnek pontiosan a felét. Miért? Azért, mert a CCD és CMOS chipek lineáris eszközök. És, természetesen, minden egyes EV tartomány fele annyi fényt rögzít, mint a megelőző, tehát maradékként az adatmező fele áll rendelkezésre. Az alábbi kis táblázat mondja el a mesét.
De mindannyian tudjuk (vagy legalábbis már tudnunk kell), hogy a digitális képalkotásban a legnagyobb vétek, ha kiégetjük a csúcsfényeket – akárcsak korábban, a diafilmek használata esetén. Ha kiégtek (a hisztogram jobb szélén túl), by-by-t mondhatunk azoknak az adatoknak. __________________________________________________________________________ A tanulság ![]()
Mindebből az az egyszerű tanulság vonható le, hogy úgy kell korrigálnunk az expozíciót, hogy a jobbszélhez símuljon, de nem annyira, hogy a csúcsfények kiégjenek. Erre a legtöbb fényképezőgép ellenőrző képernyőjén többnyire villogó figyelmeztető jelzés hívja fel a figyelmet. Annyira kell visasza húzni, hogy a villogás épp megszűnjön. Természetesen amint megnyitjuk a RAW fájlt kedvenc RAW feldolgozó programunkban, pl. a Camera RAW-ban, a kép valószínűleg túl világosnak tűnik. Ez OK. A csúszkákkal változtassuk meg a világosságot és a kontrasztot oly mértékben, hogy az adatok eloszlása, a kép kinézete „megfelelő” legyen. Ezúton több dolog érhető el. Először is maximalizálja a jel/zaj viszonyt. Másodszor minimalizálja a poszterizációt és a kép sötétebb tartományaiban esetleg fellépő képzajt. A megfelelő eredméjy eléréséhez ezeket a korrekciókat a RAW konverter 16 (12) bites üzemmódjában kell elvégezni. Eltérően attól, amit néhányan feltételeznek, a fényképezőgép RAW üzemmódban nem végez semmilyen nemlineáris feldolgozást. Minden nemlineáris feldolgozás a RAW konverterben történik. Ezért ha ezt a trükköt kívánjuk alakalmazni, RAW felvételt kell lészíteni, és a képet RAW konverterben igazítani, mielőtt a fájlt a Photoshopba expportáljuk. Ily módon maximalizáljuk a teljes rendszer adat sávszélességét. Ez még egy érv a mellett, hogy amikor csak lehet, RAW módban dolgozzunk. Legyünk tekintettel arra is, hogy amikor így járunk el, gyakorlatilag csökkentjük a felvétel készítés során az ISO-t, ami hosszabb expozíciós időt, vagy nagyobb fényrekeszt kíván. Ha kézből fényképezünk, vagy mozgó tárgyat, lehet, hogy az alacsonybb zaj nem éri meg az árat, amit azért fizetünk. A hisztogram értelmezés felfrissítése érdekében olvassa el Understanding Histogram című tananyagomat. __________________________________________________________________________ Egy teszt Ezt a technikát nem szükségszerűen alkalmazzuk naponta. Többlet munkát igényel a felvétel készítésekor, és többlet munkát, meg időt a RAW konverterrel történő utófeldolgozás során. De, ha a legmagasabb jel/zaj viszonyt kívánja elérni egy bizonyos felvétel esetében, lehet, hogy megéri. Ha nincs meggyőződve a módszer hasznáról, vagy kételkedik benne, itt a lehetőség – próbálja ki saját maga. Készítsen felvételt állványról: pl. egy tipikus nyári tájról, kék éggel, gomolygó felhőkkel, zöld fűvel. Szokásos fényméréssel készítsen felvételt. Ellenőrizze a hisztogramot. Készítsen egy másik felvételt kb. +1 EV-vel, „túlexponálva”, de ügyelve, hogy ne exponálja túl a csúcsfényeket (pl. a felhőket). Biztosítsa, hogy sehol nincs a felvételen villogó túlexponálás, de a hisztogram a lehetőséghez mérten minél inkább jobbra van csúsztatva. Ezután töltse be a „megfelelően exponált” felvételt a RAW konverterbe, és végezze el a szokásos korrekciókat, majd küldje át a Photoshopnak. Majd tegye ugyanezt a „jobbszélre exponált” felvétellel, de előbb a RAW konverter gamma, világosság és kontraszt szabályozóival normalizálja. Ezt a felvételt is töltse be a Photoshopba. Hasonlítsa össze a két felvételt. Figyelje meg a zajt és a poszterizációt a mély árnyékokban. Lát-e Őn bármilyen különbséget? Ha nem, smmi baj, folytassa a fotózást, ahogy eddig. De ha igen, akkor megtanult egy olyan új technikát, ami a továbbiakban hasznára válhat. __________________________________________________________________ További gondolatok Ez a cikk meglehetősen nagy vitát generált a Neten, valamint a jelen honlap vita fórumán. Az eggyik probléma, ami felvetődött, hogy a Fuji S2 Pro esetleges kivételével az összes mai dSLR csak a teljes luminozitás hisztogramot mutatja, nem pedig az egyes csatornák világosságát. Ez azt jelenti, hogy esetleg valamelyik csatorna az R, G és B közül túlcsordulhat a nélkül, hogy észrevennénk. Thomas Knoll az alábbiakat mondja a problémáról …
Ian Lyons digitális guru erre a technikára tett néhány megjegyzése bepillantást enged adigitális, és a korábban használt film összehasonlításába …
Néhányan szilárdtest filmként tekintenek a digitális képalkotásra. Ez nem felel meg a valóságnak. Bruce Lindbloom alábbi magyarázata segíthet annak megértésében, hogy mi történik ennek a technikának az alkalmazása során.
______________________________________________________________________________________________ Kiegészítés – 2011. augusztus A fenti cikk 2003-ban jelent meg. A témát tárgyaló új tanulmány látott napvilágot 2011. augusztusban Optimális expozíció címen [ennek lefordítását is tervezem – a ford.]. Az jobbára ugyanazokat az alapokat tárgyalja, de bizonyos vonatkozásokat részletesebben kifejt. Azzal a ténnyel is szembesíti a fényképezőgép gyártó iparágat, hogy 19. századi exponálási technikákhoz ragaszkodik a 21. században. |
< Előző | Következő > |
---|